Ferenc körút 18.
Data and description
A Ferenc körút 18. szám alatt álló ház Loser Mátyás és neje megrendelésére épült. Az első tervrajzok 1894. augusztusában készültek és azon év szeptemberében meg is kapták az építési engedélyt valamint jóváhagyták a telken álló épület lebontását. Az építőmesterek Baumann Károly Bernát és Kölber Károly Lajos voltak, akik nevéhez számos eklektikus palota és bérház terve köthető a Nagykörúton és a palota negyedben egyaránt.
A zártsorú beépítésű bérház földszintjéhez három emelet és egy pince illeszkedik. A ház korai tervein látható, hogy az építészek eleinte nem terveztek üzlethelyiségeket, ám a mai épület pincehelyiségei két, az utca felől megközelíthető boltnak adnak helyet.
Míg az öttengelyes homlokzat alsó két emelete kváderezett, addig a felsők simák és csak egy-egy díszítőelem látható rajtuk. Az alapterülete 530 négyzetméter. Minden emeleten sima- és ikerablakok váltakoznak. Ezek a földszinten boltíves nyílások, de a második emelettől egyenes záródású szalagkeretes ablakok. A hatalmas fakaput két oszlop szegélyezi, amiket magas talapzatokon helyeztek el. Az oszloptörzseket is kidíszítették a homlokzatra jellemző kváderekkel. A kaput, colosseum motívumhoz híven, díszes frízsor és egy vastag geiszon zárja.
A földszint feletti párkány frízén a meander motívum geometrikus formáira virágdíszek tekeredtek. Ez a sor viszont a kapuzat felett megszakad, ahol fogsorral díszített triglifek közé kis metopé medalionokat helyeztek.
Az első emelet felülete szintén sávozott. A vízszintes osztás hangsúlyozására egy vastag, díszítés nélküli frízsort alakítottak ki, amit egy kisebb geiszon koronáz. Ez a párkánysor választja külön a két emeletet.
A második emeleten középen egy tágas erkély van, amit kőbalusztráddal kereteztek. Az erkélyt két oldalt volutákkal díszített kimából és szimából összeillesztett elem, középen egy szima tagozat tart. Az emelet többi ablaka elé szintén mellvédeket helyeztek. Bár az ablakok egyenes záródásúak, az ikerablakok szemöldökpárkánya felett egy félköríves szegély húzódik, aminek az orommezejében kagylószerű relief díszeleg. A fogsor díszek minden ablak felett megjelennek.
A harmadik emelet szalagkeretes ablakai felett egységes íves díszek láthatók csigás zárókővel. A homlokzat felületet teljesen sima, de nagy medalionokban portréreliefek láthatóak az ablakok között.
A ház elegáns záródását a díszes párkányzat alkotja a kinyúló tető alatt. Csigás szimatagok illeszkednek egymáshoz, amit két sor fogrovat választ külön.
A szabálytalan alaprajzú, körfolyosós ház közepén tágas belsőudvart találunk. Minden emeleten öt lakást alakítottak ki – a legnagyobbak a bérház legfelső emeletén, a körútra néző oldalon, míg a kisebbek az udvarra nyílnak. Az emeleteket görög stílusú öntöttvas oszlopok tartják, amiket virágmintás elemek díszítenek. Ezeknek az elkészítése rengeteg időt igényelt, ugyanis minden egyes szirmot egyenként kellett kiönteni majd az oszlophoz forrasztani. Hasonló minta díszíti a lépcsőház öntöttvas korlátját is. A bérház a kor legigényesebb alapanyagaival épült, amit a fővárosi mérnöki hivatal szabott meg 1894-ben. Régi források szerint még kerékvető kövek is megtalálhatók a házban, amik arra utalnak, hogy a reprezentatív kapualj stukkókkal díszített boltívei alatt fogattal is be lehetett hajtani az udvarba.
1945-ben a Ferenc körút 16. szám alatt álló lakóházat egy bombatalálat érte, ami miatt a Ferenc körút 18. 12.-es számú lakása is nagy károkat szenvedett. 3,5 méter szélességben leomlott a határfal, aminek következtében a téglaboltozás is leszakadt a gerendázattal együtt. A nagy nyomás ereje miatt a függőfolyosó kőlapjai is elmozdultak. Szerencsére a károk helyreállítása hamar megkezdődött és újra eredeti formájában tündökölhetett. Bár az épület átesett további felújításokon és korszerűsítési munkálatokon, a bolti helységek kialakításán kívül a ma látható homlokzat szinte változatlan maradt.
Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!
References
- HU BFL XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára (1873-2006)
- Szabó-Pap Krisztina: Adalékok a Belső-Ferencváros történetéhez, Budapest Városszépítő kiadó, 1989.