Ferenc körút 25.

A mai Ferenc körút 25. szám alatt található lakóház tervezési és építkezési idejét 1903–1904 közé tehetjük, a tervek pedig Svarcz Jenő és Horváth Antal műépítészek nevéhez fűződnek. Svarcz Jenő az az építész, akihez kapcsolhatók a Bartók Béla úton álló, 20. század eleji,[1] neves Hadik Kávéház tervei is, Svarcz így igen foglalkoztatott építész lehetett a századforduló kezdetén.

A tárgyalt helyszín korábbi elnevezése Malom utca 25. (1879).[2] Az 1903-ban meginduló építkezések előtt ezen a telken működött Kozálik Ferenc fűszer-kereskedő,[3] illetve több kávémérő is, így Tóth Mária,[4] továbbá élt itt cipész is[5]

A lakóház megrendelője és tulajdonosa Schiffer Mór, kereskedő,[6] és neje Schiffer Mórné Neuer Berta (az 1934-es címtárban már Kádár Ervinné szerepel, mint haszonélvező). Az 1885–86-os Budapesti Czím- és Lakjegyzékből kiderül, hogy Schiffer és nejének korábbi lakhelye a IX. kerületi Üllői út 73. volt.[7] Ebben a jegyzékben többször is találkozhatunk Schifferék nevével, így például kiderül, hogy a házaspár már az 1890-es évek elejétől fogva rendelkezett lakóházzal a VIII. kerületi Kálvária tér 3. szám alatt,[8] továbbá tudjuk, hogy a VII. kerületben, a Wesselényi és Kazinczy utca sarkán is volt telkük, épülettel,[9] sőt az I. kerületben is rendelkeztek ingatlannal.[10]

A Ferenc körúti épület, kialakítását tekintve, zártsoros beépítésű, és vízszintesen négy tengelyre osztható, tehát négyemeletes, egy sarok- és a homlokzatokon egy-egy középrizalittal, s az egyes homlokzatok háromtengelyesek. A középrizalitokon plusz egy ablak helyezkedik el, így azok vízszintesen öttengelyesek. A két utcára néző homlokzata azonos kialakítású, kovácsoltvas erkélyekkel. További tagolást mutat a második és harmadik emelet között húzódó, alig kiugró, íves párkány, mely egy hullámot ír le, s a középtengelyen éri el tetőpontját. A két homlokzaton elhelyezkedő ablakok félköríves kialakításúak, s csak a negyedik emeleten mutat homorú képet, míg a sarokrizaliton az első három emeleten szintén félköríves ablakokat láthatunk, s a negyedik emeleten egyenes záródásúakat.

Az eredeti tervekhez képest sokkal egyszerűbb arcot mutatnak az épület homlokzatai, és a csúcsos kialakítású záródásokat a tető vonalában lekontyolták. Érdekesség, hogy az épület lépcsőháza ovális kialakítást kapott.

Budapest Főváros Közgyűlési Jegyzőkönyve alapján 1904-ben Schifferék telkét a Tompa utca irányában megcsonkították, s így az elvesztett részekért kártalanítást ítéltek a házaspár számára.[11] Az építkezések során, 1904-ben tervmódosítást kértek a lakóházra, így a padlástérre is, a lift kialakításához. A lift még ma is megvan, bár korszerűsített, piros egyenkapura váltották. Az üvegezett tölgyfakapu igen gazdag kovácsoltvas díszítése eredeti, azonban a hullámíves faportálok eltűntek, s az üzletek számára egyenes záródású portálokat készíttettek.

Az épület 1933-ban nagy átalakításokat élt meg, s 1939–1940-ben az üzletek helyiségeit is átépítették valamelyest. Később, a Kádár-rendszer építészeti elveinek megfelelően, 1986-ban félemeleteket alakítottak ki, és az egyes lakásokat több részre osztották fel (lakásfelosztások időszaka), majd a rendszerváltást követően, 1992-ben egy földszinti büfét hoztak létre Csukás Lajos, okleveles építész tervei nyomán.

A földszinten jelenleg is üzletek nyílnak a Ferenc körútról, így egy használtruha bolt, gyorsétterem, illetve egy bankfiók.

Bővebben az épületről.