Ferenc tér 2-3. lakóház

A Ferenc téri társasház a ferencvárosi tömbrehabilitáció Tompa utca – Ferenc tér – Páva utca közti területének lezáró, befejező ütemében, 2006-ban készült el. A 20. század végére korszerűtlenné vált földszintes, illetve egyemeletes házak helyén jelenleg egy modern stílusú, 67 lakásból álló épület áll.

A Ferenc tér 2-3. épülete a ferencvárosi tömbrehabilitáció Tompa utca-Ferenc tér-Páva utca közti területének (ún. 11-es tömb) lezáró, befejező ütemében készült. Átmenő – kétutcás – foghíjbeépítés. Szintszám: -3P+Fsz+5-8 emelet+tetőtér.

Az Éptár oldala szerint a Beruházó: PestiHázak Rt. Kivitelező: Lindner Rt. Lakásszám: 67.1

Itt található a Petrus Étterem,2 illetve a Pesti Házak Zrt.3 ingatlanközvetítő központja.

Az étterem városszerte elismert, írt róla többek között a WeLoveBudapest,4 az Egy nap a városban5 és az Index6 is. Korábban Alcasar7 néven működött itt étterem, a 2000-es években pedig egy KoGold nevű ékszerüzlet8 is helyet kapott az épületben.

A Dirav Hungary Kft. 1994 májusában vásárolta meg a ferencvárosi városfejlesztő társaságtól az itt álló ingatlanokat,9 de a 2000-es évek elején még nem kezdődött el a munka; a Pesti Házak 2005-re ígérte az átadást.10

A ház helyén álló egykori épületekről a következőket lehet tudni:

Korábban külön helyrajzi számon állt a két épület: a Ferenc tér 2. a 37623, a Ferenc tér 3. pedig a 37624 helyrajzi számú volt.11

1886. április 20-án hagytak jóvá a hatóságok egy építészeti tervet Máthé János részére. Ő volt a Ferenc tér 2. tulajdonosa, míg Deák Imre a Ferenc tér 3-é. Bal oldali szomszédja pedig Beck Mihály volt a Ferenc tér 1. szám alatt. A Deák család ekkor egy U alakú épülettel rendelkezett, Máthé János ekkor kérvényezte a telek körbeépítését, a terven egy jobb oldali épületrész bővítésével, egy egyterű pinceszinttel. Az utcafronton középen helyezkedett el a kapualj, jobbra tőle egy nagyobb és egy kisebb szobával. Mivel a bal oldali épületrészt ekkor nem alakították át, így a terven sem jelezték külön a funkcióit. A bővítés része volt azonban egy kamra, kétszoba-konyhás lakrész és egy kis udvarrész. A hátsó, Páva utcai részen volt három árnyékszék, és szintén három szoba-konyhás lakás. A terveket Szeletzky Lajos készítette,12 ahogy a következő bővítést is ő tervezte. Az 1893. április 26-án jóváhagyott terveket már Máthé özvegye kérte, aki emeleti résszel toldatta meg az épületet. Ekkortól már a pincében mosókonyha, fáskamrák és raktárak, a földszinten az utcafronton két kétszobás lakás is volt, míg az emeleten is helyet kapott hét lakás és árnyékszékek.13 1898-ban özv. Máté Jánosné tovább bővítette a házat, ekkor a hátsó rész is teljesen beépítésre került, a bővítéssel az emeleti gang is körbeérte a házat. Továbbra is Szeletzky L. Lajos építészt bízták meg a tervek elkészítésével, akinek ekkorra építészeti irodája lett a közeli Liliom utca 15-ben.14

A fejlesztések azonban nem mindig mentek gördülékenyen. 1886. február 17-én Máthé János első kérelmét megtagadták, mert a tervek alapján a ház nem volt elég világos és nem bírt elég szellőzéssel, az egyik szoba ablaka pedig egyenesen az árnyékszékre nyílt.15 Az özvegy kérelmekor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szintén szabott meg kitételeket. Többek közt, hogy az árnyékszéket vízzárós készülékkel, a csatornanyílásokat pedig bűzelzáró fedővel kell ellátni. A lépcsőkorlátoknál ügyelni kell rá, hogy a lecsúszkálás ne legyen lehetséges, illetve kikötötték, hogy a tető utcai részén legyen hófogó. Szabályozták továbbá, hogy mennyivel magasodhat a szomszédos házak fölé az épület, és azt is, hogy a padláson tűzbiztos burkolatot kell használni. Az építési anyagot az utcán maximum 3 méterre tárolhatták a homlokzattól, szabadon hagyva a járdát, és a pincelejáratok előtt tilos volt nyílást létesíteni a járdán.16

Az 1900-as évek elején Beck Mihály tulajdonába került a Ferenc tér 2. is, de hagyatéki leltárából kiderül, hogy az I. világháború alatt eladta és hadikölcsönökbe fektette az árát. Beck Mihály 1916-ban örökösödési szerződést kötött feleségével, Kirchknopf Irmával, ekkor a ház éves járadékát 5400 koronában állapították meg. Dr. Markó István közjegyző a hagyatéki ügyről szóló kivonatából kiderül az is, hogy az örökösök közül Andai Ferencné szül. Beck Gizella szintén a Ferenc tér 2-ben lakott az 1930-as évek elején.17

Beck Gizella az 1922-23-as címjegyzék szerint hivatalnokként dolgozott – ugyanezen évben a házban lakott Fényes István nyomdász, Marton István cipész, Nagy János asztalos, Ordódy Béla MÁV főmérnök, Papp László dohánygyári tiszt, Pózna Gizella hivatalnok, Pózna István állami hivatalnok, Szabó István grafikus, valamint Wähner Adolf nyugdíjas magánhivatalnok. A Ferenc tér 3. tulajdonosát, Deák Imrét mint korcsmáros találjuk a címjegyzékben; a házban élt fentieken kívül Kazatsay Béla műszaki tisztviselő és Ranczinger Ferencz építész is.18 A címjegyzék alapján a 20. század elején gyakori volt a Ferenc tér 2. lakói között a nyomdai alkalmazott, a hivatalnok és a mosónő, varrónő is.19 A Ferenc tér 3. ez időben özv. Deák Imréné tulajdonában állt; Deák Lajos arcképfestőként, míg Deák Imre bérkocsitulajdonosként volt bejegyezve a korabeli címjegyzékbe.20

A Ferenc tér lakói közül többeket elítéltek különböző bűncselekményekért. A fogolykönyvekből tudjuk, hogy 1889-ben Szopper Károly 43 éves napszámost szerencsejáték miatt ítélték el.21 1896-ban Szőllősi Imre, 20 éves református asztalost lopás vádjával letartóztatták,22 1898-ban Dani József 23 éves lakatost is lopáson kapták.23