Fiumei út 19/a [Nyugdíjbiztosítási Székház] közhivatal

1910-ben pályázatot írtak ki az épület tervezésére. A feladat nem volt egyszerű, hisz a telekhatáron a Köztemető és az Alföldi utcák hegyes szöget zártak közre. Az 1913-ban átadott, majd 1931-ben bővített épület a kezdetektől a társadalombiztosítás hivatali szerveinek székháza volt. A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte épület Budapest első felhőkarcolója volt. A homlokzaton az eredetileg a félemeletre tervezett szoborsor helyett az ablakok közét a társadalombiztosítás különböző eseményeit megörökítő domborművek készültek, melyek alkotója Bíró Mihály volt. A tulipános pártázattal díszített 73 méter magas, 18 emeletes torony lebontását 1969-ben biztonsági megfontolásokkal indokolták, mivel a szerkezet bauxitbetonból épült.

Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére történő biztosításáról rendelkező 1907. évi XIX. törvénycikk a címében szereplő munkavállalók kötelező biztosítását írta elő.

Az Országos Társadalombiztosító Intézet palotája. Homlokzati látkép.
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01495559]

A jogszabály következtében alakult meg az Országos Munkásbeteg-segélyező és Balesetbiztosító Pénztár is. Az új intézmény fogta össze a korábban kerületi szinten működő biztosító és segélyező pénztárakat. A Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár elődje a Dob és a Damjanich utcában működött. Az egyre több ügyirat és növekedő hivatali feladat azonban a XX. század első évtizedére új irodaépület után kiáltott. Az új székház számára telket a Kerepesi temetővel szemben, az egykori kiszállásoltak telepének helyet adó területen talált a biztosító. Ezt a területet a fővárostól meg is vásárolták. 1910-ben pályázatot írtak ki az épület tervezésére. A feladat nem volt egyszerű, hisz a telek a tervezést megnehezítő adottságokkal bírt: a Köztemető és az Alföldi utcák ugyanis elég hegyes szöget zártak közre.

Komor Marcell és jakab Dezső Munkavédelem jeligéjű, első díjas terve. Homlokzat. (1911)
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1911. 9. évf. 4. sz. p. 4. [ARCANUM]

Talán ennél is nagyobb gond volt az, hogy a megrendelő az új irodaházban nagyon sok funkciót kívánt elhelyezni: az irattár, a segélyezési osztály, a kórházi ügyosztály, a be- és kijelentési osztály, a folyószámla osztály, tagkönyv-nyilvántartási osztály stb. irodái mellett a VIII. kerületi rendelőintézetnek is ez az épület adott volna otthont, a 4. emeletere pedig bérlakások kialakítását tűzték ki célul. Az udvarban vízgyógyintézetet terveztek. A pályázati kiírás arra is kitért, hogy az esetleges épületbővítés érdekében a telek beépítést előrelátóan kell megoldani.

Szemelvény forrása: Központi Értesítő, 1928. 23. évf. 21. sz. p. 16. [ARCANUM]

A beérkező pályaművekről 1911. február 14-én született meg a döntés, amelynek értelmében Komor Marcell és Jakab Dezső Munkásvédelem jeligéjű terve kapta az első díjat. A nyertes esetében az értékelésnél kiemelték a ma is impozáns, tágas segélyezési várócsarnokot, a tágas és kényelmes bejáratokat, a főlépcsők ügyes elhelyezését és „az épület rendeltetésének megfelelő”, művészi jellegű homlokzatot. A végleges kivitelezési tervekig többször változtattak Komorék az elképzeléseiken, de a telek adottságait ügyesen kihasználó, legyezőszerű alaprajz megfelelő kiindulópontnak bizonyult. A rendelőintézet, az Ambulatórium végül külön épületszárnyat kapott, a vízgyógyintézetet sem az udvarban, hanem az alagsorban helyezték el. A 4. emeleten végül nem készültek lakások, a bejáratok is közelebb kerültek a sarokhoz az eredeti elképzeléshez képest. Az 1. emeletre került a két elegáns igazgatói szoba.

Komor Marcell és jakab Dezső Munkavédelem jeligéjű, első díjas terve. Alsó földszint. (1911)
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1911. 9. évf. 4. sz. p. 5. [ARCANUM]

A homlokzaton az eredetileg a félemeletre tervezett szoborsor helyett az ablakok közét a társadalombiztosítás különböző eseményeit megörökítő domborművek készültek, melyek alkotója Bíró Mihály volt. A használatbavételi engedélyt 1913. november 15-én kapta meg a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár. Az épület az alkotópárosnak abban a korszakában készült, amikor már kevésbé érvényesült a szecesszió barokkossága, a homlokzatot inkább a letisztult formák jellemzik. Az épület az átadását követő évtizedre már szűkösnek tűnt.

Az OTI palota. Felhőkarcoló. (1931)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01500157]

A probléma megoldására viszont csak 1929-30-ban volt lehetőség. Az akkor már Országos Társadalombiztosító Intézetnek hívott intézmény bővítését szintén a Jakab – Komor páros terezte. Ekkor készült el az északi szárny és az a torony is, ami a maga idejében Budapest első felhőkarcolójának számított. [1]