Gutenberg tér 2. lakóház

Az egykori (Főherceg) Sándor tér, mai nevén Gutenberg tér 2. számú telken 1927-28 óta áll ez az eredetileg hatemeletes, mostanra viszont hat és félemeletes bérház.

Az előtérben lévő telek helyén épült később a Gutenberg tér 2., mögötte a Bródy Sándor (Sándor) utca 27 sz. látszik, ettől balra a Mária utca. A felvétel a Kőfaragó utcából készült (1914)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 53646, adományozó: Szabó Lóránt]

A Fortepan honlapján megtalálható 1914-ben készült kép is jól mutatja, hogy milyen volt maga a tér, és a Gutenberg Otthonnal szemben található épület a Gutenberg tér 2. bérház építése előtt. A Háztól házig utcától utcáig. Történetek a megújuló palotanegyedről című könyvből is megtudhatjuk, hogy amikor a Gutenberg Otthont fényes ünnepségek keretei között 1907-ben megnyitották, a tér még őrizte az éppen ekkor épülő modern város és a vidékies kisváros kettősségét.[1]

Az épület építtetője köves-gyűri lovag Freystädtler Jenő pasa volt, aki apjának, a délvidéki származású Freystädtler Antalnak köszönhette hatalmas vagyonát. 1892-ben apja halálakor egyedüli fiúgyermekként hatalmas vagyont – csak Budapesten 5 ingatlant (3 házat) de Budapesten kívül több birtokot – örökölt.[2] A pasa személyét sok legenda övezi. „Mindenki ismerte, de igazán senki sem tudott róla sokat. Látványos passziói ellenére zárkózott ember volt, talán ezért is alakult ki körülötte annyi legenda.”[3] Az excentrikus és különc pasa – Krúdy Gyula leírása szerint „ragasztott bajszú, szinte álarcos lovag”.[4] – apja vagyonát nagy lelkesedéssel élete végére teljesen elköltötte.

Faragó Géza karikítúra Lovag Freystädtler Jenőről
Kép forrása: Róbert Péter: A zsidó pasa. Krúdy mégis realista író volt. Restancia

Több leírásban is megemlítik, hogy Freystädtler Jenő szenvedélyesen gyűjtötte a lovakat és a nőket:

Jákó Amáliával, a Budapesti Színkör színésznőjével élete későbbi szakaszában találkozott Freystädtler Jenő. Amáliát lányává fogadta, és különböző ajándékokkal halmozta el – mai Gutenbenberg tér 2. számú telken található épület és a szomszédos Bródy Sándor utca 46-os szám alatti is ezek közé tartozott.[6] Kapcsolatuknak azonban szomorú vége lett. A válságnak is köszönhetően Freystädtler Jenő vagyonát nagyjából teljesen elvesztette, Amália pedig férjhez ment gyulai Gaál Andorhoz 1929-ben.[7]

Az eredetileg hatemeletes bérpalota.
Kép forrása: Bródy Sándor et al.: Az 50 éves Pesti Hirlap jubileumi albuma 1878-1928. Légrády Testvérek, Budapest, 1928. p. 664. [ARCANUM]

Freystädtler Jenő élete utolsó éveit szegényen élte le; később pereskedett is Amáliával, és a bíróság 1939-ben havi tartásdíj fizetésére is kötelezte a színésznőt.[8] Amália a Gutenberg tér 2. számú, neki épített házban élt egy egész emeletet elfoglalva, de nem engedte, hogy a lovag hozzá költözzön.[9]

Ahogyan az a házon lévő emléktábla is írja, építőmestere Delmár Béla volt, és a kor egyik híres építőmestere, Érdi Zsigmond tervezte. Az építésekor saroktornyokat és tetősisakot viselő ház eredetileg is világos színű vakolatfestéssel készült. Az épület homlokzatdíszei a bábos korlát és az idők során eltűnt két szobor volt, amelyek két lovagot mintáztak.[11] A lakóház belső udvarán a kor szokásának megfelelően függőfolyosó található, amelyet kovácsoltvas korlátok díszítenek.