Gutenberg tér 3. lakóház

A szecessziós jegyeket viselő négyemeletes bérház háromfrontos, a Rökk Szilárd, a Mária és a Gutenberg tér felé néz; a tér felőli oldalon a homlokzat középtengelyében helyezkedik el a bejárati kapu. A sarkokon három emelet magasságban kiugró zárterkélyek, a negyedik emeleten nyitott erkélyek találhatók. A Gutenberg téri és a Rökk Szilárd utcai homlokzatokon, középtájon egymás felett három-három kovácsoltvas ráccsal ellátott nyitott erkély emelkedik ki a falsíkból.

Építéstörténetéről Déry Attila topográfiája közöl alapadatokat, de ennél a háznál sajnos adatai nem voltak helytállóak, tévesen a szomszédos telekhez (hrsz. 5607) kapcsolódó információkat közölt, így az engedélyezési szám, az építtető és az építő adatai is pontosításra szorultak. Szerencsére a korabeli levéltári dokumentumok alapján sikerült kideríteni a már vélhetően pontos adatokat. Az építtető testvérpár Léderer Artúr és Léderer Károly 1905-ben kért az építkezésre engedélyt, amit meg is kaptak, de a módosított terveket csak 1906-ban fogadták el. A homlokzat kialakításának stílusa rendkívül eltér Bálint és Jámbor más munkáitól; mivel a tervanyagból több dokumentum nem hozzáférhető, a megtekinthető anyag pedig nem tartalmaz homlokzatrajzokat, így nem lehet tudni, hogy a jelenlegi homlokzat azok alapján készült-e. A terveken, többek közt a zárt sarokerkély részletrajzán Bloch és Holitscher építőmesterek aláírása szerepel, akik ugyanebben az évben Lederer Artúr Illés utcai bérházának tervezői – valószínűnek tartom, hogy a megvalósult homlokzatkialakítás inkább az ő munkásságukhoz köthető. A ház legkésőbb 1907-ben fel is épült, hiszen a Józsefváros története című kiadvány III. kötetében idézett 1907-es területrendezési terv már említést tesz róla.

Belül a Mária utcai oldalon magasföldszinti függőfolyosókat találunk udvari lejáróval, a negyedik emeleti függőfolyosó felett üveg védőtetővel. A lakások kialakítása hagyományos enfilade rendszerű.

Az épületet 1973-ban tatarozták, ekkor cserélték le a régi liftet is. Kapualja magas üvegcsempe borítású, a főlépcső műkőből készült. A főlépcsőházzal szemben található a cselédlépcső.

Homlokzata – díszei az ablakkötényekben kialakított biedermeier reminiszcenciákat idéző szecessziós formájú mezők, amelyek a homlokzatétól eltérő színnel festve válnak még hangsúlyosabbá – szép állapotban van, csak a gázkonvektorok szellőzőnyílásai rontanak némileg az összképen.

Ahogy az eredeti terveken is látszik a házban régen nagy alapterületű lakások kerültek kialakításra, amelyekben orvosok és ügyvédek laktak. Ezeket természetesen felosztották a II. világháború után.

A házban 1943-ban a Metro Goldwyn Mayer amerikai filmvállalat magyarországi képviseletének székhelye volt, illetve az Aurora művészeti lap szerkesztősége. Itt lakott Rajnai Gábor színművész és dr. Vikár Béla etnográfus. A Világosság 1949. évi január 9-i számában pedig azt a hírt olvashatjuk, hogy itt létesített keskenyfilmező csoportot A Magyar Filmalkalmazottak Országos Szabad Szakszervezete.

Felhasznált irodalom:

Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez. A Budapesti Városszépítő Egyesület kiadása. Szerk.: Szabó-Pap Krisztina. Vác, 1985. 87-88.

Déry Attila: Józsefváros VIII. kerület. Budapest építészeti topográfiája 4. Terc kiadó, Bp., 2007. 167.

Dr. Turányi Kornél: A Józsefváros története III. (1901-1917). 8.

Egy pillanatra rovat. In: Világosság 1949.01.09. 5. évf. 7. sz. 4.

Építő Ipar 1905. 29. évf. 32. sz. 279.

Építő Ipar 1906. 30. évf. 21. sz. 206.

Az építtetőkről: URL: http://epa.oszk.hu/01400/01445/00004/pdf/EPA01445_acta_hungarica_2011_106-142.pdf