Karácsony Sándor utca 31-33. [Mandák-ház]

Az évtizedek folyamán a ház számos funkcióval bírt, voltak benne bérlakások, sörnagykereskedés, lakatosműhely, míg végül  Mandák Pál leánya, Mária az evangélikus egyháznak ajándékozta. Jelenleg diák és ifjúsági szállásként üzemel. Főkapuján belépve gazdag ősfás kert tárul elénk, hátul az egykori istálló helyén pedig egy templom áll.

Józsefváros ezen kis rejtett szigetét gyakran emlegetik Mandák-házként, ugyanis története több generáción át összefonódott a Mandák családdal, míg végül a Józsefvárosi Evangélikus Gyülekezethez került. Mielőtt Mandák Pál fuvaros, a rendőri gárda díszes tagja létrehozta a mai épület alapjait, egyszerű földszintes lakóház helyezkedett el a telken Kaizler Károly, majd később Gottgeb Antal tulajdonában az 1860-as években. A klasszicista homlokzatú épületet eredetileg Klenovits Antal és Mitterdorfer Henrik építőmesterek tervei alapján építették, de az évek folyamán számon átalakításon – köztük a tetőtér diákszállásként történő beépítésén – esett át. A földszintes épület azonban ma is őrzi Józsefváros régi arcát, amely a 19. század második felében alakult ki.[1][2]

Mandák Pál halálhíre (1898)
Kép forrása: Alkotmány, 1898. 3. évf. 152. sz. p. 7. [ARCANUM]

Az eredetileg Steinbruch Gasse (Kőbánya utca) nevet viselő utcácska 1804-ben a Karpfenstein Gasse nevet kapta Karpfenstein Ferenc után, akinek a környéken voltak birtokai. 1874-ben a magyarosítási hullám következtében egy időre Pontykőre (majd Kőpontyra) fordították, de gyorsan vissza is keresztelték. (A Karpfenstein egyébként a ponty fejének és gerincének találkozási pontjánál lévő torokfogat vagy ún. keserűfogat takarja, magyarul nem igazán szokás pontykőnek nevezni.) Csak az első világháborút követően találkozunk a mai utcanévvel: Karácsony Sándor (1891–1952) pedagógus a két világháború közötti időszak egyik vezéregyénisége volt. Már gyermekkorában elköteleződött a tanári pálya iránt, a tanítás mellet pedig pedagogikus regényeket és oktatási témájú cikkeket írt és szerkesztett, cserkészvezető volt, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársaként filozófiával és nyelvészettel foglalkozott. Ami a kerülethez való kötődését illeti, 1919-től 1927-ig tanított a Tavaszmező utcai Zrínyi Miklós Gimnáziumban, amelynek épületében ma az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kara működik.[3][4][5]

Mandák villa történetéről tartott előadást id. Zászkaliczky Pál lelkész
Videó forrása: YOUTUBE [János Győri]

Mandák Pál 1898 júniusában bekövetkezett halálát követően[6] eltelt egy év, mire 1899 szeptemberében nejére és lányára, Máriára szállt az épület. Mandák Pálné halála után, 1914 novemberében teljes egészben Mandák Mária kapta meg a nagy vagyonnal járó hagyatékot. Ő volt az, aki az evangélikus gyülekezetnek ajándékozta a házat.[7][8]

Korabeli újságokban meglepően gyakran találkozunk az épülettel, számos vállalkozásnak is helyet adott. Talán a legmeglepőbb egy 1912-ből származó hirdetés, ahol egy sörnagykereskedés hirdeti magát,[9] de a 20-as években találkozunk kesztyűfestő céggel,[10] az 50-es években pedig kályhakereskedővel is.[11] Ugyanakkor számos intrika tarkította a ház életét. Legnagyobb visszhangot a sikkasztó házmester esete váltotta ki 1906-ban, amelyről a Pesti Hírlap, a Budapesti Hírlap és a Magyarország is cikkezett.[12]

Hirdetés forrása: Népszava, 1912. 40. évf. 110. sz. p. 14. [ARCANUM]

Hirdetés forrása: Színházi Élet, 1923. 12. évf. 1. sz. p. 70. [ARCANUM]

1913 különösen nehéz év volt, kolerajárvány pusztított, amely a házban is felütötte a fejét. Blacek Ilona napszámosnőt kórházba kellett szállítani, az épületet lefertőtlenítették.[13] Ugyanebben az évben ráadásul pénzhamisítót is fogtak.[14]