Zárt ház

Kék Golyó utca 15/b

+2
  • Architect:

    Szamosi Miklós
  • Built:

    1959, 1960, 1961
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

  • Parcel Number:

    7024
  • Photo:

    Bérczesi Tamás
  • Research:

    Szalontai Anna Judit
  • Volunteers:

    Tulner Viola

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az épület és az építész
A Kék Golyó utca 15/b alatti ház 1959 és 1961 között épült fel a Fővárosi Építőipari Beruházó Vállalat és az OTP öröklakás-programjának keretében. A háború előtt arisztokraták telke volt, akiknek kúriája és istállói is itt helyezkedtek el.[1] A világégést követő újjáépítés időszakában az egyemeletes nemesi otthont lebontották, ezután területe játszótérként funkcionált 1957-ig.[2] Budapesten a romkataszterben nyilvántartott üres telkek játszótérré alakítását Szamosi Miklós építészmérnök kezdeményezésére indították el, aki egyben a Kék Golyó utca 15/b tervezője is volt.[3]

Szamosi Miklós – a fellelhető források alapján – mindössze pár házat tervezett (Kék Golyó u. 32.,[4] Attila út 35-37.[5]), szenvedélye inkább az épületek berendezésének kialakításában nyilvánult meg, hiszen az 1948-as bútorreformnak és a lakások gazdasági felszerelését tárgyaló javaslatnak egyik kidolgozója volt.[6] A szocialista lakásreformról, a modern lakásberendezésről alkotott gondolatairól tanúskodik Öregek háza a budafoki kísérleti lakótelepen című cikke is.[7]


Szamosi Miklós és Gábor Jenő (Lakóépülettervező Vállalat) saját fejlesztésű, előregyártott, épületbe beemelhető fürdőszobakabinjának alaprajza (1963)
Kép forrása: Épületgépészet, 1963. 12. évf. 1-2. sz. p. 24. [ARCANUM]

Másrészt Szamosi és Gábor Jenő gépész saját fejlesztése az előregyártott, épületbe beemelhető fürdőszobakabin,[8] amely felgyorsította a lakóházak építését, így egy-egy emeletet akár 7 nap alatt fel tudtak húzni.[9] Szamosi 1958-ban nyert felvételt a Magyar Építőművészek Szövetségébe – ugyanabban a hónapban, mint a híres Kós Károly.[10]

Az egykori Odescalchi-villa és tulajdonosai
A mai épület helyén egykor álló földszintes villáról a rendelkezésre álló tervanyag alapján azt tudjuk, hogy 1911-ben Odescalchi Alinka hercegnő megbízásából Grossman Ferenc építőmester vezénylete alatt készült el.[11] Odescalchi Alinka[12] (Kicő, Szlovákia 1882. május 28. – Gorizia, Olaszország 1965. október 24.) „botrányos” magánélete számos magyar újság hasábjain végigkövethető, hiszen előkelő származása ellenére nőként 1906-ban kezdte meg válási procedúráját férjétől, Kövér Gusztávtól.[13][14] Később a vádat „hitestársi méltatlankodás” alapján mondták ki a gyulai királyi törvényszéken.[15] A hercegnő vezetékneve alapján ígéretes partinak számított, itáliai felmenői már az 1200-as évek óta ismertek, akik a török kiűzésében való részvételük miatt I. Lipót magyar királytól német-római birodalmi hercegi címet nyertek el.[16]

A legfelsőbb réteg tagjaként a hercegnő együtt bálozott a Széchenyiekkel, Zichyekkel; édesapja, Odescalchi Artúr országgyűlési képviselőként és a Magyar Történelmi Társulat igazgatótanácsának tagjaként tevékenykedett,[17] továbbá rokonaik és ismerőseik között mind az Apponyiak, mind a Batthyányak feltűntek.[18]


Szerémi herczeg Odeschalchi Arthur
Kép forrása: DKA OSZK

Valószínűleg ezért kavarhatott akkora port Kövér Gusztávné papíron négy éven át tartó házasságának csúfos vége, amely az egész országot megmozgatta. Megcsalást, szeretők sorát, zsarolást, valamint hamistanúzókat emlegettek az újságok – végül a hercegnő elvesztette a pert, és 300.000 koronát kellett kifizetnie férjének.[19]


Szemelvény forrása: Pesti Hírlap, 1908. 30. évf. 15. sz. p. 20. [ARCANUM]

Odescalchi Alinka immár Lazzari Pionéként élete további részében bejárta az Egyesült Államokat, ahonnan útinaplót vezetett az Uj Idők folyóiratnak Ez Amerika! címmel.[20] 1940-ben a Somogyi Újság szerint annyira népszerű szerző volt az olvasók körében, mint Szerb Antal.[21] Egy T. nevű olajmágnásról az írónő így mesélt, amikor Shakespeare-nek szobrot állítottak az USA-ban:

| „Mikor a színház elkészült, elment megnézni és az előcsarnokban feltűnt neki egy szobor. Megkérdezte, kit ábrázol. Mondták neki, hogy Shakespeare-t. — Ki az a Shakespeare? — kérdezte felháborodva. – Az nem tett Denverért semmit, a szobra nem maradhat itt! Shakespeare szobra tehát elkerült onnan…”[22]

1913-ban a hercegnő 130.000 koronáért eladta Pongrácz János grófnak Birsalma (ma Ráth György) utcai villáját, amely a Kék Golyó utca 15-ös szám alatti telek keleti oldalát jelentette.[23] A legtöbb társasági lap évente többször is írta a grófról, ugyanis automobil (Buick) tulajdonos,[24] vadász[25] és úrlovas[26] mivolta mellett országgyűlési képviselőként működött. A képviselőház tagjaként számos felszólalása fellelhető az országgyűlési naplókban; többször vitába elegyedett a kor nagyjaival, Tisza Istvánnal, Wekerle Sándorral, illetve gróf Károlyi Mihállyal is.[27]

A Kék Golyó utca 15/b építéstörténete
A II. világháború, majd az 1956-os forradalom után fellépő lakáséhséget a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága igyekezett csillapítani hatalmas budapesti beruházásokkal, amelyeket az OTP-n keresztül próbáltak értékesíteni. Az OTP öröklakás-akcióját általában a középrétegből származó, nagyrészt alkalmazott státuszú emberek vették igénybe: mérnökök, egyetemi oktatók, művészek, tisztségviselők egyaránt.[28]


Kék Golyó utca 15/a, II. emeleti lakás, Deák-Bárdos György zeneszerző, karnagy és családja (1941)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 71773; adományozó: Lissák Tivadar]

AZ OTP 1961-ig Budapesten 938 öröklakást[29] építtetett, köztük a ma is álló ötemeletes társasházat a Kék Golyó utcában. Az ingatlanban 31 lakást alakítottak ki: 1 darab egyszobást, 10 darab másfélszobást, 10 darab kétszobást, valamint 10 darab két és félszobást. A pincében óvóhelyet is létesítettek, hiszen az 1950-es évek végén tartottak egy újabb világháború kitörésétől. Az alapozott tégla-, illetve betonfalazatú, magastetős társasház központi fűtéses, a melegvizet gázvízmelegítők biztosították, ami roppant modernnek számított.[30]

Az építtető
A Kék Golyó utca 15/b építtetője, a Fővárosi Építőipari Beruházó Vállalat 1957-ben alakult, feladatkörét képezte a főváros területén állami forrásból épülő lakások, lakótelepek beruházási teendőinek ellátása, házak megterveztetése és kiviteleztetése.[31] A specifikus célra kialakított szerv az Építésügyi Minisztérium Lakásépítési Igazgatóságától vette át a korábban felsorolt kötelezettségeket, majd megkezdte első nagyobb projektjét, a foghíjas telkek beépítését. A foghíjbeépítési programmal szorosan összekapcsolódott a korábban említett OTP öröklakás-akció, amelynek keretein belül kiemelkedtek a földből – a Kék Golyó utca 15/b mellett – a Kerepesi úti, a Nagy Lajos király úti, a Róna utcai, a csillagtelepi, a lágymányosi, a Fiastyúk utcai, az Üllői úti és a Zsigmond téri lakótelepek is.[32]


Szemelvény forrása: Állam és Igazgatás, 1963. július-december 13. évf. 7. sz. p. 544. [ARCANUM]

Sources

Events of the house