Klauzál tér közterület

A környék tekervényes utcáin mindig kellemes meglepetés a Klauzál térre érkezni. Vili, a veréb terén az egykori piac helyett ma vásárcsarnok, a régi faszínház helyett pedig egy szabadtéri nézőtér várja az erre járókat.

A Klauzál tér a VII. kerületben, Erzsébetváros a körúton belüli részén fekszik, ez a környék főtere. A teret négy oldalról háztömb veszi körül. Északnyugatról fut át a Dob utca, arra merőlegesen a Kis Diófa utca, ami a tér után Nagy Diófa utcaként folytatódik, a következő a Csányi utca, ami a tér másik oldalán Klauzál már utca, valamint a térre fut be a Rákóczi út irányából a Nyár utca. A tér egy valóságos oázis a belvárosban. Egy park, egyik oldalán játszótérrel és sportpályákkal, pingpongasztalokkal, szabadtéri színpaddal, másik oldalán egy elkerített kutyafuttatóval. Négy oldalról út veszi körül, szinte minden oldalon parkolóhelyekkel. Üde színfolt a sok autó között az egyik a sarkon a Bubi, vagyis a budapesti közkerékpár rendszer egyik állomása. A téren galériák, kávézók, kocsmák is vannak, az éjszakai élet a romkocsmák elterjedése óta itt is felvirágzott.

A tér korábbi elnevezése reformkori eredetű, István tér (Stefansplatz), de a nevet csak 1874-től viselte hivatalosan.[1] 1907 óta hívják Klauzál térnek, a névadó Klauzál Gábor (Pest, 1804.11.18. – Kalocsa, 1866.08.03.), aki 1848. április 7-től szeptember 10-ig a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereként dolgozott, és a mérséklő, egyezkedő politika híve volt.[2]

Klauzál Gábor portréja (1842). Készítő: Franz M. Eybl
Kép forrása: ELTE Egyetemi Könyvtár [HUNGARICANA] [leltári szám: 000818567]

Az Első Katonai Felmérésen látható, hogy a mai Rákóczi út, Nagykörút, Andrássy út és Károly körút által határolt terület szabadon álló, kőből vagy más szilárd anyagból emelt házakkal volt beépítve, az utcahálózat pedig organikus formát mutatott.[3] A Király utca vagy a Dohány utca vonala már kirajzolódott, a tér még nem volt kivehető. Perczel Anna szerint az utcák szabálytalan vezetése, a keskeny, törtvonalú és íves utcák hálózata, a gyakori eltolt vagy T-alakú utcatalálkozások, a spontán városfejlődés ezen jellegzetes elemei szerkezetileg is különlegessé teszik a területet. A még az 1805-ös Hild-féle városszabályozás előtti időből származó, szinte érintetlen állapotban megmaradt XVIII. századi organikus városszerkezet (a középkorban kialakult belvárosi utcahálózatot kivéve) ezen kívül a VIII. kerületi Horváth Mihály tér körüli, részben már átalakított utcaszerkezetre jellemző.[4]

Klauzál tér és környéke az Első (1763–1787) és Második (1808–1896) Katonai Felmérésen
Térképrészletek forrása: MAPIRE

A Második Katonai Felmérésen a tér már jól felismerhető, létrejötte az 1838-a árvíz utáni városrendezésnek köszönhető.[5] A környező utcák és tömbök kialakítása a mai helyzetet mutatja, de sem az Andrássy út, sem a Nagykörút nem épült még ki. A teret a 19. század közepén földszintes és egyemeletes klasszicista épületek vették körül. Ezek közül ma már csak egy áll, a Klauzál tér 5. szám alatti Haywand-ház. Az 1812-ben elkészült egyemeletes épületet Pollack Mihály (Bécs, 1773.08.30. – Pest, 1855.01.05.), a magyar klasszicista építészet kimagasló mestere tervezte.[6]

1872-től a téren működött egy Ráinits József tervei alapján készült fa szerkezetű, patkó formájú lelátóval rendelkező ideiglenes színház, melyet Miklósy Gyula (Kaposvár, 1839.01.10. – Kézdivásárhely, 1891.06.22.) színigazgató irányított. A tér akkoriban még nem lehetett olyan vonzó mint ma. Váradi Antal így írt róla:

“A mai Erzsébetváros közepén egy istenverte piszokfészek terült el, az István tér. Tér volt, amennyiben nem volt beépítve. És erre a helyre álmodta meg Miklósy Gyula vidéki színigazgató a maga színházát, a harmadik magyar színházat, mely a fővárosban emelkedett.”[7]

A színház 1874. januárjában leégett.[8] A terület fejlődésében meghatározó volt a Nagykörút és az Andrássy út kiépítése. Ezt bizonyítja, hogy a ma álló két-, háromemeletes épületek majd mindegyike az 1870-es évek után, jellemzően a századfordulót megelőző években épült, legtöbbjük egy meglévő, kisebb szintszámú klasszicista épület helyére.

Piac az egykori István téren (ma: Klauzál téren) (1890–1910). Klösz György felvétele
Kép forrása: BFL [HUNGARICANA] [leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_07_063]

A téren álló legjelentősebb középület az 1897-ben átadott historizáló III-as számú vásárcsarnok, melyet 1894–1896 között építettek a székesfőváros mérnöki hivatala, pontosabban Krátky János tervei alapján.[9] A téren addig a szabadban működő piac így tető alá került. Az épület átmenő jellegű, a Klauzál téren fekvő oldalán háromemeletes bérházzal egészül ki, másik oldala az Akácfa utcára nyílik.

A III. számú István-téri (ma: Klauzál téri) vásárcsarnok alaprajza (1897)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: AN043352]

Egykor a téren keresztül járt a 2-es villamos. A BVVV (Budapest Villamos Városi Vasút) 1911-ben építtette belső-erzsébetvárosi vonalát a Népszínház (mai Blaha Lujza) tér és a Király utca között. A belváros szűk utcáiban sokszor nem fért el egymás mellett a hálózat két irányban, így el kellett választani a vonalakat. Így volt ez ebben az esetben is. A Stáhly utca – Gyulay Pál utca, Nyár utca – Klauzál tér – Csányi utcai vágányok a terézvárosi vonalakkal teremtettek összeköttetést, lehetővé téve mind az észak felé, a Városligetbe, mind nyugatra, a Duna partra való utazást. A villamos vonal 1941-ig működött.[10]

Az egykori 2-es villamos a Klauzál téren
Kép forrása: HamPage

A második világháború idején, 1944. november 29-én kiadott rendelet értelmében egészen az 1945. január 18-ai felszabadulásig a téren és a környező utcákban volt a budapesti gettó. A borzalmas körülmények és a szörnyű kegyetlenség ezrek életét követelte.[11] A tér az emlékezés fontos helye.

A tér remek lehetőséget ad akár nagyobb közösségi események megrendezésére, de a hétköznapokban is egy sokszínű, a városi életet színesítő hely. Mindemellett sok lehetőséget rejt még magában, környezetének szerves vizsgálatával mind a környék lakói, mind a csak alkalmanként erre járók számára is vonzóbbá tehető. Remek javaslatokat adott például a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) a térnek és környezetének közösségi alapú fejlesztésére a TÉR_KÖZ pályázat keretében.[12]

Klauzál tér a Dob utca felé nézve (1973)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám:88049, orig: URBÁN TAMÁS]

A Klauzál tér neves lakója volt Brandi Jenő (1913-1980), az 1936-os berlini Olimpia aranyérmes vízilabda csapatának tagja. Sokakat megihletett a tér, például híres fiktív lakója Gémes József és Nepp József hőse, Vili, a szemtelen kisfiú a Vili, a veréb című rajzfilmből. A térről szól az LGT Miénk itt a tér című dala, de itt játszódik Szeder napindító számának, a Reggeli dalnak és részben a Lóci Játszik Ott mennek a jócsajok című dalának klipje is.

Videó forrása: YOUTUBE [39tamas]

Ahogy egy városi anekdota tartja, a teret nem is lehet szándékosan megtalálni, csak véletlenül botlik bele az ember. Bár ez talán túlzás, de ha valaki nem úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét, a tekervényes utcákon mindig kellemes meglepetésként érheti, ha váratlanul a Klauzál térre érkezik.