Közraktár utca 32. irodaház

Történeti kutatása

1. Az utca és a környezet

A Közraktár utca kiépítése a 18. században kezdődött. Mai végleges vonala a 19. század utolsó negyedében  alakul ki. Ekkor érték el végleges formájukat a Duna szabályozása, a vízpart kiépítése és az ide csatlakozó (azóta elbontott) vasúti szárnyvonalak is, melyek a vízen ide vagy innen szállítandó áruk továbbszállítását tették lehetővé. Az utca neve korábban  Duna út, Dunasor, Alsó Dunasor volt, majd 1874-től átmenetileg Csepel rakpart, végül 1901-ben nyerte el a Közraktár utca nevet. A Duna partja sokáig a mai Közraktár utca helyén szakadt a vízbe, a jelenlegi Lónyai utca (1880-as évekig Két Nyúl utca) és a Közraktár utca közötti háztömb eleinte szántó, később Fa tér (Holz Platz) volt. 1872-ben parcellázták fel a területet, elöszőr két nagyobb telekre, majd a századforduló után 10 kisebb házhelyet alakítottak ki és építettek be. Az utca Duna felé eső oldalát ott, ahol ma park húzódik, több lépcsőben szélesítették ki. Elöször az 1838-as árvíz utáni években, majd 1875 körül, az Elevátor építése kapcsán. De az is biztos, hogy maga a Közraktár utca keleti oldala is még a történelmi időkben a Duna medréhez tartozott, hiszen itt az építkezések során elsűllyedt hajóroncsot is találtak.

2. Az első épület 1905-2008.

A 32. számú ház telkén az ház építése előtt egy fafűrészgyár állt, rajta egy kisebb lakóház, egy különálló árúsító bódé, és a telek közepén maga a fűrészüzem, három gatterrrel. Ennek 1868-ból származó átépítési tervrajza megmaradt a Levéltárban (fafűrészelőgyárhoz hozzáépítés [HU BFL – XV.17.b.312 – 410/1869]) A tervrajz alapján ismerjük a szomszédos telektulajdonos akkori nevét: bizonyos Michael Hirsch birtokolta. A telket a Hangya szövetkezet vásárolta meg a mellette levő területtel együtt (ez akkor még egy teleknek számított), hogy ott bérházat és áruházat építsenek. A 32. házszámot kapott telken épült fel a Hangya Szövetkezet Központi irodája és Áruháza. A ház 1. emeletén szamárhátíves ablakok sorakoztak, két emelet magasságban. A 3. emeleten az ablakok csúcsívesek, rózsa és lóhere mintás stukkóval díszítettek voltak. A ház 1905 december 31.-én már állt. A valaha itt folyt Duna ingoványos talaja miatt egy méteres betonmedencébe épült a ház.

Később jelentősen átépítették, homlokzata eljellegtelenedett. 1910-ben már szűknek bizonyult az épület, ezért a hátsó traktust kibővítetve új iroda és raktárhelyiségeket létesítettek mindkét (32 és 34. sz. ház) meglévő épületben. 1917-ben megvásárolták a szomszédos Gregersen-féle nagy telektömböt, de pénzügyi és gazdasági okokból nem kezdtek építkezésbe. Az irodák ideiglenesen bérelt épületbe kerültek, a Közraktár-utcai áruraktár legnagyobb részét átalakították rövi- kézmű-, norinbergi-áru és konfekcs osztály céljaira. (A háború utáni talpraállást követően 1922.-re felépült a mellette álló észeki telken a Hangya Szövetkezet új székháza.) Az épület a II. Világháború államosítása után a TÜZÉP székháza lett. Belül a sok átalakítás miatt zegzugos folyosók, irodák szövevénye alakult ki.

2009 (?) előtt bontási engedélyt kapott, holott műemléki védettség illette volna meg. A szabályozás vonala az épület előtt húzódott, erre hivatkozva elbontották, helyére a Kertész Építész studio Kft tervezte meg a szomszédos műemlékileg védett Hangya irodaház felújításával és összekötésével a Riverpark Irodaházat.

3. Jelenlegi épület 2009.

A jelenlegi épület a szomszédos telken levő műemléki védettségű volt Hangya Szövetkezet Székházával együtt alkot most egy szervezeti egységet. A tervezője a Kertész Építész stúdió Kft. volt. Az épület 2009-ben készült el.

Külső homlokzata: Visszafogott architektúrájú épület, mely „hidat” alkot az 1905-ben elkészült bérház és az 1922-ben átadott Györgyi Dénes által tervezett Hangya Székház között. A korábbi, négy szint magas és 15 tengelyes épület helyett egy hét szint magas és 9 tengelyes épületet húztak fel. Homokkő burkolata, osztásrendje a mellette álló ikonikus Hangya székházra hasonlít, de annál visszafogottabb, kevésbé hangsúlyos vertikalitással. Így képes igazodni egyúttal a másik oldalon álló hangsúlyosan vízszsintes tagolású épülethez.

Párkányvonala megegyezik a a Györgyi Dénes-féle épületével, e felett pedig még egy szintet alakítottak ki, de formailag már a tetőfelépítmény részét képezi. Az épület homlokzata kőburkolatú, ablakai két síkúak: fekvő téglalap alakú ablaknyílásainak üvegfelülete a falsík belső oldalára kerültek, míg ennek középső, közel négyzetes része elé egy újabb üvegsík került ezúttal a külső falsíkra: ezen a síkra került a külső árnyékoló is. Az alapvetően síkszerű homlokzaton igen finom plasztikai játékot eredményez ez a megoldás. Az épület teteje titáncink fedést kapott.

A homlokzat osztása: az alsó két szint egyben van kezelve, hasonlatosan a szomszéd Györgyi Dénes-féle épülethez. Egyszerű, álló téglalap alakú, belső síkon üvegezett nyílások. Ezek felett négy sorban helyezkednek el a már fentebb leírt alakok. A „legfelső” szint enyhén visszaugratott kialakítású, hogy igazodjon a meglevő székház épületéhez, „párkánya” azonban „csak” egy rozsdamentes acél rácselem. E feletti (7. ) szint már a ”tető” részét képezi, a titáncink burkolatú, manzárd jellegű tető szinte a teljes homlokzat hosszában, meg van nyitva egy ablaksorral.

Az épület belső kialakítása a 21. század eleji irodaépületeknek megfefelő. A poncében három szintes mélygarázst alakítottak ki, a földszint felett hét szinten van szabadon berendezhető órisái irodatér, melyet csak a közlekedő-vizesblokk „szakít meg” zárványként.

Az épületet középen, a homlokzattal párhuzamosan futó pillérsor osztja két traktusra. Az épület jobb oldalán helyezkedik el a garázs bejárata. Mellette négy nyílás szélességben (az épület közel fele) szabadon berendezhető irodahelyiség kapott helyet. Az épület bejárata a bal oldali szakaszban van. A főbejárat szimmetrikus elrendezésű, három szakaszból áll, jelentőségét a beljebb ugratott üvegsík is jelzi. A bejárattal szemben, az épület hátsó részén lépcsőház és liftblokk illetve egy vizesblokk kapott helyet. A recepció balra került elhelyezésre.

Az emeleti szintek egyforma kialakításúak. A lépcső és vizesblokk mögött azonban a földszinthez képest egy új térrész: a telekhatárig érő, négyzetes irodaszárny rész is kapcsolódik.

A belső, udvari homlokzaton sima, műkőszerű vakolat készült, halvány drapp színben. Nagyon igényes az épület belső kertje, igazi, 21. századi megoldásokkal él. Az épület tetőteraszára is érdemes felmenni, csodálatos panoráma nyílik a Dunára.Tervező: Kertész Építész Stúdió Kft. Felelős építész tervező: Kertész András Tibor, Marián Balázs, Bukta Csaba

Építtető: IVG Development Hungary Kft.

Generál kivitelező: Hérosz Zrt.

Kertész Építész Stúdió: 1996-ban alakult, a 1016 Budapest Krisztina krt. 91.-ben működik azóta is. Alapító és vezető építésze Kertész András Tibor DLA(sz. 1955). 1979 –ben diplomázott a BME építészmérnöki Karon Diplomadíjjal. DLA fokozatát 2005-ben nyerte, az építészképzés aktív tagja. Számos díj (építész és építőipari nívódíj, Ybl-díj, Pro- Architectura- díj) tulajdonosa. Főbb épületei: Matáv székház (2001), Fehérvári úti vásárcsarnok (2007), Haller Irodaház (2008) Info park „E” épület(2010), Budafoki Piac (2016).

—

FORRÁSOK:

Adalékok a Belső Ferencváros történetéhez Városszépítő Egyesület Bp. 1986.

http://epiteszforum.hu/regi-es-uj-irodahaz-kettos-a-dunaparton

Építészfórum: Régi és új: irodaház-kettős a Dunaparton augusztus 6. CEST 11:51.

http://epiteszforum.hu/regi-es-uj-irodahaz-kettos-a-dunaparton

Haza középületek. http://hazai.kozep.bme.hu/hu/tag/kertesz-andras-tibor/

Avant Garde építész stúdió Kft. Honlapja http://www.kerteszepitesz.hu/index.php?mid=6&lid=hu