Krisztina körút 71. [Építész Stúdió] lakóház
Data and description
A szintenként két luxuslakásos bérház eredetileg Esterházy Mária grófnő tulajdona volt. 1945 után a nagyobb lakásokat egy kivételével kettéválasztották. A házban lakott többek között Hont Ferenc rendező-színházesztéta, Csörsz István író és Ferencz Győző költő.
Az építésekor még Krisztina körút 139. számú hatemeletes bérház eredetileg szintenként egy kétszoba-hallos és egy háromszoba-hallos luxuslakásból állt, a háború után azonban a nagyobb lakásokat egy (az 5. emeleti) kivételével megosztották, a tetőteret pedig beépítették. A lakóház központi fűtéssel, melegvízhálózattal és felvonóval rendelkezett már építésekor is. Az utcafronton minden emeleten, az egyes lakások teljes hosszában a Horváth-kertre néző erkélyek futnak végig, nyugat felől pedig kert választja el a házat a Gellérthegy utcai szomszéd épülettől. A tervező, Kerekes András építész ma ismert épületei nagyrészt Tatához, azon belül is az Esterházy uradalomhoz kötődnek.
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1942. 41. évf. 12. sz. p. 289. [SZTE MISCELLANEA]
Ilyen az 1930-ban elkészült, az Esterházy Ferenc gróf által a katolikus egyháznak adományozott telken épült tatai Fazekas utcai Általános Iskola, amelyhez az építőanyagot is az uradalom adta,[1] vagy a tatai óvoda és napközi otthon, amelyet egy az 1800-as évekből származó lakóházból alakíttatott át az uradalom Kerekes tervei alapján.[2] Elképzelhető tehát, hogy a korábbi közös munkáknak köszönhetően bízták meg az építészt a Krisztina körúti ház tervezésével. Szerencsénkre Kerekes András gyakran publikált megvalósult épületeiről az 1940-es években a Magyar Építőművészet című folyóiratban, így írt pl. a Krisztina körúti bérházról is.[3] Ezenkívül még nevéhez kötődik az 1940-ben megnyílt Szentesi Magyar Királyi Téli Gazdasági iskola (azóta AM-ASzK Bartha János Kertészeti Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája).[4] A bérház Esterházy Mária Ferenc Miklós tulajdonában volt, és a háború alatt itt működött a Coburg hercegi uradalmi igazgatóság,[5] dr. Zsolnay Oszkár intéző,[6][7] dr. gróf Sternberg József uradalmi igazgató, ügyvéd és dr. Polnik Zoltán uradalmi számtanácsos közreműködésével.[8]
Szemelvény forrása: Magyar Nemzet, 1945. 1. évf. 105. sz. p. 5. [ARCANUM]
A Krisztina körút házsora a Horváth-kertnél, a mára megszűnt Szent János tér felől nézve. (1945)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 73305; adományozó: Fortepan]
A II. világháborús bombázások során a ház a Horváth-kerthez közeli többi épülettel együtt megsérült. Szintén a háború alatt volt olyan lakás, ahol a nyilas párt, más lakásban a kommunista párt működött.[9] Ennek eredményeképp a háborút követően a Kommunista Párt I. kerületi szervezete[10] még évekig, legalább 1948-ig ezen a címen volt megtalálható, itt tartották az üzemi és szokásos keddi pártnapokat. A háború alatt a házban lakott Franciolini Marcello, az olasz királyi légügyi attasé titkára;[11] Kürthy Ernő (fajkürti és koltai huszárszázados, hajdúszoboszlói földbirtokos fia,[12] gyáros) játék-, házi- és kisipari termékek kiviteli kft. ügyvezetője,[13] aki a cégét is ide jelentette be; dr. Dévai Stefánia, az MTI munkatársa;[14] valamint Gál László dr., min. oszt. tanácsos.[15] Itt élt a ’40-es években közjegyzői okiratok szerint Eperjessy Lászó textilgyáros, a Ránky és Társai cég képviselője; dr. Forray Tibor cégtulajdonos; ifj. Gesztesi Rezső magántisztviselő és felesége, Csicskár Rozália; Hittrich Gábor okleveles mérnök, a Pannónia Áramszolgáltató Rt. képviselője és özvegy Domony Edéné szül. Munk Róza. A lakások mérete lehetővé tette bentlakó cselédek elhelyezését is, mint azt egy 1943. januári hirdetés igazolja, ahol a 3. emeleti háromszoba-hallos (nagyobb), központi fűtéses lakásba kerestek főzőmindenest.[16]
A háborút követően a ház nevezetes lakói voltak a kalandos életű dr. Kürthy Tamás (Kürthy Ernő fia) egyetemi tanár, az Aacheni Neveléstudományi Intézet individuál-pszichológia professzora és gróf Nádasdy Ádám ügyvéd, nekik a 6. emeleten volt lakásuk.[17] Az 5. emelet lakója volt Hont Ferenc színházi rendező, főiskolai tanár, esztéta[18] és felesége, Görög Ilona színésznő. Hermann Miksa özvegye és fia, dr. Hermann Gábor főjegyző a 3. emeleten laktak, dr. Galla Emil szemészorvos, a repülésélettan kutatója[19] pedig a 2. emelet lakója volt.
Földszinti és emeleti alaprajz
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1942. 41. évf. 12. sz. p. 288. [SZTE MISCELLANEA]
Az első emeletre is jutott híres orvoslakó, dr. Bánk Endre nőgyógyász, több kötet szerzője. A házban éltek még többek között Székely János okl. gépészmérnök; dr. Szüts István ügyvéd; Ferencz Győző költő, Végvári Rezső koreográfus, zeneszerző, és a tavaly elhunyt Csörsz István író, faszobrász, valamint dr. Toroczkay György, Makszim Imre tanár, dr. Farkas Imre és Gráf Rezső.[20] A házban jelenleg az 5. emeleti, egyetlen nem megosztott, háromszoba-hallos lakásában építészstúdió működik.
Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!
References
- Wikipédia [Kossuth tér (Tata) szócikk]
- Magyar Építőművészet, 1943. 43. évf. 5. sz. pp. 110-111.
- Kerekes András: Bérház a Krisztina-körúton. In: Magyar Építőművészet, 1942. 41. évf. 12. sz. pp. 288-289.
- AM ASzK - Bartha János Kertészeti Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája weboldala
- A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 81.
- Veszprém megyei tanyagazdaságra keres ispánt a coburgi uradalom. In: Köztelek, 1943. 53. évf. 22. sz. p. 475.
- Köztelek, 1942. 52. évf. 43. sz. p. 971.
- Fővárosi Közlöny, 1944. 55. évf. 49. sz. p. 18.
- Dittrichné Vajtai Zsuzsánna: Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben. Budapest, 2012. pp. 374-375.
- A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1945. április. Magyar Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium Postafőosztálya, Budapest, 1945. p. 7.
- A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 151.
- Esztergom, 1925. 30. évf. 87. sz. p. 2.
- Központi Értesítő, 1943. 68. évf. 32. sz. p. 1219.
- A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 22.
- A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 23.
- Pesti Hírlap, 1943. 65. évf. 19. sz. p.
- Dittrichné Vajtai Zsuzsánna: Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben. Budapest, 2012. pp. 374-375.
- Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon A - Z. Javított, átdolgozott kiadás. [Hont Ferenc szócikk]
- Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexion 1000 - 1990. Javított, átdolgozott kiadás. [Galla Emil szócikk]
- FELTÖLTÉS ALATT