Lánchíd utca 15-17. lakóház

A Lánchíd utca 15-17. szám alatti épületet Feiner Dezső építtette 1936-ban, később lakott is ott. Feiner Dezső az Erdőkitermelő és Fakereskedelmi Rt. Igazgatósági tagja volt.

A modern stílusú épületet Rumszauer György tervezte. Rumszauer György építészről meglepően kevés életrajzi adat érhető el. A Budapesti Építő Szövetkezet igazgatója volt. Megvalósult terveiről a Tér és forma folyóirat számolt be. Több házat és bérházat is tervezett, melyek főleg 1934-1943 között épültek. Munkáin bauhaus és art deco stílusjegyek is felfedezhetők.

A lakóépület helyén korábban két ház állt, ezeket 1912-ben bontották le. A 15-ös szám alatt lakott 1896-os adatok szerint Moldoványi Sándor gyógyszerész, kötszerüzem-tulajdonos és neje.

A 17-es szám alatt lakott 1886-os adatok szerint Brück Izidor ruhakereskedő, 1912-ben pedig Brück Jakab és Mór, társt. Brück Jakab és Brück Mór férfiszabóipar üzlettulajdonosok.

A levéltári tervek alapján a pincében kazánház, szénraktár és pincerekeszek találhatóak. A földszinten portásfülke, házmesteri lakás, két lakás és négy üzlethelyiség került kialakításra. Az előcsarnokba és a lépcsőházba felvezető ajtó a földszinten középen helyezkedik el. Az épület lifttel is ellátott. Az ötemeletes épületben szintenként 4 lakás található, melyekben előszoba, hall, két nagyobb szoba, fürdő, konyha és cselédszoba is helyet kapott. Kisebb-nagyobb erkély mindegyik lakásban van, a Lánchíd utcára néző és az Öntőház utcára nézőekben egyaránt.

A terveken a 6. szinten padlásrekeszek, szárító padlás, mosókonyha, kamra és segéd-házfelügyelői helyiség található. A Fővárosi Közlöny 1937-ben arról adott hírt, rögtön az építkezés időszaka környékén, hogy a házbontások vizsgálata közben a Lánchíd utca 15-17 számú háznál egy római őrtorony maradványaira bukkantak. Különösen értékes lelet a feliratos római tégla Vintenia jegye, melyből az építkezés kora megállapítható (Kr. u. 374-376). A lakásokat 1939-ben a Pesti Hírlapban kínálták megvételre: “Lánchíd utca 15-17 gyönyörű, 1962-ig adómentes palotában, 1-2-3 szobás komfortos, hallos és garzon öröklakások, luxus kivitelben, központi fűtés, melegvizszolgálattal, jutányosan eladók.”
1937-ben a Pesti Hírlapban lakást, 1946-ban a Fővárosi Közlönyben üzlethelyiségeket hirdettek bérbeadásra. A lakáshirdetésben kihangsúlyozták, hogy a lakás a központi fűtéssel és melegvízzel ellátott. A Pesti Hírlap 1938/05/06 kiadásában Dr. Mandl Géza orvos tájékoztatta betegeit arról, hogy rendelőjét a korábbi Döbrentei térről ide áthelyezi.

Az 1940-es távbeszélő névsor szerint itt lakása volt Grünfeld Henriknek, a Grünfeld testvérek szőnyegnagykereskedés cégtulajdonosának.

Egykor irodája volt a címen az Erdőkitermelő és Fakereskedelmi Rt.-nek, az 1942-es Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője tájékoztatott évi rendes közgyűlésükről. 1979-ben a tetőszerkezet felújításra került háborús károkra visszavezethető mechanikus sérülések és korhadás miatt is. A felújítás tervezője dr. Matuscsák Tamás építészmérnök, statikus volt.

A tetőtér, ahogy jelenlegi állapotában látható nagy valószínűséggel ezután került beépítésre. A helyben lakóknak sokáig nem volt közvetlen kilátása a Dunára, ugyanis egykoron a házsorral szemben a mai közpark helyén palotasor állt a Lánchíd utca páros oldalán.

Itt állt a Lánchíd u. 4. címen a háromszintes neoreneszánsz Lipthay-palota, melyet először Unger Emil, majd Ybl Miklós tervezett 1869-ben és díszítőfestéseit és freskóit Barabás Miklós készítette.

A 6-os szám alatt állt a klasszicista négyemeletes 1873-ban épült Zichy-palota, a 8-10 számon gr. Széchenyi Béla palotája volt, a későreneszánsz francia épület 1883-ban épült fel Ybl Miklós tervei alapján. A palotasor lezárása a 12. házszám alatt állt egykori Fiume-szálló volt, a négyszintes szállodát 1868-70 között építették Várasdy Lipót tervei alapján. A palotasor épületeit 1945-49 között bontották le.

—

FORRÁSOK:
Dr. Preisich Gábor-Benkhard Ágost: Budapest építészete a két világháború között (Építés- és közlekedéstudományi közlemények 11. kötet (1967) / 3-4. sz.

Timár L.: Adómentességgel kell előmozdítani a kislakásépítkezést, Tér és forma, 1936, IX. évfolyam, 12. szám Tér és Forma, 1934 – 1943

HU BFL – VII.190.a – 1943 – 0295

HU_BFL_XV_17_f_834_311_I_TARI_0015125_0001

HU_BFL_XV_17_f_834_343_I_TARI_0015135_0001

Berza László: Budapest története képekben 1493-1980 – Képkatalógus

Levéltári dokumentumok – HU BFL XV.17.d.329 – 14379

Budapesti Városvédő Egyesület, Adalékok a Víziváros történetéhez, 1991

Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1896, 1901-1902, 1910

Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke (Budapest, 1892)

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/Moldoványi-Sándor.pdf  utolsó elérés: 2017.03.15.

http://www.szt.bme.hu/index.php/en/structurals-engineers/18-tartoszerkezet-tervezk/a-magyar-statikus-tarsadalom-nagyjai/128-matuscsak-tamas  utolsó elérés: 2017.03.15

http://www.cond-tech.hu/oldal/referenciak , utolsó elérés: 2017.03.15.

http://falanszter.blog.hu/2012/08/12/a_duna_eke_es_a_kommunistak_vetke_volt_a_budai_palotasor_elpusztitasa utolsó elérés: 2017.03.15.

http://budapestcity.org/04-keruletek/01/Vizivaros/index-hu.htm utolsó elérés: 2017.03.15.