Mészáros utca 5-7. [Szilágyi Erzsébet Gimnázium] iskola

Built as the city’s first modern secondary school, the Szilágyi Erzsébet Girls’ High School and Kindergarten was designed by certified architects Tibor Hübner and Károly Weichinger, whose award-winning plans won a competition. Now you have the opportunity to discover the hidden Small Courtyard (“Kisudvar”) of the modernist school, built in 1936, which is an exciting element of the building’s spatial organization.
During the programs “This Is How We See It” and “Shape Your School, Szilágyi!”, students and teachers collaboratively shaped the Small Courtyard, laying the foundation for it to become a community space — the realized temporary installation is now on display. Join in and be part of the change!

A korszerű alaprajzú intézmény külsejében is tükrözte a modern személetet, nyerstégla- és kőburkolatot kapott a homlokzaton, amelyet a korszak csúcsteljesítményeként is említenek.^[1] Nem csupán a tervezést, de a kivitelezést is szakértőkre bízták, a központi fűtés Erős Béla okleveles gépészmérnök munkája, a villany- és vízhálózat tervezése Karap Jenő okleveles gépészmérnök ötlete alapján került megvalósításra. A Mészáros utcai saroktelken épült iskola Z alakban tölti meg a telket. A négyemeletes, lapostetős, vasbetonvázas épület iskolarésze a Mészáros utcáról, óvodarésze a Kosciuszko utcából nyílt. Alaprajzáról kitűnik, hogy az épület lényegében egy oldalfolyosós rendszer, amelynek csuklópontjaiban kétkarú lépcsők találhatók. A földszinten egy oszlopokra helyezett homorú összekötőszárny is helyet kapott.

Az első világháború, majd a gazdasági világválság miatt a fővárosi építkezésekben, így az iskolaépítkezésekben is szünet állt be, amely 1928-tól kezdett csak megszakadni. Az I. kerület Ince pápa téren lévő épület, ahol első ízben működött a lánygimnázium, már nem felelt meg az iskola céljainak, nehéz volt ugyanis naponta a várba bejárni sokaknak, akik a város más részein laktak. Az akkori intézmény számára így egy új helyszínt jelöltek ki, ahová modern iskola megépítését. tervezték. A Mészáros utca és a Koronaőr utca sarkán választottak területet, amelyhez hozzákapcsolták az egykori, lebontott kisdedóvó telkét is. Az 1935-36-os építés költsége nagyjából hétszázezer pengőre rúgott, amely magába foglalta a kb. 3800 négyzetméteres telek megvásárlását, a 2300 beépített négyzetmétert, valamint az 1500 négyzetméteres udvar kialakítását. Az 1881-ben alapított fővárosi első kerületi nyilvános leányiskola 1922-ben vette fel Szilágyi Erzsébet nevét. 1936-ban, az új helyszínen így kezdődött meg a tanítás. ^[2]

Az épület tervezésénél természetesen – a korszak modern építészeti metódusát követve – a praktikusság és a könnyű használat került előtérbe. Így kapott helyet az előcsarnokban egy hatalmas központi ruhatár, amelyen áthaladva folytatódott a bejárati ajtónál megkezdett lépcsősor. A kabátok lerakása után már indulhattak is tovább a diákok az iskola belseje felé. Nem kellett visszafordulni, kerülőt tenni, és még a torlódás is elkerülhetővé vált. Az előcsarnok jobb oldalára került az óriási tornaterem, ami díszteremként is funkcionált egyben. A testnevelés órák megkönnyítése érdekében itt helyezték el a testnevelés tanári szobákat, lehetővé tették a közvetlen kijutást az udvarra, és a félemeleten zuhanyzós öltözőket is kialakítottak. Fél emelettel feljebb helyezték el a „művelődési szekciókat“, a zongora- és énektermet, az ifjúsági könyvtárat, a cserkésztiszti szobát. Az első és második emeleten találhatóak a tantermek és tanári szobák, a harmadik emeleten a szakelőadótermek és szertárak kaptak helyet. Az épületbe egy 300 négyzetméteres tetőteraszt is terveztek. Az óvoda a Koronaőr utca felől volt megközelíthető, és játszóteremből, munkateremből, pihenőből, szertárből, egyéb kiszolgálóhelyiségekből állt. Az épület belső burkolata is modern szemléletet tükröz, gumi, linóleum és márványmozaik padlóburkolat került a padozatra, a bejárati ajtók krómozott lemezborításban részesültek. ^[3]

Ugyan 1936-ban megindult az új épületben a tanítás, de az intézmény a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett. 1946-ban korszerűsítési és újjáépítési munkálatok indultak, két évre rá pedig négyosztályos gimnáziummá nyilvánították az iskolát. 1963-tól megszűnt lányiskola szerepe, is, koedukált gimnáziummá alakították az intézményt, amely a mai napig is e keretek között működik. ^[4]




Források:
^[1] Ferkai András: Buda építészete a két világháború között: művészeti emlékek. MTA Művészettörténeti Kutató Intézete, Budapest, 1995. p. 52.
^[2] Szilágyi Erzsébet Gimnázium (Budapest). Wikipedia [link]
^[3] Budapest székesfőváros újabb iskolaépületei. Tér és Forma 1937. 10. évf. 2-3. sz. pp. 31–36.
^[4] Szilágyi Erzsébet Gimnázium (Budapest). Wikipedia [link]