Múzeum körút 41. lakóház

A telken korábban Róth Zsigmond rézműves műhellyel rendelkező bérháza állt, melyet 1900-ban bontottak le. A helyére épített második bérház legelső tervei, melyeket többször módosítottak, valamint az építési engedély 1911-ből származnak. A megbízó hernádfai Krajner Margit (1867-1950) szemorvos, a Szem nevelése című Elsbeth Friedrichs könyv egyik fordítója, aki a Nőegyesületek Szövetségének pénztárosa is volt egy időben. A tervtári rajzokon láthatjuk a korra jellemző, egész emeletet elfoglaló bérlakások alaprajzait hallal, könyvtárral, ingszobával, cselédszobával. A ház földszintjét több üzlethelyiségre osztották, az első félemeleten pedig egy iroda kapott helyet. A mosókonyha a padláshelyiségben volt kialakítva. A pincében a raktárak mellett a kazán, automobil szín, szénlehányó és két liftakna volt kialakítva. A ház első főhomlokzati tervein még két életnagyságú kentaurszobor is szerepelt, amit azonban nem valósítottak meg. A ház végül 1912-ben épül meg. Építésze Ágoston Emil, az építőmesterek pedig Dávid János és fia. Ágoston Emil a budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet 1899-ben. Tanulmányai kapcsán eljutott Olaszországba, Berlinbe és Párizsban is élt. Fő korszaka 1906 és 1911 közé tehető. Keresett bérházépítő volt. Stílusát az észak-német építészet befolyásolta, romantikus részleteket is alkalmazott. További kutatásokat érdemelne az a tény, hogy az építtető és a tervező nevéhez kapcsolódik még egy épület. A Dob utca és Rumbach Sebestyén utca találkozásánál áll egy lekerekített sarkú, korai modern elemeket felmutató négyemeletes szecessziós ház, ami 1909/11-ben szintén Ágoston Emil tervei szerint épült meg, ugyancsak Krajner Margit megrendelésére. A ház földszintjén – a körúti házhoz hasonlóan – üzlethelyiségek nyílnak, a két épület sok tekintetben hasonlóságot mutat. A múzeummal szemben álló ház az évek során több átalakításon is átesett. Ezek leginkább az üzlethelyiségeket érintették. A meglévő adatokból tudjuk, hogy üzemelt itt cukrászda, fodrász, kozmetikus. A házhoz olyan neves mesterek nevét kapcsolhatjuk, mint Haas József és Somogyi Béla, a kor ismert építésianyag-kereskedői. Ők szállították a század első felében a nagyobb építkezések acélvázainak és vasszerkezeteinek jelentős részét. 1912-ből származik tőlük egy statikai számítás az épületen felszerelendő luxfer üvegbeton faláról. 1933-ból egy létesítendő mozgóképszínház tervei maradtak fenn, mely átnyúlt volna a Magyar utca 52. szám alatt található telek épületébe is. Ezeket Obrist Vilmos készítette, akinek rajzai alapján végezték többek között a kőbányai Dreher sörgyár munkálatait. Elkészült a mozi erkélyének és alátámasztó szerkezetének elrendezési terve, a vasoszlopok és szegecstartók terve is, azonban ezek végül nem valósultak meg. 1953 mozgalmas év. A lakásfelosztások értelmében tervek készülnek, átszabva a meglévő tereket. Egy 1961-es dokumentum tartalmazza a lakásleválasztások leírását. Ekkor több új lakója is lett az épületnek.