Orom utca 4 kétemeletes ház

Az I. kerület Orom utca 4. szám alatt álló villa négyemeletes. A magasföldszinti rész – melyhez terasz csatlakozik, és amely a kert szintjének vonalában található – kőkváderezéssel burkolt. Az emeleti részek klinker téglával borítottak és kőfaragványokkal díszítettek. A homlokzat meghatározó eleme a felület síkjából erősen kiugró bal oldali torony. Az épület négytengelyes, az első emelet magasságában négyszögletes nyílászárók, a felette lévő szinten lekerekített zárású ablakok helyezkednek el – csoportonként egy-egy két szinten átnyúló, íves kőkerettel határolva. A felsőbb szint ablakai alatt kőből faragott báboskorlátok figyelhetőek meg. A homlokzat középső részének zárópárkánya gótikus árkádsort imitál. Felette a tető magasságában két kőfaragványokkal és kovácsoltvas-rátétekkel díszített tetőablak található. A villa frontális homlokzatának jobb oldalán egy falsíkból kissé kiugró háromemeletes toronyszerű elem helyezkedik el. Ennek legfelső szintjén íves kőkeretelésű hármas ikerablak látható, felettük gótikus stílusú stilizált támívsorral, tojássoros főpárkányzattal és a sarkain kőhasábokkal díszített toronysisak helyezkedik el. A villa frontális homlokzatának bal oldalán egy háromemelet magasságba felnyúló torony látható, melynek legfelső emeletén két négyzetalakú, kőkeretelésű ikerablak van, melyeket egymástól egy gótikus jellegű kockafejezettel rendelkező, alacsony oszlop választ el. Efölött egy konzolokkal alátámasztott párkány, öt négyzetes keretelűsű ablak 1,3,1 csoportosításban és egy téglából boltívsort formázó koronázópárkányzat helyezkedik el. A torony teteje bástyaszerűen csipkézett, a vízszintes felületeket kő borítólapok fedik. A villa többi oldala a növényzet, valamint a mellette lévő házak miatt nem látható. Budapest Főváros Levéltárában és Tervtárában, valamint a Budapest Történeti Múzeum Építészeti Osztályán nem találhatók az épületről eredeti tervek, csak egyes átalakításokról, így beosztását nem ismerjük. Az épületet Schoch Frigyes (?-1924) építési vállalkozó emelte. Mintájául állítólag egy genovai palota szolgált. Schoch Frigyes svájci eredetű családból származott, vállalkozása a Gferer-Schoch-Grossman cég vasútvonalak, vasútállomások, lakó- és középületek tervezésével foglalkozott. A vállalkozó befektetés céljából több telket vásárolt a Naphegyen, a Lisznyai utcában (34. és 36. szám), valamint a Gellért-hegyen, a Szirom és Bérc utca környékén. Ez utóbbi egyik telkén kezdett épülni a Hegedüs-villa, melyet azonban a világháború miatt nem tudott befejezni. A szomszédos telken a villa tükörképe épült volna fel, de Schoch Frigyes mire folytatni tudta volna az építkezést, tönkrement. 1919-ben a Hestia házépítő vállalat tulajdonába került az épületet, majd tőlük, egy 1926. október 29-én kelt szerződés értelmében Hegedűs Lóránt (1872-1943) gazdaságpolitikus, író, volt pénzügyminiszter vásárolta meg a villát az atyai örökségeként kapott Hunyadi tér 12 számú bérház árából. 1941. július 31-én a villában cián segítségével öngyilkosságot követett el Hegedűs Lóránt felesége és leánya. Az özvegy 1943-as haláláig lakott a villában, melybe aztán örökösei költöztek. Tőlük azonban a negyvenes évek végén államosították az épületet. Ezután a villa külföldi diákok kollégiumaként szolgált. A rendszerváltás után privatizált ingatlant hat lakásra osztották. A környékbeliek egyöntetű beszámolója szerint az egyiket Andy Vajna producer bérelte a közelmúltban. A villa tornyában lakó személy – a kapucsengő kiírása szerint Jack Sparrow – facebook oldalt tart fenn Jack Sparrow Tower néven, melyre a villa tetejéről készült fényképfelvételeket tölti fel. Neve megmagyarázza a villa ormára időnként kitűzött kalózzászlót is, mely talán az otthon-tartózkodását jelzi. Érdemes megemlíteni egy városi legendát, mely érdekes módon keveri össze a fent említett tényeket. A történet szerint a házat „egy bankár építtette a szeretőjének, egy kikupált házmesterlánynak, azzal a szándékkal, hogy utána magának is épít melléje még egyet.” De ahogy a szerető megkapta a villát, kiadta a csúnya, öreg férfi útját, aki bánatában öngyilkos lett. A lány viszont nem tudta fenntartani a villát, ami aztán így került Hegedüs Lóránt tulajdonába.

—

FORRÁSOK

Jeszenszky Sándor: Szép Budapest. Budapest, 1927

N. Kósa Judit: Sajnos. Népszabadság, 2002.július 13., p. 3.

Dr Zsindely Sándor, Dr Lazáry Sándorné: A „vörös” házról, 2002. augusztus 2. Népszabadság online, URL: http://nol.hu/archivum/archiv-73040-56878 

Ős-Budapest 3D-ben, 2010. július 13. Forteplan-blog, URL: http://fortepan.blog.hu/2012/07/13/os-budapest_3d-ben