This content is not yet translated to English. Please let us know, if you can contribute to this website with translations, which we highly appreciate.

1/1
Content

    Data and description

    Az ötemeletes, belső udvaros, függőfolyosós bérház magas csúcsíves vagy lándzsaíves formájú ablakai a korai angol gótika kedvelt ívformáját idézik meg. Ékes bejárati kapuján kovácsoltvas madár- és virágmotívumokat, indákat láthatunk, amelyek minden bizonnyal Migray József műlakatos trébelt munkái lehetnek, mivel a Löffler-fivérekkel közösen több bérház kapubejáróját, liftajtaját, erkély- és folyosókorlátait is ő készítette. Az udvaron a pincerészben található műhelyek egykori felülvilágítóira ma már csak egy-két színes üvegablak emlékeztet.

    Előzmények
    A mai Újlipótváros területén a századfordulón kezdetben lassan, majd az I. világháború után erőteljesebb gyorsasággal indult meg a város terjeszkedése. A Szent István körút beépítését (1906) követően fokozatosan tűntek el, illetve szorultak egyre kijjebb a terület képét addig meghatározó ipari épületek, valamint az őket kísérő egyszerű lakóházak. A 20-as, 30-as években kialakították a négyzetrácsos utcahálózatot, és neobarokk, illetve modern stílusú bérházak tömegei nőttek ki a földből.


    Pozsonyi út (1984)
    Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 39652; adományozó: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény]

    | „A Sziget (ma: Radnóti Miklós) utcától északra fekvő Suhajda-telepet már 1927-re felszámolták, de a rakpart továbbra is kiépítetlen maradt. Itt elszórtan faraktárak és ezzel kapcsolatos rakodóhelyek voltak. A Pozsonyi úti, korábban többször leégett (1897, 1922, 1928), akkor már 100 éves kort elért Silos gabona- és bútorraktár (korábban Ulmann Mór dohányraktára) fokozottan tűzveszélyes telephelyét a Katona József utca 1928-as meghosszabbításával törték át. A (…) raktárépületet 1931-33 között bontották le, majd a tulajdonos Luczenbacher Miklós[1] a nagy telket részletekben eladta. A Sziget utcától északra lévő terület végleges szabályozási tervét 1933. január 31-én fogadták el.”[2]

    A tervező
    A Pozsonyi út és a Radnóti Miklós utca sarkán álló épületet a századforduló leghíresebb építész-testvérpárosa, a Löffler-fivérek idősebbje, Löffler Samu Sándor tervezte.[3] Löffler Samu Sándor (Budapest, 1877 – Melbourne, 1962) mind egyedül, mind pedig testvérével, Bélával közösen számos izgalmas épülettel gazdagította Budapestet. A VI. Aradi utca 57. alatti bérpalota, Budapest egyik legvarázslatosabb, pávákkal és hermelinekkel díszített lakóháza az ő terve alapján épült, de ő tervezte például a Síp utca 17. és a Zichy Jenő utca 36. alatti házakat is.

    | „1909-től 1915-ig öccsével, Löffler Bélával (Budapest, 1880 – Jeruzsálem, 1930-as évek vége) közös irodája volt. Együtt tervezték számos bérház mellett fő művüket, a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga együttesét. Édesapjuk Löffler Jakab zsámbéki szállító és bizományos volt, édesanyjuk Mellinger Regina (Josefine). Csak felső építőipari iskolát végeztek, de a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga tervével mégis a századforduló legnagyobb építészpárosai közé emelkedtek. A Síp utca 17. elkészülésekor irodájuk a ház műtermébe költözött. VI. és VII. kerületi bérházaik és egy-két villájuk többsége közös tervezés (VI. Izabella utca 34., Székely Bertalan utca 2/b és 2/c, Bajza utca 18., Andrássy út 82.; VII. Akácfa utca 20., Dózsa György út 38., Kertész utca 29.?, Rákóczi út 14., 74–76.). 1918 után a testvérek szétváltak.”[4]


    Szemelvény forrása: Az Est, 1932. 23. évf. 246. sz. p. 4. [ARCANUM]

    Különösen érdekes, hogy munkásságukban milyen sok különböző hatás és inspiráció fedezhető föl: „A Löffler fivérek építészeti elhelyezése során főként a következő fogalmak, jellegzetes stílusvariációk merültek fel a szakirodalomban: népművészeti ihletettség, a bécsi művészeti műhely, a Wiener Werkstätte hatása, premodern formavilág, geometrizáló szecesszió, korai art déco jegyek.”[5]

    | „Löffler Béla 1925-ben megnyerte a jeruzsálemi Nemzeti Színház építésére kiírt pályázatot, és Palesztinába utazott. A színház nem épült meg, ellenben az ugyanebben az évben Tel Avivban rendezett Közel-Keleti kiállításra tervezett pavilonja igen. Később Alexandriában és Jeruzsálemben is nyitott tervezőirodát. 1935-ben még dolgozott Párizsban (6. rue Ambroise Thomas, Rashi zsinagóga terve), és feltehetően a Közel-Keleten halt meg a 30-as évek végén – Jeruzsálemben.”[6]

    Löffler S. Sándor halálának időpontja és helye sokáig ismeretlen volt. Kiderült, hogy túlélte a holokausztot, és valószínűleg már 1948-ban elhagyta az országot (Bécsbe ment), majd 1949-ben feleségével, Ganz Gizellával Melbourne-ben telepedett le. 1962-ig, haláláig ott élt.[7]

    Az épület
    A Pozsonyi úti bérháznak egykori építtetői és tulajdonosai: nagys. özv. Oblatt Rezsőné úrnő, Lőbl Ödön úr és neje, Lőbl Ödönné voltak. A Budapest V. ker. Pozsonyi út 11. sz. és Sziget u. sarkán lévő 1240/3a és 1243/1 Hrsz. alatt építendő ötemeletes bérház tervrajzai 1927 márciusában készültek el.[8] A ház kivitelezését Vogel és Veidlinger végezték, akinek az irodája a Rákóczi út 36. alatt volt. Az eredeti építészeti terveken, valamint a Budapesti Ingatlankezelőség irataiban[9] fellelt adatokon kívül egy kötelezvény aláírása is tanúsítja, hogy 1927-ben kezdődött az építkezés. A kötelezvényt az említett építtetők Barcs Béla közjegyzőnél írták alá a törlesztési tervről.[10] Az építtetők és tulajdonosok 1928. január 26-án kapták meg a véghatározatot Budapest székesfőváros V. kerületi előljáróságától az ötemeletes bérház azonnali használatba vételére. Az okiratban a következő részletek szerepeltek:

    | „Bármely helyiséget a jóváhagyott tervektől eltérő célokra csak az elöljáróság engedélyével szabad használni, mely engedélyért a mindenkori háztulajdonos előzetesen folyamodni tartozik.” Egyéb előírások is szabályozták az új ház kialakítását: „1. A mosókonyhában az ablakokra buktatható szellőző készitendő. 2. A vasaló szobában a cselédlift felfüggesztő szerkezet kazánjának megközelitésére vashágcsó épitendő. 3. Az összes padlás vasajtók önmüködő ajtócsukó szerelendő. 4. A cseléd-fürdőszoba 2.00 m magas olajlábazattal látandó el. 5. a cselédszobák mosdója alá betonlap burkolat készitendő vagy linóleum burkolat helyezendő el.”[11]


    Pozsonyi út 32. II. em., balra a háttérben a Pozsonyi út 25. Radnóti Miklós (Sziget) utca felé eső oldala. (1943)
    Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 13859; adományozó: Fortepan]

    Az ötemeletes, zártudvaros, függőfolyosós épület bejárati kapuján kovácsoltvas díszeket láthatunk: madár- és virágmotívumokat, indákat. A minták nagy valószínűséggel Migray József műlakatos trébelt munkái lehetnek, mivel a Löffler-fivérekkel közösen több bérház kapubejáróját, liftajtaját, erkély- és folyosókorlátjait is ő készítette. A díszítéseket a magyaros-népies motívumok jellemzik, így több helyen találkozunk virágindákkal, stilizált madárformákkal. Migray József művészetének szép példái az Aradi utca 57., a Síp utca 17. vagy a Szilágyi Erzsébet fasor 1. kapuján található madármotívumok. A kapu feletti mezőben galambdúcokat imitáló üvegezett felülvilágítót alakítottak ki. A felülvilágítás a bérház udvarán egykoron máshol megjelent: a pincerészben található műhelyek kaptak ilyenformán természetes megvilágítást. Ma már azonban csak egy-két színes üvegablak emlékeztet erre. A homlokzat a Pozsonyi út felé a földszinten hattengelyes, a Radnóti utca felé pedig nyolc. Az eredeti terveken a sarkon előbbi oldalra nézve két, míg utóbbi felé három tengely szélességben egy irodahelyiség nyílásait jelölték. A Pozsonyi úton e mellett három, a Radnóti utcán négy, a pincébe vezető nyílás található, felettük a magasföldszinti lakások ablakaival. A Pozsonyi úti szakaszt a ház már említett kapuja zárja, míg a Radnóti utcai oldalon egy autókijáratot és még egy vasajtót találunk, fölöttük további lakásablakokkal. Ma mind a földszinti, mind a pincebeli üzlethelyiségeket egy élelmiszerbolt (CBA) tölti ki.

    Az első emelettől fölfelé a Pozsonyi úti homlokzat kilenctengelyes, a sarkon egy háromtengelyes rizalittal. Az 5-6-7. tengelyt az elsőtől a harmadik emeletig egy íves zárterkély fogja össze, ami a negyediken nyitott erkéllyé alakul. A 2-3. tengely első-második-harmadik emeleti kőkrorlátos, a negyediken pedig kovácsoltvas erkélyei erre a kiemelésre rímelnek. A Radnóti utcai homlokzat tizenhárom tengelyes, ebből a 2-3-4.-ben olyan íves zárterkély van, mint a Pozsonyin (de itt minden szinten), az 1. és a 6. tengelyben ugyanúgy kő- és kovácsoltvas korlátos erkélyek (csak itt az ötödiken is), és végül rizalittal ugrik ki a 8-12. tengely. A 13. tengelyben nincsenek nyílások. A homlokzatot a magastető alatt áttört motívumokkal díszített párkány zárja.

    A nyílások mindegyike egyenes záródású, de változatos – félköríves, csúcsíves – szemöldökmezőkkel, amelyekben vázából kinövő virágcsokrok, illetve barokkosan tekergő növényi motívumos domborművek láthatók. A szögletes ablakkötényekben, illetve a kőkorlátos erkélyeknél is hasonló ornamentika látható. A magas csúcsíves vagy lándzsaíves formájú ablakszemöldökök a korai angol gótika kedvelt ívformáját idézik meg. Annak ellenére, hogy egyéb díszítményeit tekintve a ház a neobarokk, kisebb mértékben pedig az art deco egyiptomi mintakincsből merítő, illetve a magyaros szecesszió növényi motívumvilágát hozza, ez a gótikus vonal a belső udvarban is megjelenik a többemeletes zárterkély konzolszerű alátámasztásánál. Érdekes stíluskeveredés van a stukkóból és a vasból készült elemek (erkély- és lépcsőkorlátok) között is: míg előbbiek inkább organikusak, utóbbiak egyértelműen geometrizálóak.


    Szemelvény forrása: Uj Nemzedék, 1933. 15. évf. 204. sz. p. 5. [ARCANUM]

    Ami a ház belső elosztását illeti, a magasföldszintes kialakítás miatt a kapubejáróban márványburkolatú lépcső vezet az udvar szintjére. A háromkarú főlépcső, amelynek orsóterébe eredetileg is terveztek liftet, közvetlenül ezen a kapubejárón keresztül érhető el. A cselédlépcső és a teherfelvonó a ház délkeleti, udvari sarkában helyezkedett el. A házban 2-3-4 szobás lakásokat alakítottak ki, mindegyikhez tartozott fürdő, konyha és cselédszoba, kivéve a földszinten található szoba-konyhás házmesterlakáshoz, amely közvetlenül az előcsarnok mellett helyezkedett el, de az udvarból nyílt a bejárata. A manzárdszinten padlástér, vasalószoba és mángorló, teherfelvonó, a viceházmester lakása, két mosókonyha, cselédfürdő, ruhaszárító helyiség volt megtalálható. A ház alagsorában egykor üveglappal elválasztott gépkötöde üzemelt. Az alaprajzon kötött-szövött áru műhely, munkaterem, bolyhozógépek, 4 üléses varrógépek, 2 kötőgép, Jacquard gép, lakatos gép, irodahelyiség szerepelnek. Ezenkívül cselédbejáró, salakraktár, tüzelőanyag-raktár, kazánház, felvonógépház és „autogarage” került kialakításra.

    Az építtetők
    Az Oblatt-család 1910-ben alapította meg köttöáru-gyárát, amely a külső Váci úti szerény üzemből hamarosan a Szerecsen (ma: Paulay Ede) utca 11. alá, majd a Garay utca 20-ba költözött,

    | „…ahol a bérpalota udvarát üvegtetős gyárhelységgé alakították és itt szerelték fel a gépeket. Az elmúlt évben több új kézikötőgép és egy raschel- gép került üzembe. A gyár jelenleg 40 kézikötő-gépen és 1 raschel-gépen különféle kötött árut és divatsálakat állít elő 75 munkással. Konfekcióosztályában 8 villanyerőre berendezett varrógép és 3 Overlook- Schnellnähmaschine van üzemben. A gyár tulajdonosa özv. Oblatt Rezsőné, az üzem vezetésével külföldi mester van megbízva”

    – írta a Textil nevű szaklap 1925-ben.[12]

    Oblatt Rezső 1923-as halála után özvegye, Weisz Laura (Budapest, 1877. december 16. – ?) és lánya, Oblatt Lili (egyes forrásokban Lilly) vitték tehát tovább a céget, egészen pontosan 1923. június 14-től.[13] Az üzlet továbbra is nagyon jól mehetett, és a harisnyakötödéből befolyó vagyonhoz emellett hozzájárult Oblatt Lili férje, Lőbl Ödön vállalkozásának bevétele is. Lőbl Ödön (Budapest, 1883 – Budapest, 1940. április 13.) könyvkiadó, nyomdatulajdonos, textilgyáros, részvénytársasági igazgató volt. Testvérével, Lőbl Mórral (1880–1930) az Andrássy u. 19. és Nagymező u. 26. sz. alatt üzemeltettek nyomdát.[14] A ház aljában működött az építtető, Lőbl Dávid könyvkereskedése. Ezt a boltot 1926-ban vették át az alapítótól fiai.[15] 1936-ban fivérével, Dezsővel megalapították az Officina Könyvkiadót.[16]


    Szemelvény forrása: Magyarság, 1937. 18. évf. 97. sz. p. 10. [ARCANUM]

    Lőbl Ödön 1914-1915-ben építtette fel Lőbl Marcellel közös saját bérházát szecessziós stílusban art decós és népies reneszánsz részletekkel. A Pannónia utca 9. szám alatti bérház nyomdaként is üzemelt. A tervezéssel Löffler Samu Sándort és Löffler Bélát bízták meg.[17] Az építtetők és az építészek személyénk egyezése jól indokolja a két ház díszítményeinek hasonlóságát annak ellenére, hogy a Pozsonyi út 25. 12-13 évvel később készült. Oblatt Rezsőné 1927-ben újra férjhez ment Dárdai Ede m. kir. kormányfőtanácsoshoz, a Pátria biztosító vezérigazgatójához,[18] és ezentúl Dárdainé néven szerepelt a családi cég hivatalos irataiban.[18] Oblatték 1932-ben megváltak a Pozsonyi úti háztól, eladták a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt. elismert vállalati nyugdíjpénztáráranak 880.000 pengőért,[20] és a II. világháború utáni államosításig a Takarékpénztár tulajdonában is maradt.

    Ismertebb lakók
    Az épület bejáratának utcai frontján márványtábla emlékezik meg Bajor Nagy Ernő (Budapest, 1923. március 10. – Csobánka, 2010. szeptember 5.) Pulitzer-emlékdíjas újságíró, esztéta, és közíróról. Pályája a második világháborút követően indult, amikor 1948-ban a Szabad Szó munkatársa lett. 1949-től volt a MÚOSZ tagja, riporterként, emellett több tévé- és rádiójáték is ismertté tette nevét. A nyugdíjas korúak érdekvédelmének egyik szószólója volt. Később a Friss Ujság rovatvezetője lett, 1950-től néhány évig az Országos Béketanács sajtóirodáját vezette. 1953-tól a Nők Lapjánál, 1957-ban a Béke és Szabadságnál tevékenykedett. 1957-től a Hétfői Hírek munkatársa volt, 1959-től pedig a Szabad Földnél volt rovatvezető. 1993-tól pár éven át a Tollpróba című lapot szerkesztette. 1975-től jelentek meg kötetei, amelyek riportokat tartalmaztak. Ezek mellett tévé- és rádiójátékokat is írt, valamint különböző rádiós műsorok létrehozásában is közreműködött. 1949-től a Magyar Újságírók Országos Szövetségének volt a tagja, illetve kiállt a nyugdíjasok érdekeinek védelméért is. Munkásságát több elismeréssel is jutalmazták: Rózsa Ferenc-díj (1965), Sajtószabadságért-díj (1992), Pethő Sándor-díj (1993), Krúdy Gyula-emlékérem (1995), Aranytoll-díj (1996).[21] 2002-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki magas színvonalú szakmai tevékenységéért.[22]


    Szemelvény forrása: Függetlenség, 1934. 2. évf. 209. sz. p. 24. [ARCANUM]

    Bajor Nagy Ernő felesége László Margit (Kolozsvár, 1931. március 17. – Budapest, 2019. április 15.) Liszt-díjas lírai szopránénekesnő, operaénekes, érdemes művész, itt tanult zongorázni Farkas Ferencnél.[23] 1947-ben Magyarországra költözött, először szabóként dolgozott, aztán a Budapesti Kórusban alt, majd szoprán szólamban énekelt. 1951-53 között magánéneket tanult. Gilda szerepében debütált egy szabadtéri előadáson Berg Ottó operatársulatában. Itt énekelt először olyan szerepeket is, mint Rosina A sevillai borbélyból. 1953-tól a Magyar Állami Operaház magánénekese volt, 1960-ban Pamina szerepébe ugrott be, ekkor szilárdult meg helye az intézményben. Legkiválóbb alakításai közé Mozart- (Susanna, A grófné, Blonde, Konstanza, Zerlina, Despina, Serpetta) és bel canto szerepek tartoznak. Gyakori színpadi partnere volt Réti József.[24]

    Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!

    References

    1. Kápolnásnyék.info weboldal
    2. Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861-1945. Ariton Kft., Budapest, 2019. p. 45.
    3. HU BFL - XV.17.d.329 - 25207/2
    4. „Kik éltek, kik építettek itt?" Zsidó részvétel Budapest világvárossá válásában. ÓVÁS! Egyesület weboldala [Löffler Béla szócikk]
    5. Winkler Márk: 10+1 érv a 10+1 Budapest mellett. Építészfórum, 2020.10.29.
    6. „Kik éltek, kik építettek itt?" Zsidó részvétel Budapest világvárossá válásában. ÓVÁS! Egyesület weboldala [Löffler Béla szócikk]
    7. Tolnai-Pálóczy Enikő: Löffler-fivérek. 10+1 Budapest könyvsorozat, II. kötet. Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2020.
    8. HU BFL - XV.17.d.329 - 25207/2
    9. HU BFL - XV.17.d.327.55
    10. HU BFL - VII.178.a - 1927 - 0362
    11. HU BFL - XV.17.d.329 - 25207/2
    12. Textil, 1925. 5. évf. 8. sz. p. 27.
    13. Központi Értesítő, 1923. 48. évf. 36. sz. p. 1030.
    14. Kollányi Ferenc (szerk).: Magyar Könyvszemle. A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtárának közlönye. 1909. évf. A hazai nyomdák 1908-ban, melléklet. Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtár, Budapest, 1909. p. 5.
    15. UrbFace [VI. kerület, Nagymező utca 26. A Löbl-bérház. Gutenberg, sanzon és balett]
    16. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Javított, átdolgozott kiadás. Arcanum [Lőbl Ödön, Landy szócikk]
    17. Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861-1945. Ariton Kft., Budapest, 2019. p. 45.
    18. Esti Kurir, 1927. 5. évf. 253. sz. p. 8.
    19. Központi Értesítő, 1928. 53. évf. 10. sz. p. 192.
    20. Fővárosi Közlöny, 1932. 43. évf. 10. sz. p. 281.
    21. mafab.hu [Bajor Nagy Ernő szócikk]
    22. MTI: Elhunyt Bajor Nagy Ernő újságíró. HVG Online, 2010.09.06.
    23. Fidelio: Elhunyt László Margit operaénekes. Fidelio, 2019.04.15.
    24. Magyar Állami Operaház weboldala [László Margit szócikk]

    Happened earlier

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 17:00
         
        Kiállítás
        Háztörténeti kiállítás
      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 17:00
         
        Kiállítás
        Háztörténeti kiállítás
      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 17:00
         
        gyerekprogram
        Gyereksarok
      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 17:00
         
        gyerekprogram
        Gyereksarok
      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 14:30
         
        Előadás
        A mi házunk – a ház lakójának háztöréneti előadása
      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 20:00
         
      • 14:30 - 15:00
         
        Épületbejárás
        A ház bejárása a lakók vezetésével
      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 6:00
         
      • 10:00 - 12:00
         
        séta
        Újlipóti módi – avagy BP100 séta Újlipótvárosban [BETELT]
      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 22:00
         
      • 15:00 - 15:30
         
        Előadás
        koncert
        Zenei
        Piazzola 100! – Korcsolán Orsolya, hegedűművész és Keresztes Sándor, harmonikaművész előadása a 100 éve született Astor Piazzola darabjaiból
      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 16:00
         
        séta
        Újlipóti módi – avagy BP100 séta Újlipótvárosban [BETELT]
      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 28:00
         
      • 16:00 - 18:00
         
        séta
        Újlipóti módi – avagy BP100 séta Újlipótvárosban [BETELT]

    Houses nearby