Pozsonyi út 48. lakóház

Az épület előzményei és megvalósulása:

A szabadon álló telekre 1936 decemberében Dr. Fellner Vilmos egy hat emeletes bérház tervezésével bízta meg Róna Tibor tervező építészmérnököt. Az épületet Maunel Lipóty építőmester közreműködésével kivitelezték és 1937-ben végeztek a munkálataival. Az elkészült épület Lipótvárosban, a Szent István Park északi oldalán fekvő tömb részét képezi, amely a Rakpart felé a Szent István Parkkal határos, az ellenkező oldalon pedig a Pozsonyi út felé nyitott. A lakóépület csak a Pozsonyi út felől rendelkezik önálló bejárattal.
Lipótváros építészete és sokszínűsége az adott kor építészeti gondolkodásának paradigmaváltását reprezentálja. A 19. század elejét még a historizmus és a neostílusok uralmát tükrözték, ebben a szellemben kezdődött meg Lipócia beépítése, azonban a 30-as évektől megérkezett hazánkba is a modern építészeti törekvés, így ez a fajta átmenet váltakozik a terület építészeti arculatában is. A vizsgált tömb beépítésére már a modern stílusjegyek hatottak. 1936-ban kezdődött meg a tömb kialakulása a Szent István Parkkal határos saroképület beépítésével, ahol a Duna-Park épületegyüttese helyezkedik el. Még ebben az évben megépült a 46. szám alatt található bérház (a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. megrendelésére), amelyhez csatlakozik a vizsgált Pozsonyi út 48. épülete. Később 1939-ben épült meg a ház északi szomszédja az 50-es szám alatt, így kialakítva a tömb zártsorúságát és a telkek adottsága miatt a tömbös beépítést. Az északi szomszéd érdekessége, hogy a tervező eltért, Jakobik Gyula tervező beépítése mégis érzékenyek kapcsolódik a déli, szomszédos épülethez. A Pozsonyi út 48. és 50. a külső szemnek egy egybefüggő épület érzetét kelti, noha a két épület teljesen izolált. Ennek az oka, hogy az 50-es szám alatt található, később épült ház a szomszédos épület geometriáját követi és gyakorlatilag annak módosult tükörképeként lett kialakítva.

Az épület ismertetése:

Az épület késő modern stílusban épült bérház, amely jelenleg lakófunkcióval rendelkezik. A korra jellemző stílusjegyeket őrzi egyszerű, díszítetlen homlokzatkialakításával, a lapostető megjelenésével és funkcionális alaprajzi szerkesztéssel, ugyanakkor a korai modernre jellemző minimalista gondolkodással szemben kompromisszumokat kötött a jómódúbb bérházi megrendelők elvárásai okán. A kis alapterületű lakások helyett még a megszokott polgári lakások kerültek kialakításra nagy légterű szobákkal és magas belmagasságokkal. Az épület hat emeletes és teljesen alápincézett. A mai képe külső megjelenésében szinte változatlan, az évek során csak kisebb átépítéseken ment keresztül. Erre a legmarkánsabb példa a többszobás polgári lakások felosztása különálló egyszobás lakásokra, amelyekhez a bontási és átépítési terveket Szabó László okleveles építészmérnök készítette 1976-ban. Ugyanebben az évben a kor technikai fejlődésével az épületben új központi fűtésrendszert és légtechnikát is elhelyeztek. Az épület tervezése során, hogy minél nagyobb mértékű beépítettséget érjenek el a kisméretű telken nem alakítottak ki használható belső udvart. Az épület átszellőztethetősége érdekében két kisebb méretű légudvart alakítottak ki, amelyre az épület belső helyiségei nyílnak. A bérház legjellegzetesebb megoldása a homlokzati kép zártsorúságának megtörése a Pozsonyi út felől. A második emelettől francia udvar kialakítással oldotta meg a tervező azt, hogy a belső légudvar megfelelő napfényt kapjon Dél-nyugat felől, ellenkező esetben a belső helyiségek sötét és zárt rendszerben kerültek volna kialakításra.

Az épület alaprajzi szerkesztése:

A ház pinceszintjén helyezkedtek el az alárendelt funkciók, mint a gépészeti kazánház és a hozzá kapcsolódó szénraktár. Emellett helyet kaptak a lakásokhoz tartózó tároló pincerekeszek egy blokkba rendezve, valamint egy központi mosókonyha kiegészítve mángorló, vasaló és szárító helyiségekkel. A Pozsonyi út földszinti emeletrészében két különálló üzlethelyiség került kialakításra, amelyek szintén rendelkeztek pinceszinti raktárrészekkel. Az egyes üzlethelyiségek funkciója az utóbbi közel 40 évben nem sokat változtak csak kisebb átalakításokon estek át. Helyet kapott a földszinten egy pékség valamint a Pozsonyi söröző, amely helyén az épület megépítésekor még egy húsbolt működött. 1976-os dokumentumok alapján a húsüzemet bisztróvá alakították át, amit a ma is működő kocsma váltott fel.   Az épület Pozsonyi úti bejárata a két üzlethelyiség között helyezkedik el. A bejáraton egy egykarú elő lépcsőn keresztül juthatunk el az épület lépcsőházi magjához, amely az alaprajz középpontjában helyezkedik el. A lépcsőházban egy háromkarú lépcsőn közlekedhetnek a felhasználók gyalogosan, valamint a lépcsőkarok által közrezárt négyzetes orsótérben egy látszó acél szerkezetű teherfelvonó is elhelyezésre került, amely reprezentálja modern korstílus gépkultuszának hangsúlyosságát. A lépcsőház utcákkal párhuzamos tengelyében terülnek el a légudvarok mindkét irányban. A földszint Szent István Park felőli oldalán három elkülönülő lakrész található, amelynek alaprajzi szerkesztése végigfut az épület összes további szintjén. A három lakás közül a két szélső eredetileg két-két szobásként került kialakításra, míg a közbenső kisebb lakás egy szobával rendelkezik. Mindhárom lakásra jellemző, hogy az előtérből hall kapcsolattal közelíthetőek meg a különálló szobák. Tovább haladva az első emeletre, a Pozsonyi út felől az üzlethelyiségeket felváltják a lakóhelyiségek. Három különálló egyszobás lakás alkotja az utcafronti kialakítást, melyből a közbenső az összes lakástól eltérően a kisebb alapterülete révén nem rendelkezik önálló konyharésszel. A Szent István Park felőli lakrészek egyetlen változtatása, hogy a homlokzat középső tengelyében a szobák térbővülttel növekedtek és a két szélső lakás egy-egy kis erkélykapcsolatot kapott. A második emeleten a korábban már említett francia udvar megjelenik a Pozsonyi utca felé a Dél-keleti, első emeleti lakás helyén. Így az utcafront a továbbiakban két lakrészre csökken. A francia udvar a középső lakrész privát teraszát képezi, valamint egy kiegészítő erkéllyel is felruházták a Pozsonyi utca felé. Ez a sarok erkély kialakítás megfigyelhető a tovább III.-IV.-V. szinteken is. Alaprajzi változás ezeken a szinteken nem történt. A hatodik, lezáró tetőszinten ugyanez a lakrész kisebb alapterületűre csökken és az alatta lévő szinteken megjelenő erkély eltűnik és felváltja egy nagyobb méretű tetőterasz. Ez a tetőterasz a mai állapotában pergolával fedett.

Az épület homlokzatai:

A Pozsonyi út felől az épület 3 vízszintes eltérő tagrészre osztható. Az első a földszinti üzlethelyiségek sora, amely öt tengelyre osztható. Az első tengely mögött helyezkedik el a kisebb üzlethelyiség, a másodikban az épület központi bejárata, míg az utolsó három tengely mögött helyezkedik el egy nagyobb, egy légterű üzlet. Az egyes tengelyekben teljes belmagasságban megnyitott alumínium nyílászárókat helyeztek el, melyek belső osztása a bejárati ajtók magasságánál vízszintesen tagolt. A felső mezőkben négyzetes raszter kiosztás jelenik meg. A földszinti szakaszon az épület időtálló travertin mészkőlap burkolatot kapott világos homokszín árnyalattal. A felmenő szinteken a burkolat egységes strukturált vakolatra vált, melynek színe pasztell sárga. vált Az első emelet alkotja a második vízszintes tagot, mivel itt még teljesen zártan csatlakozik az épület a szomszédjaihoz. Ezen a szinten a nyílászárók kiosztása öt tengelyre osztható ABBAB ritmusban. Az A tagoknál egy egyszárnyú, míg a B tagoknál egy háromszárnyú ablakosztás található. A harmadik tagrészt az ettől felfele elhelyezkedő szintek alkotják, ahol az épület balról zárt, jobbról a francia udvar légtere határolja. Ezeken a szinteken az első emeleti kiosztás első három tengelye vonul tovább ABB’ ritmusban, ahol a B’ lezáró tagnál az ablakok helyett ajtókiosztás található, a kapcsolódó sarokerkélyek kijárataként. Az erkélyek mindegyikén sűrű, vertikális osztású fehérre mázolt acélkorlát található.

A Szent István park felől nyílik az épület hátsó homlokzata. A magas földszinti sávban az épület öttengelyes, szimmetrikus nyíláskiosztással rendelkezik AABAA ritmusban, ahol Az A tagoknál háromszárnyú ablakosztás, míg a B tagnál egy egyszárnyú nyílászáró található. A szinten szürke árnyalatú durván megmunkált kőlap burkolat található, az emeleti szinteken a Pozsonyi út homlokzatára jellemző vakolt felületkialakítás történt. Az emeleti szinteken (I.-V. emelet), az azonos alaprajzi rendszerből kialakuló, azonos nyíláskiosztás található szimmetrikus rendszerben. A homlokzat e szintjeit egy középső kiugratott épülettag három egyenlő arányú függőleges részre osztja azt, ABA ritmusban. Az A tagoknál az épület széleitől haladva egy háromszárnyú ablak és egy erkély és a hozzá tartozó egyszárnyú ajtókapcsolat helyezkedik el. A közbenső kiugratott B tag két szélső élénél egy-egy sarokablak található.

Belsőépítészet:

Az épület belső közös használatú terein még érződik az évtized közepére jellemző, aprólékos tervezés és az ehhez tartozó jellemző anyagok használata, azonban ennek a minősége nem ér fel a nagyobb költségvetésű luxus bérházak színvonalához. A lépcsőházhoz vezető bejárati előtér rejti a legszebb részleteit az épületnek. Az egyes lakásokhoz tartozó csengők krómacélból készült kerekített sarkú, négyszög alakú névjegykártyatartók tartoznak. A névjegyek alatt még ma is megtalálható a központi csengő, amely a házmesterhez tartozott, valamint a központi világítást és a névjegytáblák világítását vezérlő gombok. Az előtér burkolatához és a kiegészítő belsőépítészeti elemekhez ruskicai márványt alkalmaztak. A bejárati tér legérdekesebb pontja a mennyezeten elhelyezett beépített kerek lámpatest, amely máig fennmaradt. A lépcsőházban a földszinti nyílászáróknál használt szürke alumínium korlátok találhatóak. A korlát fogódzó részét egy tömör fából készült elem alkotja, amely a karok váltakozásánál ívesen követi a lépcsőház geometriáját.

Az épület tartószerkezete:

A ház tervezésénél figyelembe kellett venni a Duna közelségét. A talajvizek kiszorítása érdekében a Szent István park felől a pince induló tartószerkezetét egy egybefüggő 60cm vastag monolit vasbeton lemez alkotja, amely teknőkén védi a talajvizek bejutásától az épületet. A Pozsonyi út felől az alapozási szerkezet sávalapozásra vált a teherhordó falszerkezetek és pillérek alatt. Az épület függőleges tartószerkezetét tekintve vegyes kialakítású, ahol a pillérek és főtartó gerendák rendszerét néhol vastag tartószerkezeti falszakaszok váltják fel. A födémek kialakításánál Breymann lemezt alkalmaztak, amelyben tengelyesen elhelyezett I acélprofilok adják át a terheket a főtartó gerendáknak és falazatoknak.

A teljes dokumentáció letölthető itt.