Pozsonyi út 58. [Pozsonyi úti református templom] templom

Az 1920-as évektől növekedő újlipótvárosi református gyülekezet az átmeneti helyszíneket követően 1936-ban kezdett neki az építkezésnek. Minden nehézséget leküzdve 1940 decemberében szentelték fel a templomot, amelynek orgonaavató hangversenyére írta Kodály Zoltán a 114. genfi zsoltárt feldolgozó nagyszabású művét. Az egyházközség a II. világháborúban aktívan részt vett a zsidók menekítésében.

1935 decemberében írták ki a Hálaadás templomának és a hozzátartozó egyházi épületeknek a terv pályázatát, melynek első díját Tóth Imre, második díját Halászi Jenő építészmérnök kapta. Az egyház presbitériuma 1936-ban a két mérnököt bízta meg a végleges terv elkészítésével. Az alapkő letételére 1937. április 25-én került sor.

Legnagyobb gondot az alapozás jelentette, mivel az épületeket feltöltött talajra kellett elhelyezni. Több mint 300 cölöpöt vertek le, a modern technika vívmánya a Zsigmond-féle cölöpözőgéppel. A legnagyobb terhelést jelentő épületrésznél, a toronynál kénes víz tört fel, ezért az egész alapozási tervet meg kellett változtatni, a költségek jelentősen megemelkedtek, az építés ezért elhúzódott 1940-ig.

1972-ben fejeződött be a templom háborús kárainak megszüntetése, külső rekonstrukciója.

A Hálaadás Templom altemplomában Kulturális Központot szeretnénk létrehozni. Ennek megfelelően – gyakorlatilag az eredeti állapot visszaállításával – az altemplom terének kitisztításával a nagytermet ismét egybefüggő térként lehet használni, a bejárat(ok) tere(i) és a megmaradt színpad mögötti terek kiszolgálóhelyiségek soraként értelmezhető.

A templom épület a Dunán át a Margitszigetre néz. Impozáns méretű, különálló tornya és a klasszikus görög hatású, középen kereszttel koronázott oszlopcsarnok a főbejárattal a Duna-parti frontra került. A templom és a torony közé épült fel a gyülekezeti életet szolgáló helyiségek sora, a templom alagsorában azzal megegyező alapterületű altemplom található.

Főhomlokzatán aranybetűs felirat található: SOLI DEO GLORIA azaz Egyedül Istené a Dicsőség.

Az épület jellegzetes kerek ablakai, letisztult formavilága az art deco stílusát képviselik.

A templomban lévő orgonát Gergely Ferenc tervei alapján a Rieger utód Gondáéktól rendelték meg. A még ládákban lévő hangszert -1944 végén szállította a gyártó- az orosz katonák tüzelőnek használták fel, a sípok pedig eltűntek a raktárból.1948-ban Gondáék a roncs maradványaiból kisorgonát állítottak össze. Az orgona felavatására Kodály Zoltán a 114. zsoltárt dolgozta fel.

A háború alatt a Hálaadás temploma sok üldözöttnek jelentette a megmenekülést a nyilasoktól.  A Lipótvárosban élő zsidók közül sokan tértek át a református vallásra. Az altemplomban bújtatták a menekülőket és erről írt megható cikket Mester Ákos egy kis gyermek szemével „Tíz kockacukor” című írásában.

A teljes dokumentáció megtalálható itt.