Ráday utca 14. lakóház, Mellinger-ház

„Mellinger Artúr úr és neje bérpalotája” asszimmetrikus főhomlokzati elrendezésével, geometrikus formáival, faszerkezeti megoldásaival és homlokzatán megjelenő állatfigurákkal izgalmas a szemnek, a Ráday utca építészeti különlegessége. Építtetője, Mellinger Artúr egyben a ház tervezője is volt, társával, Dénes Dezső építésszel közösen szignózták az eredeti, 1911-es terveket.

Az eredetileg 4 emeletes ház “Mellinger Artúr úr és neje bérpalotája”. A padlástérben valaha hatalmas üvegtetős fényképészeti műterem, valamint a ház mángorló szobája és mosókonyhái voltak. Később a padlásteret teljesen beépítették, lakásokká alakították. Főhomlokzata aszimmetrikus elrendezésű, erkélyekkel, a negyedik emeleten loggiával, a legfelső részen faszerkezetű megoldással, a falon állatfigurák megjelenésével (szarvas, majom, sas). Izgalmas a szemnek, a Ráday utca építészeti különlegessége. Az eredeti terveket tanulmányozva a következő mondható el a ház egykori “kinézetéről”: szabálytalan alaprajzú, két belső udvarral, egyedi homlokzati megoldással, külső és belső falakon szecessziós díszítéssel. A ház két részre oszlik: az első rész a főlépcsőház, főlépcsővel és derékszögű háromszög keresztmetszetű, piros bársonyüléses főlifttel, melynek megállói a félemeleti lépcsőfordulókban voltak. A lakások eredetileg nagyok voltak, 70-200 nm-esek, akár 5 szobával is bírtak. Az előszobából nyílt: a konyha, a szoba, a fürdő és a cselédszoba (kisebb méretű ajtóval és ablakkal). A lakások alaprajzi eloszlása az I-től a IV. emeletig azonos. A második rész a melléklépcsőház, trapéz alakú belső udvarral. Itt a lakások eredetileg is kisebbek voltak, 35-50 nm-esek, 2-3 szobásak. A belső udvarokat 3-3 oldalról körfolyosók szegélyezik a negyedik oldalon, az északi falon két sávban felfelé futó díszítés: “nyílhegyben végződő hosszanti figura” (Olsvay, p. 308) látható. A két részt a melléklépcső köti össze, melyen csak a cselédek közlekedhettek. Ugyanitt található a pincelejáró is. Valaha a pincerekeszek mellett vendéglőhelyiségek kaptak helyet, később (a háború idején) légópinceként szolgált. A jelen állapot szerint nincs használatban, odalent nyirkos, hideg a levegő, felújításra szorul. A 2011-es év fordulópontot hozott a ház életében. Egyrészt a ház belépett 100. évébe és csatlakozott a Budapest 100 rendezvényéhez, másrészt sikeresen befejeződtek a ház felújítási munkálatai, mely új színt és életet adott a következő 100 évre is. Ekkor bukkantak elő a ház korábbi festésrétegei, melyeket a melléklépcső első emeleti fordulójában tekinthetünk meg.

A teljes dokumentáció letölthető INNEN.