Zárt ház

Radnóti Miklós utca 24.

+2
  • Parcel Number:

    25188/2, 25189/3
  • Second address:

    Pannónia utca 28.
  • Research:

    Fazekas Gréta, Hajós Flóra, Imre Szabina, Kresz Máté, Nagy Emese

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Szecesszió egy csipet gránátalmával és tulipánnal
Az ötemeletes sarokház zártsorú beépítéssel helyezkedik el a tömbben. Az épület magasföldszint + 3 emelet + tetőtérből áll, szintenként két 3 és két 2 szobás lakással, a manzárdtetős padlásszinten műteremlakásokkal.[1] A Radnóti utcai homlokzat 8 tengelyes, kivéve a földszintet, ahol az emeleti 5. és 6. ablaktengely alatt középen van a bejárat, két oldalán egy-egy keskenyebb ablakkal. A rizalitok minden esetben lecsapott tetejű háromszöges oromzatban végződnek. A földszinten terméskő kváderek burkolják a homlokzatot, az emeleteken egyszerű vakolást látunk – kivételt jelent ez alól a 2. tengelyt, valamint a bejáratot kiemelő rizalit, ahol a magasföldszint is kőburkolatú. A háromtengelyes Pannónia utcai homlokzaton ugyanez a megoldás ismétlődik egy középrizalittal. A változatos nyílásformák mozgalmasabbá teszik az egyébként tipikusan sima szecessziós homlokzatot: a pincelejárók és a kaput keretező ablakok szegmensívesek, a földszinti ablakok és a kapu, valamint a fölötte lévő két tengely ablakai félkörívesek, míg az emeleteken többosztatú, egyenes záródású ablakokat látunk, amiket a nyolcadik tengelyben félköríves, faragott fakorlátos loggiák váltanak fel. (A szomszédos 26-os ház első tengelyében is éppen ilyen erkélyeket találunk.) A magyaros szecesszió[2] hatása figyelhető meg az emeleteket elválasztó, illetve a tető alatt és az oromzatokon végigfutó fehér kerámiafríz népi hímzéseket idéző gránátalma-, illetve tulipánmotívumában, valamint az erkélykorlátok faragásán. A bejárat üvegezett kapuját kovácsoltvas elemek díszítik.


Kép forrása: Textil-Ipar, 1940. 13. évf. 11. sz. p. 7. [ARCANUM]

Pavilonok, bérházak és szövetkezeti társasházak tervezője
A Radnóti Miklós (régi nevén Sziget) utca és a Pannónia utca sarkán álló lakóházat az 1873-ban Királyhidán született Fischer József tervezte, aki nem összekeverendő az 1901-es születésű, a modern építészet képviselőjeként számon tartott azonos nevű építésszel.

Fischer 1893-ban felsőépítőipari iskolát végzett, majd 1897-ben építőmesteri oklevelet szerzett Budapesten. Későbbi tanulmányait a párizsi École de Beaux-Arts-ban folytatta, ahol 1897 és 1901 között többek közt Jean-Louis Pascal tanítványa is volt.[3] Az 1900-as párizsi világkiállítás tervpályázatán a Messinger Alajos – Fischer József páros magyar pavilonra készített terve III. helyet ért el,[4] a magyar pékség art nouveau stílusú épülete pedig a kiállítás kiemelkedő műve volt.[5] Fischer a kiállításon a magyar kormánybizottság képviseletében is jelen volt. Tanulmányainak és gyakorlati munkáinak végeztével Scheer Izidorral dolgozott Magyarországon 1901–1905 között. Munkásságának meghatározó részét képezték a nemzetközi kiállításokra tervezett magyar pavilonok. A már korábban említett párizsi világkiállítás mellett az ő nevéhez köthető az 1906-os milánói Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás magyar pavilonja, amelyet Maróti Gézával közösen tervezett, és amely épület a belsőépítészeti elemeket megtartva az 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásár műcsarnokaként is látható volt.[6][7] Az 1908-as londoni Earl’s Court-i Magyar Építészeti kiállításon több épület tervét is Fischer készítette el,[8] és az 1910-ben megrendezett bécsi Vadászati Világkiállításon Jánszky Bélával tervezték a kiállítás magyar pavilonépületét is. További fontos nemzetközi munkájaként említést érdemel az 1912-ben a Buenos Aires-i Akvárium tervezésére kiírt nemzetközi pályázat, amelyen elnyerte az I. díjat és a megbízást.[9] Az olasz képzőművészeti akadémiának is tagja volt. Nemzetközi munkái mellett 1905–1912 között Detoma Alfonzzal közös irodájukban dolgozott, többek közt a beépülő Lágymányos fellendítésén és szabályozásán. Innen a nem hivatalosan viselt „lágymányosi” előnév.


Lágymányosi Fischer József portréja
Kép forrása: Find a Grave [Thomas]

A 19. század végi lakhatási kérdés megoldása nem várhatott tovább, Fischer József (többekkel együtt) a budapesti bérházépítés és a szövetkezeti társasházépítés megújítója lett. Tervei alapján 1926–27-ben épült meg a Radnóti Miklós utca 24. szám alatti lakóház a Magyar Királyi Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium megrendelésére. Kivitelezője Mester István okleveles építészmérnök és építőmester volt.[10] 1927-ben készült el a Zenta utca 1-5. épületcsoport, majd 1928-ban az ugyancsak Lágymányoson található Vak Bottyán utca 1–5. – mindkettő társasház-szövetkezeti építtetőkkel. 1930-ra elkészült a Károly körút. 5. szám alatti, magánmegrendelésre készült lakóépülete is. Fischer 1942-ben hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben van.[11]

Minisztériumi lakásügyek
Az 1920-as évekre a bérházak építési formája a megnövekedett lakásigények és a telekdrágulások következtében jelentősen megváltozott. Ekkor már egyre kevesebb magánszemély rendelt nagy volumenű építkezéseket, a házépítésekre társasházi szövetkezetek alakultak. A Magyar Királyi Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium Vass József miniszter vezetésével a VIII. Ügyosztályon a lakásügyekért felelt, melynek ügyköre az alábbiakat foglalta magába:

| „A lakásügy szabályozására vonatkozó törvények és rendeletek előkészítése. A lakásügyek felügyeleti teendőinek ellátása, ennek keretében a végrehajtási miniszteri biztos határozatai elleni panaszok elintézése. A kihágási ügyekben felsőbbfokú biztosítás. Személyzeti ügyek. A minisztérium rendelkezése alatt álló bérházak, kislakásos telepek és szükséglakás-telepek kezelése és felügyelete.”[12]


Szemelvémy forrása: 8 Órai Ujság, 1925. 11. évf. 237. sz. p. 8.[ARCANUM]

Ezen lakóház is a minisztérium megrendelésére épült fel, akárcsak szomszédja, a Radnóti Miklós utca 26.

Ipartelepből lett polgári városrész
Újlipótvárosban az 1920-as évek végétől kezdve az ipari létesítmények helyét fokozatosan átvették a modern bérházak. Ezekbe az új házakba jellemzően a polgárság középrétegének tagjai és szabadfoglalkozású értelmiségiek – orvosok, mérnökök, ügyvédek és művészek – költöztek, akik közül sokan zsidó származásúak voltak.[13]

A Sziget utca 24. szám alatt az 1928. évi lakásjegyzék[14] adatai alapján nagyrészt állami hivatalnokok és tisztviselők, orvosok, ügyvédek és kisvállalkozók alkották a lakóközösséget. Itt lakott többek közt dr. Lengyel László hírlapíró, Novák Ede építész (a Rákóczi úti Georgia-bérház tervezője), Berki Gyula és Petrovics György országgyűlési képviselők, Árky Ákos ezredes, valamint dr. Dánér Béla volt olimpikon, nyugalmazott ügyész és újságíró, a fajvédő mozgalom ismert és aktív tagja, aki 1930-ban autóbalesetben vesztette életét.


Pozsonyi úti Silos raktártelep.Erdélyi Mór felvétele (1928)
Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFOT00001432]

Feltehetően az 1940-es évek elejétől kezdve az épületben működött egy csomagoló- és adjusztáló cikkeket (pl. ruhakapcsok, bevasalómatricák, címkék) gyártó vállalkozás, a Fuchs Leó és Törzs Gábor tulajdonában álló Signotechnika.[15] 1947. november 17-én délután az üzemben robbanás történt, amelyben öten megsérültek. Az eseményről a Kossuth Népe másnapi száma tudósít meglehetős részletességgel:

| „A tűzoltók azonnal a helyszínre robogtak és velük egyidőben érkezett a Kossuth Népe munkatársa is. Ekkor már többszáz fő­nyi kíváncsiskodó tömeg szorongott az üzem előtt. A tűzoltók azonnal az üzem égő helyiségébe rohantak. Pár perccel megérkezésük után a mentők is odaérkez­tek, hogy a sebesülteket az első segélyben részesítsék.
A papírüzem három helyiségből áll és a robbanás a legutolsó szobában tör­tént, ahol öt munkás és munkásnő címkéket készí­tett. A munkások automa­tikus villanygépekkel dolgoztak. Az eddigi megálla­pítások szerint azonban a gépek nem okozhatták a tüzet. A szoba falán vé­gighúzódó gázcsőből tört ki a tűz és eddig ismeretlen oknál fogva gyulladt meg. (...) A Kossuth Népe munkatársának az üzem tulajdo­nosa a gázrobbanásról a következőket mondotta:
— Én a másik helyiség­ben tartózkodtam, mikor nagy detonációt, majd segélykiáltásokat hallottam. Azonnal átrohantam és azt láttam, hogy a falon húzódó gázcső­ből tűz tör ki, mely pillanatok alatt továbbterjedt. A gázcső közelében dolgozó munkások ruhája pillana­tok alatt tüzet fogott. Borzasztó látvány volt, amint az égőruhájú mun­kások ide-oda kapkodtak, de ruhájukat nem tudták eloltani. (...)
A kiérkezett rendőri bi­zottság a gázrobbanás okát eddig még nem tudta megállapítani.”
[16]

Mint később a szakértői vizsgálatból kiderült, mégsem gázrobbanás történt, hanem a címkegyártó üzemben található gyúlékony vegyi anyagok okozták a robbanást.[17]


Parti sétány a pesti oldalon, háttérben az Újpesti rakpart házai, balra a Radnóti Miklós utca (1973)
Kép forrása: Fortepan [HUNGARICANA] [képszám: 88184; adományozó: Urbán Tamás]


Szemelvény forrása: Friss Ujság, 1939. 44. évf. 259. sz. p. 8. [ARCANUM]

A házban található tetőtéri lakást jelenleg is eredeti funkciójában, műteremként és galériaként használja M. Novák András festőművész.[18]

Sources

Events of the house