-
Architect:
Pártos (Puntzmann) Gyula
Built:
1910Build by:
Vallás és Közoktatási MinisztériumBuilder:
nincs adatFunction:
Jelky András Iparművészeti Szakgimnázium-
Researched:
2018, 2016, 2011
Description
,A historizáló épület különlegessége, hogy a tér felőli homlokzatát Zsolnay-féle színes pirogránittal és vörös színű, szárazon sajtolt idomtéglákkal burkolták. A Lechner Ödönnel esetenként olykor együtt dolgozó Pártos Gyula a Nőipariskola épületével párhuzamosan tervezte a Mester utcai elemi iskola épületét (ma József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola).
,Jelenlegi funkció: Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola és Gimnázium
,Fotók:
,Perdy-Fazakas Brigitte
,https://www.facebook.com/eperdyfa/
Sources
-
(1)
Építő Ipar, 1896. 20. évf. 1/991-52/1043. sz. (p. 76.)
-
(2)
Építő Ipar, 1898. 22. évf. 1/1096-52/1147. sz. (p. 114., korabeli hrsz.: 6148)
-
(3)
Építő Ipar, 1913. 37. évf. 23. sz. (p. 249.)
-
(4)
Építő Ipar, 1913. 37. évf. 23. sz. (pp. 249–251., „Vállalkozók: 1. Föld-, kőműves és cserépfedőmunka: Wellisch Sándor és Gyula. 2. Kőfaragó munka: Senger Béla. 3. Ácsmunka: Gregersen G. és fiai. 4. Bádogos munka: Klein Zoltán. 5. Burkoló munka: Testory F. és társa. 6. Műkőmunka: Hämerli és trsa. 7. Vasbeton: Walla részvénytársaság. 8. Hézagmentes padló: Balla és Schönfeld. 9. Asztalos munka: Malomsoky József. 10. Lakatos munka: Ruavy és Vasúti. 11. Mázoló és szobafestő munka: Hackspacher és társa. 12. Villanyberendezés: Hirschl és társa. 13. Központi fűtés: Szepessy Sándor. 14. Vízvezetés és csatornázás: Bogdán és társa. 15. Redőnymunka: Róna Ernő. 16. Vasszerkezetek: Oetl Antal. 17. Belső szobrászmunka: Vögerl Alajos. 18. Pyrogranit és majolika: Zsolnay- gyárak. 19. Üveges munka: Glatz András. Az összes költség 575.000 korona volt.”)
-
(5)
Művészet, 1917. 16. évf. tavaszi szám (pp. 37–38., link a leírásban)
-
(6)
Zakariás G. Sándor: Pesti építőmesterek munkássága 1850–1860. In: Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1954. (p. 571.)
-
(7)
Művészeti Lexikon, 3. kötet [L–Q]. Szerk.: Zádor Anna–Genthon István. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. (p. 710.)
-
(8)
FELTÖLTÉS ALATT ()
-
(9)
Művészet, 1917. 16. évf. tavaszi szám (pp. 37–38., link a leírásban. Az építés dátumára a két forrás szintén eltérő adatokat közöl. A Művészet 1917-es tavaszi száma szerint 1909–1910 között épült, míg a Művészeti Lexikon (III. kötet, szerk. Zádor Anna, Genthon István. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976, 710.) 1910–1912-t adja meg az építés éveinek; az előbbit erősítik meg Kabdebó Gyula Budapest Székesfőváros kislakás és iskola építkezései (A Magyar Építőművészet külön füzete, 1913. december) című könyvének adatai is.)
-
(10)
Kabdebó Gyula: Budapest Székesfőváros kislakás és iskola építkezése. A Magyar Építőművészet külön füzetei, 1913. december (p. 53., „Meg kell jegyeznünk, azt, hogy a központi fűtés, bár az egész világon a legtökéletesebbnek és iskoláknál majdnem kizárólagosan alkalmazandónak van elismerve, nálunk igen nehezen vált be. Kivált az első esztendőkben volt sok baj a kezeléssel, mert a kisműveltségű és felületesen fegyelmezett fűtőszemélyzet nem végezte feladatát azzal a pontossággal, amelyet a modern berendezésű központi fűtés kiszolgálása megkíván. Hozzájárult ehhez a tanulók viselkedése is, amely az új fűtési rendszer szerkezeteivel szemben meglehetősen kíméletlen volt.” [Emellett alkalmaztak még régebbi rendszerű, ún. Meidinger kályhafűtést és gázfűtést is - a szerző.])
Events of the house
