Széchenyi rakpart 5. irodaház

Az egyszerűségében is szép épület remekül illeszkedik a Magyar Tudományos Akadémia és az Országház között a Duna partján húzódó paloták sorába a mai Széchenyi rakpart – Széchenyi utca sarkán, bejárata a Széchenyi utcában kapott helyet. [1] A négyemeletes épület rakparti homlokzata horizontálisan szimmetrikus, mindkét oldalán enyhe sarokrizalitot alakítottak ki, melyek mindegyik emeletén két-két ablaknyílást láthatunk. A földszint kváderezett, összesen 11 kerek záródású ablaknyílása van. Az I. emeletet két övpárkány fogja közre, ami végigfut az épületen, míg egy harmadik a III. és IV. emeletet választja el, összefogva a II. és III. emeleteket. Az ablakokat, melyek itt már négyszögletes záródásúak, a középrészen két, míg az oldalrizalit ablakait összesen csak három, oszlopszékkel rendelkező pilaszter fogja közre. A II. emeleten rizalitok piedesztáljai között balusztrádsor húzódik, mintegy erkélyt imitálva. Ezen az emeleten középen láthatunk egy három ablak hosszúságú nyitott, bábos korláttal ellátott erkélyt, ami megismétlődik a III.-on is, ahol viszont az ablakok alatti falrészt füzér díszíti. A homlokzat hangsúlya a II. és III. emeleten van, ezt erősíti, hogy a III. emelet ablakai íves oromzatokkal vannak ellátva. A IV. emelet ablakai ismét oszlop nélküli kerek záródásúak, megszűnik a falak kváderezése is. Az épület függőlegesen 9 részre tagolható a 2-2 rizalitot és a középső 7 ablakot számolva. A Széchenyi utca homlokzata szinte teljesen megegyezik a rakpartival, különbség csupán annyi, hogy a jobb oldali rizalit elmarad, valamint a földszinten a középső ablak helyén a bejáratot találjuk.

Az ingatlan belső, nyújtott nyolcszögletű udvarral rendelkezik az első emeleten (a földszint ezen területén egy, a későbbiekben kialakított tanácsterem kapott helyet). Két lépcsőházat is találhatunk, amik az udvar két átellenes oldalán helyezkednek el. Az épület alaprajza alapvetően négyzet alakú, ahol minden szinten L alakban elhelyezve parkettával borított irodahelyiségek vannak, ezek mérete változó (nagyjából 8-30 m2 közöttiek), továbbá emeletenként 2-2 női és férfi vizes helyiség is kialakításra került. [2]

Az épület 1871-ben a Kassa-Oderbergi Vasút igazgatósága számára készült el. A társaság 1866-ban kapta meg az engedélyt, hogy Magyarországot és a sziléziai porosz vasúthálózatot a legrövidebb úton kösse össze. A fővonal a sziléziai ipar- és bányavidék és Kassa között futott, amely később az újonnan megalakított Csehszlovákia területére került, végül pedig a társaság 1921-ben állami kézbe került. [3]

A házat Benkó Károly és Kolbenheyer Ferenc tervezték, akik a kor elismert építészei voltak és több alkalommal is együtt dolgoztak, mint például az új Lloyd palotánál vagy a VI. Szondi utca 77-nél, ahol ma a Szépművészeti Múzeum könyvtára kapott helyet.

A rakparti épület sohasem szolgált lakóházként, felépítése óta intézményeknek adott szállást, vagyis mindig irodaház volt. 1889-től hozzávetőlegesen 1938-ig a Kassa-Oderbergi Vasút kirendeltsége működött benne, melynek igazgatója Wochmer Benjámin volt. 1944-ben a Magyar Királyi érc- és fémvizsgáló intézet, valamint a Magyar Királyi nemesfém hitelesítő hivatal tevékenykedett itt. A ház a Magyar Királyi Államkincstár tulajdona volt. Az épületben működött intézmények között volt 1891-ben a Magyar Királyi Postatakarékpénztár (alapítva 1880) is. 1983-ban a BME Magasépítési Tanszéke elvégezte az épület felmérését, 1988 folyamán is felújítási munkákat végeztek benne, amely Danyi István építésvezető irányítása alatt folyt. Az épületben lakók nincsenek és nem is voltak. [4] 1988-ban megkezdte beköltözését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, amely ma Nemzeti Adó- és Vámhivatalként a Széchenyi rakpart – Akadémia u. – Széchenyi u. által határolt épülettömbben működik.

Teljes épületleírás.