Szent Gellért tér 3. lakóház

A Szent Gellért tér 3. házszám alatt jelenleg is álló neobarokk stílusú épületet Wellisch Sándor és Wellisch Gyula kezdték építtetni 1901-ben.

A bérházat Sterk Izidor építész tervezte, aki háromszor nyert a Gellért Fürdő és Szálló tervpályázatán, majd később Sebestyén Artúrral és Hegedüs Árminnal együtt meg is kapta a megbízást a fürdő felépítésére. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, majd 1892-ben építészeti irodát nyitott Budapesten.

Az eredeti dokumentumok szerint a keretes beépítésű bérház rendelkezett pinceszinttel, földszinttel, valamint további három emelettel és padlástérrel. A terveken jól látható, hogy a földszint utca felé néző helyiségeibe a mai helyzethez hasonlóan  eredetileg is kiszolgáló funkciókat rendeltek: A Budafoki út felé néző szárnyban kávézó, míg az átellenes, Bartók Béla út felőli oldalon vendéglő-helyiség és üzlethelyiségek kaptak helyet. Itt nyitott meg a Műegyetem Kávéház is, mely a Műegyetem legrégebbi épületéhez, a Czigler Győző tervezte Chemia-hoz köthető. Ez később a Próféta söröző-étterem nevet viselte, majd a kerület házasságkötő termeként funkcionált, ma pedig korábbi nevét felvéve immár Próféta Galériaként üzemel.

Az említett funkciósáv fogta közre a bérház további helyiségeit és belső udvarát, melyeket a Dunára néző homlokzat közepén kialakított kapun keresztül lehet megközelíteni. A bérházban felvonó és két lépcsőház kapott helyet: a kétkarú, kovácsoltvas korláttal ellátott csiszolt márvány fokú főlépcső a bejárattól jobb kézre esik, a csigavonalú melléklépcső a kapuval szemben található. Az épület további három emeletén kizárólag lakó funkciók kaptak helyet: minden emeleten 5-6 lakás található hasonló elrendezésben, melyek a belső udvar köré fűzött függőfolyosóról nyílnak. A lakások részét képezte minden esetben egy előszoba, cselédszoba, konyha, kamra, fürdő és 4-5 szoba, melyek láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz az épület alaprajzi geometriáját követve – egyetlen kivétel a bal oldali szárnyban található, ahol az egyik szoba a belső udvarra nézett.

A dokumentumokban továbbá megtalálható az Oetl Antal tervezte körfolyosót tartó vaspillérekre vonatkozó “folyosószerkezet és szögecselt vasoszlopok tervrajza”, melyekből teljes képet kapunk a szerkezetről. Ezek a míves vas oszlopok a körfolyosó Szent Gellért tér felé eső oldalán, illetve a főlépcsőnél találhatók.

Az évek során az épület kisebb-nagyobb átalakításokon ment keresztül:

1934-ben a tulajdonosok a BHÉV részére alakíttattak át üzlethelyiséget, ennek építtetője a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt., tervezője pedig maga Wellisch Gyula volt. Ekkor a Budafoki út és a Szent Gellért tér által határolt részt alakították át a földszinten, mely során kialakításra kerültek várótermek, pénztár, forgalmi iroda, szükségpénztár, szénkamra, kézikamra, személyzeti szoba, házmester szoba és mosdók.

1939. júniusában szintén üzlethelyiség átalakítás történt: ekkor a Centrum Fogyasztási Szövetkezet részére, melynek építtetője a Keresztény Főiskolai Hallgatók Centrum Fogyasztási Szövetkezete, a tervezője és kivitelezője Simai László portálépítő és üzletberendező asztalos volt.

1945-ben Wellisch Gyuláné újjáépíttette a háborús sérüléseket szenvedett bérházat Szende Andor építészmérnökkel.

Később, 1947-től kezdődően lakásmegosztások következtek. Az első ilyen megosztást a IV. emelet 3.sz lakásán végezték, az építtető Kalmár Károly, tervezője Benkő János építőmester volt.

1950-ben újabb átépítés során a II. emelet 2.sz lakását osztották ketté, majd 1956-ban egy 222,84 m2-es lakásból választottak le ~50 m2-t.

1959-ben a tetőtérben alakítottak ki lakást a Bartók Béla út felőli oldalon, 1961-ben a földszint újbóli átalakítása során a Nagynyomású Kísérleti Intézet számára hoztak létre helyiségeket a Budafoki út felőli részben, 1966-ban pedig az itt működő Óvóhely felújítására került sor.

Az egyik legnagyobb beavatkozás Surányi Zoltán építész üzemmérnök nevéhez fűződik, aki a már meglévő tetőtérbeépítéssel szemben található kihasználatlan mosókonyha és kamra helyére kezdeményezett tetőtérbeépítést 1989-ben. A beépítés által megjelenő, épületre ható új terhek miatt Schneider Ferenc okleveles építészmérnök vizsgálta meg a házat az alkalmasság szempontjából.

Az első lakók 1905-ben költöztek be a házba, majd általuk fokozatosan életre kelt az épület. A lakók között volt az 1920-as évek végén Nika Ágoston vendéglős, Goldberger Márkus ruhakereskedő, Pompéry Elemér királyi itélőtáblai elnök és a Szab. Bíróság elnöke, illetve Havas Jenő zománcgyáros.

1947-től haláláig itt élt Horusitzky Zoltán (1903-1985) zeneszerző, a Liszt Ferenc zeneakadémia tanára, kinek tiszteletére születésének 100. évfordulójára emléktáblát állíttattak az épület Duna partra néző homlokzatán.

Az épület a városkép és a közlekedés szempontjából is jelentős, meghatározó helyen áll. Saroktelek lévén mindhárom homlokzata kiemelkedő, jó megvilágítású, panorámás.

Mai állapota nem sokban különbözik az eredetitől: az alsó szint megtartotta kiszolgáló/vendéglátó funkcióját: a portálok fa keretű félköríves záródásúak, hármas osztásúak, egész szintesek. Itt kap helyet a Próféta Galéria, Nemzeti dohánybolt, Palack borbár, OTP bank és az Újbudai Kulturális Intézet, ezek portálkialakítása nem egységes, különböző hirdetőtáblákkal ellátott.

A kapuzat fából készült, félköríves, üvegbetétes záródású, gazdagon díszített, sötétbarnára mázolt. A bejárat felett az épületre jellemző női arc díszeleg, mely szépen kiemeli a kapu jelentőségét. A belsőudvarra vezető kapualj íves falnyílású, világossárgára festett falát fehér díszítőelemek és lizénák színesítik. Az udvar téglalap alakú, egy oldalról, a főbejárat felől megközelíthető, minden oldalról épülettömeggel határolva. Az innen nyíló helyiségek ajtói, ablakai feletti részt kör alakú stukkók díszítik, a falak kb. 2 méter magasságig téglaburkolattal vannak ellátva minden emeleten. A telek trapéz alakja és az udvar téglalap formája kölcsönzi a lakások érdekes alaprajzi helyzetét.

Az első és legfelső emeleti homlokzati ablakok fából készült, félköríves záródású, T osztású ablakok, míg a köztes emeletek esetében ezek egyenes záródásúak. Közös vonás, hogy a homlokzati nyílászárók mind sötétbarnára mázoltak. A belső udvarra néző nyílászárók fehér színűek, felettük felülvilágító ablakkal ellátottak.

A homlokzatok rendkívül díszesek, neobarokk elemekkel ellátottak. Tagolásuk változatos, az alsó és első szint kváderkő borítású, kevésbé díszes, a második és harmadik emelet között nincs homlokzati tagolás, ezeket korinthoszi oszlopok fogják át, melyek szépen kiemelik az épület főhomlokzatát. A tető egyenlőtlen hajlásszögű, 3 állószékes, szelemenes fa szerkezetű, palafedéssel ellátott.

Korabeli fényképek alapján igazolható, hogy az épületnek 1945-ig volt kupolája, ami feltehetőleg a második világháború során annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. A fényképen a szomszédos Műegyetem CH épülete is látható, szintén kupolával, majd kupola nélkül. Bár ebben a korszakban rengeteg kupola rongálódott meg és tűnt el az épületek tetejéről, a két említett ház esetében mégis nagyobb veszteségnek érezhető, mint a pesti belváros néhány példájában, hiszen ezek a Gellért Szállóval együttesen meghatározó elemei a Duna-rakpart látképének, mintegy kapu-motívumként a budai városrészt megnyitva.

Az épület érdekessége továbbá, hogy az 1900-as évek elején, a ház alapozása során olyan kincseket (ezüst dénárokat, római kori érméket) találtak, melyeket valószínűleg a rómaiakat megelőző nép, az eraviszkuszok verettek római mintára, innen ered a bérház kevésbé ismert elnevezése: Eraviszkusz-ház. Az eraviszkuszok kelta eredetű nép, akik a mai Dunántúl északkeleti részén, Budán és Fejér megyében települtek le: az általuk épített település kézműipari és kereskedelmi központtá vált.

—

FORRÁSOK:

http://lasdbudapestet.blogspot.hu/2016/07/szent-gellert-ter-3.html :

http://keruletunk.ujbuda.hu/keruletunk/keruleti-setak

http://muemlekek.info/szemely/sterk-izidor.php

http://egykor.hu/budapest-xi–kerulet/profeta-sorozo-etterem-/1369

http://index.hu/urbanista/2016/10/30/budapest_eltunt_kupolai/

http://funiq.hu/3428-eraviszkusz-h%C3%A1z

https://hu.wikipedia.org

https://elismondom.wordpress.com/2015/11/10/a-gellert-furdo-elott-hogy-volt/

http://egykor.hu/budapest-xi–kerulet/uj-muegyetem-ch-epulete-es-az-eraviszkusz-haz/1490

http://db.fszek.hu/cimtar/

Tervek, korabeli képek:

https://maps.hungaricana.hu/en/BFLTervtar/27643/view/?pg=1&bbox=7849%2C-5255%2C14190%2C-1907

https://elismondom.files.wordpress.com/2015/11/eraviszkusz-hc3a1z.jpg?w=768&h=480

http://egykor.hu/images/2010/original/budapest-uj-muegyetem-ch-epulete-es-az-eraviszkusz-haz.jpg

http://egykor.hu/sites/default/files/users/ady/2010/10/mu_002.jpg

http://egykor.hu/images/2010/original/budapest-profeta-sorozo-etterem-.jpg

http://m.blog.hu/ke/kep-ter/image/2014-12-03/7463500/h_hampage_hu.jpg

http://m.cdn.blog.hu/ke/kep-ter/image/2014-12-03/7463500/h_gellertterkorterfele_hampage_hu.jpg