Szent István park park
Data and description
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban határozta el a Szent István park létesítését. A határozat előírta a park környezetében egységes városképet adó házak építését – ez volt az első olyan fővárosi tér, ahol az épületek elhelyezése igazodott a térhez és nem fordítva.
A területen korábban raktározásra használt telkek és egy parkettagyár helyezkedett el.
1935-ben parkosították Lipótvárosi park néven, később Rakovszky park (Rakovszky Iván, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, a park létrehozásának ötletgazdája után), majd 1937-től Szent István park lett Szent István halálának 900. évfordulója tiszteletére.
A park összterülete 33.173 m2, szabályos piramis alakzatú, amelynek széles alapzata a Duna-partra támaszkodik, középső keskenyebb része a Pozsonyi útig tart. Az Újpesti rakpart felőli oldalainál szervizút került kialakításra, mely a Pozsonyi útra vezet. A Pozsonyi út oldalán kőből készített esőbeállókat helyeztek el.
A park közepén 2.000 m2-es téglalap alapú vízmedence található, körben pedig sétányok vannak padokkal. A parkban platánfák, juharfajok, japánakác, olajfűz találhatók. A középső pályákat a szélső játszóterektől 1-1 szabályosan nyírt epersövény választja el.
1961-ben Jancsó Vilmos, 1974-ben Csorba Veronika tervei szerint építették újra, és új játszórészeket alakítottak ki. Az évtizedek során elhasználódott park felújítása 1997-ben indult meg fővárosi forrásokból, a XIII. kerületi önkormányzat támogatásával.
A parkban öt szobor található, északról dél felé haladva a következők:
Borbereki Kovács Zoltán: Zsákhordó
2,7 méter magas bronzszobor, ami 1948-ban került felállításra. Alkotója autodidakta művész, a zárt tömb a szocialista realizmus stílusát tükrözi. A szobor eredetileg a Központi Vásárcsarnokban volt.
Pátzay Pál, Győrffy Sándor, Marosits István, Rajk László: Wallenberg-szobor
Eredetileg 1949-ben került felállításra, majd jelenlegi formájában a szobor másolata egyéni adakozások révén 1999-ben.
Pátzay Pál (1896-1979) készítette az első Wallenberg-emlékművet a világon. A történelem éles kanyarjainak köszönhető, hogy aligha van Magyarországon még egy olyan szobor, amely ilyen kalandos pályát tudhatna magáénak, szimbolikus szinten megismételve ezzel a svéd követségi titkár tragikus sorsát.
A háború befejeződése után, 1945 őszén alakult meg a Wallenberg Bizottság, amely azt tűzte ki célul, hogy könyvkiadással és szoborállítással emlékezik meg a svéd diplomata budapesti tevékenységéről.
A szobor felállításának helyszínéül a XIII. kerületet, az újlipótvárosi Szent István parkot szemelték ki. A helyszínválasztásban nagy szerepet kapott, hogy a Wallenberg által védett házak itt, a Szent István körút, Szent István park, Pozsonyi út és Pannónia utca által határolt területen álltak. Az emlékmű anyagi költségeit közadakozásból kívánták megvalósítani.
Az 1946-ban éppen svédországi emigrációjából hazatelepülő Fischer Annie világhírű zongoraművész hangversenyt adott, melynek bevételeit a Pátzay által készítendő szobor számára ajánlotta fel.
1949 áprilisában tervezték a szobor felavatását, de feltehetően szovjet utasításra az éj leple alatt a szobor elszállításra került. A szakszerűtlen bontás következtében a szobor megsérült, Pátzay a szobor kígyó elemét megtartva újra kiállította a budapesti Képzőművészeti Kiállításon Kígyóölő címmel és Debrecenben a BIOGAL (ma TEVA) gyógyszergyár előtt helyezték el.
A szobor egy három méter magas svéd gránit talapzaton állt, melynek szélesebb oldalába van bevésve Wallenberg képmásának féldomborműve. Ezen a gránittalapzaton helyezkedett el a bronzból készül alak, melynek legmagasabb része, a bot, öt méter nyolcvan centiméter magasra nyúlt. A tulajdonképpeni szobor egy meztelen férfi megfeszülő testét ábrázolja, amint egy hatalmas kígyóval harcol. A kígyót az erő kifejezése érdekében a művész hullámmozgásban ábrázolta, feje a férfifej felé fordul. A férfi egyik keze mellett a lábát is a kígyó törzsére helyezi, az eltaposás aktusát megjelenítve. A jobb oldalon alul elhelyezkedő kígyófejet kompozicionálisan jobb oldalon fent a lecsapni készülő ökölbe szorított kéz egyensúlyozza ki. A kígyó szimbolikája bibliai előképre, a Genezisre megy vissza, a paradicsomi állapotokat megrontó eredendő bűnre, ahonnan a világban tapasztalható minden rossz származik.
A Wallenberg-emlékmű másolatát ledöntésének ötvenedik évfordulóján közadakozásból a Wallenberg Szobor Bizottság állíttatta fel újra. A másolat elkészítésével Győrffy Sándor karcagi szobrászművészt bízták meg, aki először negatív formát készített róla gumiból, aztán pozitívra vitte azt viaszból, végül bronzba öntötték. A talapzatot Rajk László építette újra, míg a rajta elhelyezett Wallenberg-relief Marosits István munkája, aki Pátzay Pál eredetijéről készített pontos másolatot. Az újraalkotott emlékmű talapzatán két feliratot helyeztek el.
Az egyik így szól: „1944. július elejétől 1945. januárig vezette a budapesti Svéd Királyi Követség bátor és nemes emberbaráti tevékenységét a romlásnak ama sötét korszakában. Legendás hősünkké lett. Hirdesse ez az emlékmű múlhatatlan hálánkat annak a városnak a középpontjában, amelynek üldözötteit az ő rendületlenül virrasztó embersége oltalmazta egy embertelen kor éjszakájában”. A másik szerint: „Az eredeti emlékmű Pátzay Pál szobrászművész alkotása. Ez az emlékmű az 1949-ben ledöntött alkotás másolata. Az újraöntés és a talapzat Győrffy Sándor szobrászművész műhelyének munkája, az építész Rajk László, a dombormű újraalkotója Marosits István.”
Varga Imre: Lukács György szobra
Lukács György filozófus szobrát születésének 100. évfordulója alkalmából avatták fel 1985- ben. 20 cm-es kőtalapzaton áll egy 230 cm-es, bronzból készült, korlátnak támaszkodó férfialak. A felirat: Lukács György / 1885-1971
Kovács Ferenc, Szász Smiedl Ferenc (építész): SZIR ellenállási csoport emlékműve
A 225 cm magas szobor erőteljes, dinamikus testtartású férfit ábrázol, akinek egyik keze beárnyékolja az arcát, ökölbe szorított másik kezét pedig ütésre emeli. A SZIR csoport tagjai a fasiszták ellen harcoltak, merényleteket követtek el Budapesten, vezetőjük SZIR fedőnéven Weinberger Dezső volt.
A felirat: „A hős budapesti partizán, SZIR emlékére, aki csoportjával bátran harcolt a német megszállók és hazai cinkosaik ellen. Budapest Fővárosi Tanács VB 1970”.
Kocsis András Sándor: Fejtő Ferenc mellszobra
2008-ban avatták fel a történész-kritikus, baloldali publicista szobrát, akit a Népszava tiszteletbeli főszerkesztőjének tekintenek.
—
FORRÁSOK:
Radó Dezső: Budapesti parkok és terek. Budapest, 1985, 135 o.
Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!