Szent István park 10. lakóház

A Szent István park 10. a Balzac utca, a Pozsonyi út és két oldalról a Szent István park által határolt tömb északnyugati sarkán áll. A park egy parkettagyár helyén létesült a Fővárosi Közmunkák tanácsa 1928-ban meghozott határozata alapján. Először a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke és a park egyik fejlesztője, Rakovszky Iván után Rakovszky parknak hívták, majd 1935-től Lipótvárosi parknak nevezték.

Az 1900-as évek elején indultak be az Újlipótvárosi építkezések, amikor a korábbi ipari területre rendezési tervet készítettek, s egységes stílust írtak elő a környék házaira. A kor és a környék jelentős építtetői voltak Keresztessy Ödön asztalosmester és felesége, Olasz Etelka. Ők építtették a Szent István park 5. és 23., valamint a Pozsonyi út 36. szám alatti épületeket is Jakobik Gyula tervei alapján. A Keresztessy-házaspár a XI. kerület Gyopár utca 10. szám alatt lakott, míg Jakobik Gyula Zuglóban – számukra tehát ezek az épületek elsősorban befektetést, bevételi forrást jelentettek.

A szomszédos Szent István park 10. és Pozsonyi út 36. egymás tükörképeiként épültek. A Szent István park 10. épület sarokház lévén 2 főhomlokzattal rendelkezik, s mindkét oldalról kitűnő panoráma nyílik a Szent István parkra és a Margitszigetre.  A homlokzaton minden második függőleges nyílászárósor ablakfülkeként került kialakításra, így hangsúlyozva a vertikális tagolást az egyébként homogén felületen. A ház külső felületképzése vakolt, a földszinti sáv árnyalati megkülönböztetésével.

A ház bejárata a Duna felőli oldalon található. A kapun belépve 11 lépcsőt megtéve jutunk a földszinti pihenőre. Innen indul a lift, de további néhány lépcsőfokkal magasabban van az eredetileg 3 földszinti lakás. A lépcsőzet egy szakasza csigalépcső, 5 cm-re elkeskenyedő mélységgel a belső oldalon. A lendületes ívű, modernista korlát ezen az elkeskenyedő oldalon fut végig, a lépcső orsóterében lifttel. Habár a kapualj és a lépcsőház egy részének lábazatát márványlapok burkolják (összhangban a modernizmus igényes anyaghasználatával), az épület korántsem esik egy kategóriába a Szent István park szemközti oldalán álló, valóban nagyvonalú terekkel rendelkező Dunapark-házzal.

Az I. – V. emeleteken eredetileg 2 darab 2 szoba-hallos, cselédszobás lakás (kb. 80 nm) volt és egy 3 szoba-hallos, cselédszobás lakás az épület sarkán (kb. 110 nm). A hatodik emeleten eredetileg is egy nagyobb lakás volt, méretes tetőterasszal, mellette mosókonyha (ez lapostetős) és padlás (sátortetővel). Ma a Szent István park felőli oldalon, ahol ez utóbbiak elhelyezkedtek, szintén egy tetőteraszos lakás található.

Az építést követően a ház első portása Rózsa Jenő volt. 1942-ben le kellett mondania posztjáról zsidósága miatt, ekkor vette át helyét Papp György és felesége. Az épület 18 lakásából 15-ben zsidók laktak, mégsem vették fel elsőre a védett házak listájára. Kapcsolatok felhasználásával végül mégis felkerült a listára. Papp György és felesége Hajdúdorogról származott, ahonnan az akkori Budapest újonnan kinevezett polgármestere Doroghi Farkas Ákos is. Így a portásné jóindulattal kijárta az ügyet.[1]

A csillagos házak zsidók részére kényszerlakóhelyül kijelölt házak voltak Budapesten a II. világháború idején. A vidéki települések többségétől eltérően a fővárosban eleinte nem zárt gettóba kényszerítették a zsidókat, hanem mintegy kétezer, sárga csillaggal megjelölt lakóépületet jelöltek ki számukra. 1944 november végén-december elején lakóikat a nyilas kormány az ekkor létesített pesti “nagy” gettóba, illetve az ún. “nemzetközi” gettóba költöztette át, ekkor a csillagos házak intézménye megszűnt.

A ház alsó szintjén üzlethelyiségek kerültek kialakításra, amelyek 5-6 lépcsőfokkal az utcaszint alatt helyezkednek el. A Pozsonyi út 36. és a Szent István park 10. alatti helyiség egy időben egy nagy teret alkotott, és Szalay István kávéháza és cukrászdája működött benne, amely 1941-től a Café Lugano nevet viselte. Napjainkban a kettéosztott helyiségben a Pozsonyi úti oldalon egy játékbolt, míg a park felőli részen a Bagázs Bazár támogatói bolt és közösségi tér működik.

A XIII. kerületi Értékvédelmi Támogatás pályázata alapján a Szent István park 10/a 54/1993. (1994.II.1.) Főv. Kgy. rendelettel védett épületegyüttes része. “Helyi területi védettségű épületegyüttesek: azoknak az ingatlanoknak a körülhatárolt vagy meghatározott csoportja, amelyeken jellemzően az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei állnak és azok történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó – akkor is, ha nem minden egyes alkotóelemük rendelkezik építészeti értékkel – amelyeket a Közgyűlés rendeletében védelem alá helyezett.” Ezen épületegyüttesek bizonyos részének bontása illetve részleges bontása csak kivételes esetben lehetséges, amennyiben építészeti értéket nem hordoz.

“A 13. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiájába beletartozik Újlipótváros értékmegőrzése. A városrész stratégiai célja: élhető lakókörnyezet kialakítása minőségi közterületek és a zöldfelületi rendszer megújításával, az építészeti örökség megőrzésével.”[2]

Az adatlap helyesbítéséért, kiegészítéséért köszönettel tartozunk Hoffer Jánosnak.