Teréz körút 52. lakóház

Az épület két földszint+háromemeletes lakóház, eredetileg is háromemeletes bérház volt, a két ház szorosan összetartozik. A Teréz körúton helyezkedik el, zártsorú beépítés részeként.

A homlokzatuk öt-öt tengelyes, a földszinten kváderkő burkolattal, felette téglaburkolattal. Rizalitok, erkélyek tagolják, síkszerű, horizontális osztású homlokzatok. A földszintet és az első emeletet végigmenő köténypárkány választja el, az első emeleti ablakok timpanonos és szegmensíves aediculás záródásúak. A második emeleti ablakok díszített egyenes párkánnyal záródnak, a homlokzatok két-két szélső és középső ablaka ikerablak. A felső szintet végigfutó köténypárkány választja el, itt már kevésbé díszes egyenes záródású ablakok találhatóak. A homlokzatokat díszes zárópárkány fejezi be.

A földszint+háromemeletes épületet boltozatos pince egészíti ki, kétállószékes fedélszerkezetük nem beépített. Az eredetileg kétszobás lakásokat később kettéválasztották. Földszintjén üzlethelyiségek helyezkedtek el, 1940-től az országos társadalombiztosító intézet segítőegyesültet kultúrjegyirodája is itt volt, ekkor homlokzatát is kisség átalakították. 1941-ben a ház pincéje menedékhelyként funkcionált a háború során, ehhez dongaboltozatát megerősítették. a statikai vizsgálatot úgy végezték, hogy a menedék ház kisebbik traktusának lebomlása esetén is állékony maradjon. A háború után a földszint és a tető maradt épségben, a ház közepén részben leomlott, egy ideig még ilyen állapotban maradt. 1966-ban a földszinten poharazót alakítottak ki, 1967-ben pedig divatüzletet, mely építése során a földszintet egy födémmel szétválasztották. 1975-ben a földszinti homlokzatot átalakították, a Csepel jármű és műszaki kereskedelmi vállalat lerakata lett. 1976-ban az első emeleten egy négyszobás komfortos tanácsi bérlakást alakítottak ki.

Az épület tervezője Feszty Adolf, a telek tulajdonosa volt, azzal a feltétellel építhette be a telket, hogy a két parcella udvarának egybe kellett nyílnia, így tervezte ő egymás mellé két, jelenleg három házszámot viselő épületet. Feszty Árpád és Feszty Gyula testvére. Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte, később a zürichi politechnikumba is beiratkozott, ahol a 19. század legismertebb építészprofesszorának lett tanítványa. 1871-ben építészeti irodát nyitott Budapesten, legelső alkotása a fővárosban az 1877-ben átadott Haris-bazár volt, melyet Haris Gergely görög származású kereskedő számára tervezett. Az épület vasvázas tartószerkezetű, üvegezett átjáróház, melynek udvarán az üzleteket a keleti bazárok hangulatában készítették el. A Haris -bazárt 1910-ben lebontották. Feszty 1878 és 1884 között több bérházat és palotát tervezett az akkortájt kiépülőben levő Sugárúton (mai Andrássy út). Ekkor, 1887-ben tervezte az általunk vizsgált épületeket is. A Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880) is az ő alkotása volt, ezt a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontották. Feszty a társadalmi és politikai életbe is bekapcsolódott: a tatai választókerület képviselőjévé választották 1887-ben. 1886-ban tervpályázatot nyújtott be barátjával, gróf Eszterházy Miklóssal Budapest ivóvízellátására. A tervek szerint az akkor 800 000 lakosú fővárosba Tatáról szállították volna napi 120 000 köbméter ivóvizet. Ennek megvalósításához 8 millió forintra lett volna szükség, melyben egy Duna híd is szerepelt, amin keresztül Pest is ivóvízhez jutott volna. 1890-ben Feszty visszavonult az építészettől egészségi állapotára hivatkozva. 1890-ben kibérelte Esterházy herceg 30 000 holdas kapuvári uradalmát. Nagy mennyiségű tőzeget talált a birtokon, melyet papírgyártásra próbált felhasználni .Több találmánnyal is szabadalmaztatta gyártási eljárását. Váratlanul érte a halál élete egyik igen termékeny időszakában.

A teljes dokumentáció letölthető itt.