Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A ház híres vendége volt Patrick Leigh Fermor brit író, aki 1934-ben gyalogosan keresztülvágott Európán, majd évtizedekkel később megírta ifjúkori utazását. Az épületben Raoul Wallenberg, valamint titkárnője, a görög származású grófnő, Nákó Erzsébet és a háztulajdonos Berg-család jóvoltából sok zsidó üldözött is menedékre talált a vészkorszak idején, amit emléktábla jelez az arra járóknak.

Egyedi műemléki védettség
Az Úri utca 15. zártsorú beépítésben álló, egyemeletes, historizáló stílusú lakóház az Úri utca és az Anna utca sarkán, U alakú beépítéssel, kis belső udvarral. Homlokzata a tardosi vörös mészkő lábazat felett a legutóbbi felújításnak köszönhetően világszöldre vakolt, amelyet mindössze visszafogott sávozás díszít. Úri utcai oldala összesen hét tengelyre tagolódik, amelynek felépítése a következő: egy páros ablak, egy üres tengely, három egyes ablak (a földszinten a középső helyett a kétszárnyú, faragott díszítésű fakapu található), majd még egy üres tengely és egy páros ablak. A szalagkeretes földszinti ablakokon egyszerű kialakítású rács van körmotívumos díszítéssel, az emeleti nyílásokat viszont a keretezés emeli ki: aediculás kialakítással, profilozott szemöldökgerendával, az ablakosztó lizénák fejezetein apró rozettával. Az Anna utcai oldalon egy ablak van a földszinten a saroktól legtávolabb eső tengelyben, és három ablak van az emeleten - a főhomlokzathoz hasonlóan előbbi ráccsal, utóbbiak hangsúlyos kerettel. A földszint felett erősen kiugró, meandermotívumos övpárkány húzódik. A homlokzatot egyszerű párkány és magas nyeregtető zárja le. A ház déli határfala és sarokhelyiségei középkori eredetűek. Műemléki jelentőségű területen áll, de egyedi műemléki védettséggel nem rendelkezik.

Úri utca 15. (1941-1942)
Kép forrása: FSZEK - Budapest Gyűjtemény [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01488195]

Elpusztult középkori lakóház helyén, középkori maradványok felhasználásával a XVIII. sz. folyamán épült.[1] 1873-ban Preisz és Kirschenbaum építészek teljesen átalakították Melczer István számára, ekkor nyerte el mai historizáló (neoklasszicista) homlokzatát.[2] A II. világháborúban megrongálódott, déli sarokrésze leomlott. 1948-ban Berg Tibor Csemegi József tervei alapján állíttatta helyre.[3] Az épületet 1959-ben Kacziba Ferenc (KÖZTI), majd 1984–85-ben a KÁNON Építészeti és Tervezési Társaság tervei szerint újították fel.[4]

Kellemesi dr. Melczer István jogász, királyi személynök, főrendiházi tag 1873-ban bízta meg a Preisz György és Kirschenbaum Heinrich építőpárost, hogy az épületet alakítsák át emeletessé. A dualizmus kori Budapesten igen sokat foglalkoztatott építőmester-páros tervezte többek között a VII. kerületi Klauzál tér 2.-t,[5] valamint az V. kerület, Lipót utca 13. alatti, kétemeletes házat (mai címe: Váci utca 16/a, amelyet 1969-ben a háborús károk miatt bontottak le az azóta szintén elbontott Fontana üzletház építése kapcsán[6]). Az 1870-es évektől számos toldalék, emeletráépítés, átalakítás tervezésével bízták meg őket.

Kellemesi Melczer István (1866)
Kép forrása: EDIT - ELTE Digitális Intézményi Tudástár

Tulajdonosok és vendégeik
A házat 1927-ben báró Berg Tibor alezredes vette meg. A Berg-család 1864-ben települt át Magyarországra, Kapuvárra, ahol a családfő, a Porosz Királyság területén született báró Berg Gusztáv az elmaradott uradalomból virágzó mintagazdaságot hozott létre. Unokája, Berg Tibor (1893–1987), Kapuváron látta meg a napvilágot, az I. világháborút lovastüzérként harcolta végig. Első felesége a görög származású grófnő, Nákó Berta, az egykori fiumei kormányzó lánya volt. 1926-ban egy nem mindennapi utazás tette egy csapásra ismertté: 25 nap leforgása alatt lóháton tette meg az 1350 km-es utat Budapesttől Konstantinápolyig, ezzel az emberfeletti teljesítménnyel beírván nevét a magyar lovassport történetébe.[7] A lovak és a lovaglás iránti szenvedélye a későbbiekben sem csökkent: például 1933-ban az MTI sportrovata arról tudósított, hogy a Bem lovastüzérek ezredünnepélyén a vadászugratásban báró Berg Tibor főhadnagy győzött Michel nevű lován, hibapont nélkül teljesítve a pályát.[8] 1935-ben pedig egy Budapest és Mezőhegyes közötti háromnapos távlovaglóverseny résztvevői között bukkant fel a neve.[9] Párbajokról is cikkeztek,[10] a kardpárbaj ugyanis még mindig dívott itthon, bár már nem lehetett megúszni büntetés nélkül.[11]

Patrick Leigh Fermor (2013)
Kép forrása: WIKIMEDIA COMMONS [Yani papadimos]

1934-ben budapesti tartózkodása alatt a Berg-család vendégszeretetét élvezte Patrick Leigh Fermor (1915–2011) brit író, utazó, katona.[12] Egyes vélemények szerint Nagy-Britannia egyik legnagyobb útirajz-szerzője, mások szerint pedig Indiana Jones, James Bond és Graham Greene keresztezése. 1934-ben, tizenkilenc évesen, útban Londonból Konstantinápoly felé, fél év alatt gyalogszerrel keresztülvágott Magyarországon, majd évtizedek múlva, már mint elismert útleíró nekiült, és emlékezetből, valamint naplója és egy újabb látogatás alapján megírta fiatalkori utazását. Az angol, sőt amerikai és nyugat-európai olvasóközönség jelentős része e sok kiadást megért könyv – amely Erdők s vizek közt. Esztergomtól Brassóig gyalogszerrel 1934-ben címen jelent meg magyarul – alapján képzeli el Magyarországot és Erdélyt. Budapesti látogatásáról így ír:

Berg Tibor rokoni kapcsolatai révén nagyon közel érezte magához Svédországot. 1930-tól több svéd politikus és államférfi is megfordult az épületben: 1930-ban a fiatalon, repülőgép-balesetben elhunyt Gusztáv Adolf svéd koronaherceg, később Per Anger svéd diplomata, aki 1942-től mint attasé dolgozott Budapesten és 1944 júliusától Wallenberg munkáját segítette, s nem utolsósorban maga Raoul Wallenberg.

Videó forrása: YOUTUBE [Rábaközi Televízó]

Az épületnek fontos szerep jutott a második világháborúban, amikor Raoul Wallenberg (1912–1947?) embermentő tevékenységét segítették a ház lakói. Wallenberg a svéd követség titkáraként 1944 júliusában érkezett Budapestre, és munkatársaival együtt hamis útlevelekkel, menlevelekkel zsidók ezreit mentette meg. A házban tartotta első magyarországi munkaebédjét. Itt helyezte el az irodáját, az épületet svéd diplomáciai védettség alá vette, titkárnője gróf Nákó Erzsébet, Nákó Berta testvére lett. (Az egykor a ház utcafrontjára kihelyezett svéd védettséget jelző tábla jelenleg az épület folyosójának falán található.) A kis udvarból nyílt az a török korból való sziklába vájt pince, ahol az üldözötteket, valamint a Wallenberg-akcióhoz szükséges pénzt és iratokat rejtegették. Egy ideig itt bújtatták Ádám Lajos sebészprofesszort (Horthy Miklós háziorvosát) és Szent-Györgyi Albertet is.[14]

Berg Tibor a II. világháborúban lovastüzérként szolgált, majd három és fél évre szovjet hadifogságba került. Második felesége Hegedűs Theodóra, Hegedűs László festőművész, egyetemi tanár lánya volt. A családot 1951-ben kitelepítették a Szabolcs-Szatmár megyei Kékre, a házat a következő évben államosították. 1956-ban a család az Egyesült Államokba távozott, ahonnan Berg Tibor lánya, Berg Gloria az 1990-es évek elején tért vissza Magyarországra. A lépcsőházat több Hegedűs-festmény díszíti.[15]

Báró Berg Tibor, Dóra, a felesége és lányuk, Gloria kitelepítése (1952)
Kép forrása: a Berg család archívuma [Magyar Nemzet Online]

2021 októberében a Görög Intézet emléktáblát helyezett el az épület homlokzatán a Nákó- és a Berg-család második világháború alatt végzett embermentő tevékenysége és Raoul Wallenbergnek nyújtott segítsége emlékére.[16] Az emléktábla – amely Fábry Tímea iparművész munkája –, egy réz szívet tartó összekulcsolt kezet formál, anyaga ruskicai márvány, bronz és sárgaréz. A márvány alap a házra és a görögségre utal, a svéd követség a bronz kéz, a sárgaréz pedig a megmentett zsidó áldozatokat jeleníti meg.