Városi séták 2025

1925-ben kezdődött a Gellért-hegy déli-délkeleti oldalának parkosítása: fákat ültettek, sétányokat építettek, és azóta is folyamatosan fejlesztik. A sétányokat bejárva megismerjük kialakításának történetét, közparki funkcióját, épített és természeti értékeit. Kényelmes cipő ajánlott!

A séta Márai Sándor Budán lakni világnézet című könyve nyomán mutatja be az író Buda zöldterületeihez és a Várnegyedhez fűződő kapcsolatát. E helyek azon kevesek közé tartoznak, ahol otthon érezte magát a világban. A séta az otthonosságérzést bontja ki, megelevenítve Márai időtálló nosztalgiáját.

Az építészeknek, iskoláknak, vállalatoknak, tanácsoknak és sajtóorgánumoknak mindig gondja volt arra, hogy a budapesti ember falatnyi természet utáni éhségét építészeti megoldásokkal, tereptárgyak elhelyezésével csillapítsa, jólétét virágos jótanácsokkal biztosítsa. Séta az I-II. kerület határán.

Társunkul szegődnek a történelem néma hírnökei. Körüljárjuk, kinek a fák iránti szeretete ad árnyékot ma is hétköznapjainkhoz, ki írt udvaron álló ecetfákról, és leckét veszünk a változáshoz való alkalmazkodásból Budapest átültetett fáitól. Fel tudják venni a városi fák a jövő fordulatszámát? Na és mi?

Lehet-e összhang a természet és az építészet között? A Thököly úttól a Városligeti fasorig tartó sétánkon olyan épületeket és kerteket érintünk a szecessziótól a kortársig, amiket tervezőik változatos megközelítéssel, de a természettel harmóniában, vagy abból ihletet merítve igyekeztek megtervezni.

Lehet-e összhang a természet és az építészet között? A Thököly úttól a Városligeti fasorig tartó sétánkon olyan épületeket és kerteket érintünk a szecessziótól a kortársig, amiket tervezőik változatos megközelítéssel, de a természettel harmóniában, vagy abból ihletet merítve igyekeztek megtervezni.

Milyen lehetőségek vannak kültéri harmadik helyek létrehozására? Hol van kert, ahol nem is gondolnánk? Hogyan használható ki egy foghíjtelek? Vannak-e árnyékot adó fák? Hol lehet sportolni a szabadban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.

Milyen lehetőségek vannak kültéri harmadik helyek létrehozására? Hol van kert, ahol nem is gondolnánk? Hogyan használható ki egy foghíjtelek? Vannak-e árnyékot adó fák? Hol lehet sportolni a szabadban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.

Újlipótváros – pesties nevén Lipócia – sokak által kedvelt kis városrész. A folyó és a természetes környezet szép lassan adta át a helyét a különböző mesterségek képviselőinek. Mára már a házaké és az aszfalté a főszerep. Sétánk során a terület rejtett kis zöld oázisait fedezzük fel.

Újlipótváros – pesties nevén Lipócia – sokak által kedvelt kis városrész. A folyó és a természetes környezet szép lassan adta át a helyét a különböző mesterségek képviselőinek. Mára már a házaké és az aszfalté a főszerep. Sétánk során a terület rejtett kis zöld oázisait fedezzük fel.

Hogyan születnek a terek? Mi köszönhető tervezésnek, mi szerencsés véletlennek, mi az, ami a régmúlt emléke? A fák, a kertek, az utcanevek mind-mind történeteket mesélnek, amelyekből a Palotanegyed sokszínűsége és izgalmas múltja rajzolódik ki.

A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc után Pest romokban hevert. Rövidesen azonban újra benépesült, sőt kinőtte a falak közötti szűk területét, és elkezdett azokon kívül terjeszkedni. Sétánk azt mutatja be, hogyan lett a pusztából temető és veteményes, majd lassacskán a mai nagyvárosi negyed.

Nem klasszikus értelemben vett sétára indulunk, hanem ízelítőt adunk alternatív ráhangolódási módszerekből, amiken keresztül régi-új szemmel csodálkozhatunk rá a természetre, mélyíthetjük a kapcsolatunkat vele akár a város közepén is. A program a Villányi út környékén lesz és képzett szakember vezeti. A séta akadálymentes.

Várlak Budapest egyik legrégebbi közparkjában, ahol a fű zöld, a szökőkút csobogós, a gyerekzsivaj állandó, és ahol a bauhaus(nak mondott) házak is a parkhoz lettek tervezve. A Szent István parkban az árnyékban mindig foglalt a pad, a kutyafuttatóban örök kutyabarátságok köttetnek és a panoráma megunhatatlan.

Várlak Budapest egyik legrégebbi közparkjában, ahol a fű zöld, a szökőkút csobogós, a gyerekzsivaj állandó, és ahol a bauhaus(nak mondott) házak is a parkhoz lettek tervezve. A Szent István parkban az árnyékban mindig foglalt a pad, a kutyafuttatóban örök kutyabarátságok köttetnek és a panoráma megunhatatlan.

A Csarnok negyed utcái közül az 1800-as évek elején ez a rész még kültelek volt. Miért hívták Continak és ki volt Tolnai Lajos? Mi készült a Dr. Oetker gyárban és hol működött a Világosság nyomda? Izgalmas történetek az utca és a pihenőkert múltjából, az egykori 23. számú házról és lakóiról.

A Csarnok negyed utcái közül az 1800-as évek elején ez a rész még kültelek volt. Miért hívták Continak és ki volt Tolnai Lajos? Mi készült a Dr. Oetker gyárban és hol működött a Világosság nyomda? Izgalmas történetek az utca és a pihenőkert múltjából, az egykori 23. számú házról és lakóiról.

Budapesten egy főre csak 6 m2 zöldfelület jut, így a városi környezetben különösen fontos, hogy milyenek ezek a területek. Hogyan lehet klimatizált tereket és utcákat létrehozni, amik reagálnak a változó klíma szélsőségességeire? Miért fontos, hogy növeljük a zöldfelületek nagyságát? Milyen ágyást látunk szépnek, és melyik növénytársulás van a legnagyobb hatással a környezetére? Pápai Veronika vezetésével ezekről beszélgetünk.

Az UCCU rendhagyó sétáját Horváth Norbert, az alapítvány roma önkéntese vezeti, és ő osztja meg a környékkel kapcsolatos személyes tapasztalatait. A környék értékeinek felfedezése során a résztvevők bármilyen kérdést feltehetnek, ezzel erősítve a társadalmi párbeszédet. Budapest egyik legsokszínűbb kerületébe hívjuk az érdeklődőket közös barangolásra. Célunk, hogy a séta során testközelből ismerjék meg a nyolcadik kerület egy speciális részét és az ott élőket.

Milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt a természet? Létezhetünk-e nélkülük? Mitől élhető egy város? Mi a jelentősége a városi zöldfelületeknek? A kérdéseket az újpesti Farkas-erdőn és lakótelepi zöldfelületeken keresztül vizsgáljuk meg. Cselekvési tippek és a közösség ereje az élhető városokért.

Pest belterületének két, szinte összeérő, nagy méretű tere a Szabadság tér és a Kossuth tér. Kialakulásuk sikertörténet. Mai sorsuk azonban drámaian eltér egymástól. Dilemmák, funkciók, a közvélemény reakciói. A jó köztéri emlékmű 5 kelléke. Az „érdekmúlás” fogalma, Kossuth téri példákon, sok képpel.

Pest belterületének két, szinte összeérő, nagy méretű tere a Szabadság tér és a Kossuth tér. Kialakulásuk sikertörténet. Mai sorsuk azonban drámaian eltér egymástól. Dilemmák, funkciók, a közvélemény reakciói. A jó köztéri emlékmű 5 kelléke. Az „érdekmúlás” fogalma, Kossuth téri példákon, sok képpel.

Játszóterek, parkok és parkolók közt sétálva megismerkedünk a panelkorszak építészeti és köztértervezési elveivel, Budapest első nagypaneles lakótelepének 50 év alatt lezajlott fejlesztéseivel, és megvizsgáljuk a fenntarthatósági és klímaadaptációs kihívások várható hatását a kerület jövőjére.

Játszóterek, parkok és parkolók közt sétálva megismerkedünk a panelkorszak építészeti és köztértervezési elveivel, Budapest első nagypaneles lakótelepének 50 év alatt lezajlott fejlesztéseivel, és megvizsgáljuk a fenntarthatósági és klímaadaptációs kihívások várható hatását a kerület jövőjére.

Az Ördögárok Nagykovácsiból indulva a Döbrentei térnél folyik a Dunába. Évezredeken át formálta Buda földrajzi képét és határozta meg az itt élők életét. Ma a föld alatt folyik, láthatatlanul. Sétánkon megpróbáljuk „láthatóvá” tenni: milyen lehetett, hol folyik a föld alatt, és mi őrzi az emlékét.

Boszorkányok, őrültek, próbababák, papirosba csomagolt torzó, kihorgászott fej... A budai oldal népszerű és békésnek tűnő parkjai, köz-zöldjei is rengeteg titkot rejtenek, de nem mindig a jó értelemben. Ezen a sétán a Móricz Zsigmond körtér környékének árnyasabb oldalával ismerkedünk. Csak 16 éven felülieknek. A séta nem akadálymentes.

Boszorkányok, őrültek, próbababák, papirosba csomagolt torzó, kihorgászott fej... A budai oldal népszerű és békésnek tűnő parkjai, köz-zöldjei is rengeteg titkot rejtenek, de nem mindig a jó értelemben. Ezen a sétán a Móricz Zsigmond körtér környékének árnyasabb oldalával ismerkedünk. Csak 16 éven felülieknek. A séta nem akadálymentes.

Séta és futóedzés, erősítés és fröccsözés, piknikezés és kutyafuttatás, és egy nagy játszótér. Minden korosztálynak kikapcsolódást nyújt a két, nagy forgalmú út között található tó és az azt körülölelő park. Történetét épületei, szobrai és a tóhoz kapcsolódó legendák teszik érdekessé.

Séta és futóedzés, erősítés és fröccsözés, piknikezés és kutyafuttatás, és egy nagy játszótér. Minden korosztálynak kikapcsolódást nyújt a két, nagy forgalmú út között található tó és az azt körülölelő park. Történetét épületei, szobrai és a tóhoz kapcsolódó legendák teszik érdekessé.

Nagy történelmi események mellett a belvárosi parkok botrányhősökről és elfeledett regényekről mesélnek. Vizitkártyát küld a huszadik századi irodalomtörténet és feltárul előttünk a századfordulós szalonélet színe és fonákja. Üljünk le egymás mellé, olvasni a fák és a sorok között!

A XI. kerület kulturális főutcája a Bartók Béla út. Az út mentén található terek és parkok érdekes múltat rejtenek. A séta során szó lesz arról, hogy mi az az urban wellness, hogyan kapcsolódik hozzá Konstantinápoly, és hogy milyen zöldterületet köszönhetünk az egykori téglagyárnak.

A vadregényes Népsziget volt üdülőinek érintésével bemutatjuk a Ganz hajógyár fénykorát és a hajógyártást. Megnézzük az Újpesti vasúti hidat, megosztjuk a szigettel kapcsolatos pletykákat, (rém)történeteket, és beszélünk a hasznosíthatóság kérdéseiről. Kecskefarm opcionális állatetetéssel (lehet hozni zöldséget, cicaeledelt). Kullancsriasztó, zárt cipő javasolt.

Hol ”nyaralt” a Rottenbiller família? Hol pihent és dolgozott a városfotózás neves úttörője? És ki nevelkedett a Vidor-villában? A több mint 200 éves Városligeti fasor történetén át bepillanthatunk Pest-Buda fejlődésébe, és vezető társadalmi rétegének izgalmas (család)történetébe.

A mögöttünk álló korszakok nyomába indulunk a Podmaniczky-Vigyázó Kastély parkjának területén. A séta során környezetvédelmi kérdéseket is érintünk. Alsó korhatár: 12 év. Max. 15 fő.

A Napraforgó utcai kislakásos mintatelep építői a kertek egységes megtervezésére, kivitelezésére is figyelmet fordítottak. Bemutatjuk, milyen növényeket ültettek a kertekbe, és ezekből ma mi lelhető fel. Szót ejtünk a közelmúlt zöldterületi fejlesztéseiről, amelyeket az utca lakói hajtottak végre.

A séta Mátyás király és a Jagelló uralkodók egykori nyéki vadaskertjének a nyomában mutatja be a II. kerület érintett városrészeinek zöld örökségét, beleértve a híres Apáthy-sziklát és az itt növő egyedülálló libanoni cédrust is. Erdő és kertek, fű-fa-virág, egy kis várostörténettel fűszerezve.

Ki? Vagy mi? És hol? Betekintést nyerhetünk a zsidó temetkezési szokásokba és feltárulnak a rákosmenti zsidóság történetének ismeretlen részei. Ezúttal a rákosligeti zsidó temetőt bejárva ismerjük meg a hantok rejtelmeit, de érintőlegesen bemutatásra kerül a többi rákosmenti zsidó temető is. A séta a vallási előírásoknak megfelelő öltözetben látogatható. Alsó korhatár: 12 év. Max. 15 fő.

Az IKEA Örs vezér téri áruházának tetején Dezsényi Péter javaslatára 6500 négyzetméteres területen nagy diverzitású, magas biológiai teljesítményű, hosszan virágzó társulást adó zöldtető jött létre. Ez volt az első igazán biodiverz, extenzív, öntözés nélküli zöldtető egész Magyarországon, ezért nagyon jó viszonyítási pont a szakemberek számára. Most erre a hétköznapokban nem bejárható területre juthatunk be, ráadásul a tervező kalauzolásával.

Gondoltál-e már a Margitszigetre úgy, mint egy tündérkertre? Vajon miért ragadt rá ez a név a 19. század végén és miben volt más akkor, mint ahogy ma ismerjük? A séta során a szigeten barangolva idézünk fel érdekes történeteket ennek a különleges közparknak a múltjáról, alakítóiról és rajongóiról.

Gondoltál-e már a Margitszigetre úgy, mint egy tündérkertre? Vajon miért ragadt rá ez a név a 19. század végén és miben volt más akkor, mint ahogy ma ismerjük? A séta során a szigeten barangolva idézünk fel érdekes történeteket ennek a különleges közparknak a múltjáról, alakítóiról és rajongóiról.

Balogh Andrea, a rozsdaövezeti rehabilitációs projekt tervezési és előkészítési folyamatáról, és tapasztalatairól fog mesélni. A parkban először használt egyedi zöldfal megoldás kihívásaiba avat be Szentkirályi-Tóth Ferenc, valamint a parkban elhelyezett közterületi bútorokról mesél Czödör István.

A Nagykörút a késő historizáló építészetünk egyik főműve. A Teréz körúti szakasz legtermékenyebb építőművésze Schmahl volt. A német területről származó alkotó kőműveslegényként kezdte pályáját, majd az egyik legkiválóbb építőművészünk lett. Ismerkedjünk meg Teréz körúti műveivel, a 25-ös házra fókuszálva!

A Nagykörút a késő historizáló építészetünk egyik főműve. A Teréz körúti szakasz legtermékenyebb építőművésze Schmahl volt. A német területről származó alkotó kőműveslegényként kezdte pályáját, majd az egyik legkiválóbb építőművészünk lett. Ismerkedjünk meg Teréz körúti műveivel, a 25-ös házra fókuszálva!