1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    Vass József népjóléti miniszterként fontosnak tartotta a szociális lakásépítést, és hasznos volt számára államtitkára, Dréhr Imre jelentős helyismerete, aki telkeket javasolt megvásárlásra. A gyors munkákat követően, 1929. év végén már be is költözhettek az első lakók a sorházi lakásokba. A közeli talajvíz miatt nem épültek pincék, csak az ezeket helyettesítő kamrák. Később a munkálatok kifizetésének a hiánya miatt indult a Dréhr-ügy, amelynek jelentős sajtóvisszhangja volt.

    Az Országos Társadalombiztosító Intézet
    A társadalombiztosító rendszer átalakítása során 1927-ben hozták létre az Országos Társadalombiztosító Intézetet, amely Vass József népjóléti miniszter nevéhez fűződik. Egy 1928-ban bevezetett törvényi intézkedés alapján lehetősége volt a biztosítóintézeteknek arra, hogy a tartalékalapjuk 30%-át építkezésekbe fektessék. Az Országos Társadalombiztosító Intézet élt a lehetőséggel, így az albertfalvai építkezéseket is ebből támogatta. Az Országos Társadalombiztosító Intézet által ellátott feladatok az 1950-es évektől a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ irányítása alá kerültek.[1]


    Szemelvény forrása: Uj-Somogy, 1928. 10. évf. 268. sz, p. 3. [ARCANUM]

    A Dréhr-ügy
    A jogász végzettségű Dréhr Imre Vass Józseftől politikai államtitkári lehetőséget kapott 1926-ban. Dréhr Imre a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt 1926-tól 1930-ig, ebben az időszakban stadionépítési törekvései voltak.[2] Vass József népjóléti miniszterként a szociális lakásépítésre helyezte figyelmét, így Dréhr törekvései nem valósulhattak meg, de a népjóléti miniszter államtitkáraként jelentős helyismerettel rendelkezett, így az általa javasolt telkek kerültek megvásárlásra.[3] A kiválasztott telek az Építész utca, Vegyész utca, Fegyvernek utca és Karcag utca által határolt terület volt, amelynek előnyei közé tartozott, hogy tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, mégsem központi helyzetű. A telkeket a megszavazott törvényjavaslat miatt meg tudta venni az Országos Társadalombiztosító Intézet, azonban további hitelt is fel kellett vennie. Az építkezéssel járó költségeket Vass József Dréhr Imre kezébe adta.[4]


    Albertfalva, Karcag utca. (1935)
    Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 9390; adományozó: Fortepan]

    Az 1929-es év végén már beköltözhettek az első lakók a lakásokba. Ehhez hozzájárult az is, hogy nem épültek pincék a lakásokhoz a közeli talajvíz miatt, az ezeket helyettesítő tárolókat pedig gyorsan fel tudták építeni.[5] Az ellenzéki képviselők bírálták az építkezések menetét, költséges befektetésnek ítélték, valamint kritikával illették, hogy a beruházás verseny nélkül került a vállalatokhoz, akik további alvállalkozóknak adták ki a munkát.[6][7] Később a munkálatok kifizetésének a hiánya is hozzátett az ügy kivizsgálásához, amelynek jelentős sajtóvisszhangja lett abban az időben.[8] A sikkasztással vádolt Dréhr Imre tárgyalása 1936-ban ért véget, amikor három és fél év fegyházbüntetésre ítélték. Az elsőfokú ítélet napján öngyilkosságot hajtott végre nyugtatók, altatók bevételével.[9]

    Az albertfalvai lakótelep
    Az albertfalvai lakótelep kisvárosias és jellemzően zártsorú beépítésű terület.[10] A lakótelep központi eleme az Abádi tér, amely fásított közkertként jelenik meg a tervlapokon. A Levelibéka játszóteret is magába foglaló téren emlékművet állítottak 2015-ben a tervezők és a híres lakók számára.[11] A lakótelep házai egységes boltívvel rendelkeznek, amely hasonlóságot mutat a szintén budapesti Magdolnavárossal.


    Az albertfalvai OTI lakótelep területi elrendezése.
    Kép forrása: Konczné Theisler Katalin, Nagy Márton DLA, Perényi Tamás DLA: Alacsony, sűrű beépítésű lakóházak. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Lakóépülettervezési Tanszék, Budapest, 2012. p. 185. Tájvédelem.hu

    A lakótelepen földszintes, egy- és kétszintes házak találhatók. Az utcák végein jellemző az egyszintes ház, a Karcag utcában pedig minden ház két emelettel épült fel. A többi ház földszintes, amelyeknél a tetőtér több esetben beépítésre került a lakások alacsony alapterülete miatt. Pince nem épült a lakásokhoz, jellemzően tárolókat építettek a kertekbe.[12] Az épületek boltíves bejárattal rendelkeznek, ablakaikon pedig zsalugáter adja meg az egységes összképet. A legtöbb épületet az elmúlt években felújították, több esetben a bejárati ajtók íve csak díszítőelemként maradt meg, az ajtók és ablakok nem alkalmazkodnak az íves formavilághoz. A lakásokhoz előkert és hátsó kert is tartozik.


    Szemelvény forrása: A budapesti és a környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora, 1912. szeptember. Budapesti Magyar Királyi Posta- és Távirdaigazgatóság, Budapest, 1912. p.362. [ARCANUM]

    Egy 2012-ben megjelent rendelet előírásokat fogalmaz meg a lakótelep lakásaival kapcsolatban. Többek között ilyen szabályozás, hogy az előkertben nem engedélyezett a parkolás, építmény nem építhető rá. Előtető, klíma nem helyezhető el a homlokzaton, redőny helyett zsalugáter használható. A hátsó kertekbe szintén nem építhetőek építmények, a már meglévő tárolók nem bővíthetőek. Irányelvként tekinti a rendelet, hogy a „telep arculatához illeszkednie kell” minden átalakítási munkának.[13] Az építkezések után először bérbe adták a lakásokat, majd az 1970-es évektől a lakók kedvezményes áron megvásárolhatták azokat. Elsősorban tisztviselők és értelmiségiek engedhették meg maguknak a lakótelepen található kisvárosias hangulatú lakások bérlését.[14] Jelenleg fővárosi rendeletben védett épületegyüttesnek nyilvánították a lakótelepet.[15]

    Az albertfalvai lakótelep bírálata
    A Modern Építészet Nemzetközi Szervezete (CIAM) bírálta az elkészült lakótelep lakásait. Ellentervet készítettek annak bemutatására, hogy jobban funkcionáló lakásokat is lehetett volna építeni. Az ellentervet 1932-ben mutatták be, azonban nem került megvalósításra.[16] A Fővárosi Közmunkák Tanácsának mérnöke szintén bírálta a felépített lakásokat. Véleménye szerint a gyárak közé épített lakótelepen nem megfelelő a levegő minősége, valamint az előkészületi munkák (csatornázás, villanybevezetés) költségesebbé tették az építkezést. Ennek következménye pedig a magas lakbérek megfizettetése a lakókkal.[17] A területválasztást is bírálat érte, ugyanis a Duna miatt árvízveszélynek kitett területről volt szó. További problémaként merült fel az építkezés során a közeli talajvíz, ami a lakásokban hamar állapotromláshoz vezet.[18]

    Az építészek
    Barát Béla (1888-1945) magyar építész, művészeti író, aki lakótelepeket, iskolákat és bérházakat tervezett. Főbb művei közé tartozik az Országos Társadalombiztosító Intézet által támogatott albertfalvai lakótelep (1929-1930), a Rezeda utcai villa (1931), valamint a Georgia-bérház (1935).[19][20]

    Novák Ede (1888-1951) magyar építész, aki Barát Bélával a Műegyetemen évfolyamtársakként ismerék meg egymást. Egyetemi évei alatt már különböző tervezőirodák munkatársa volt, a család anyagi támogatásának szükségessége miatt.[21] 1911-ben közös irodát hoztak létre, ahol Novák Ede feladata leginkább az alaprajzok elkészítése volt, Barát Béláé pedig azok művészi részleteinek kidolgozása. A közös irodájuk 1945-ig, Barát Béla haláláig működött. 1945 után Novák Ede állami tervezésekben vett részt. Dolgozott az Építéstudományi Központban, majd a Magasépítési Tervező Intézetben, a Mezőtervnél, a VÁTI-nál, majd a Közti-nél.[22] Közös munkáik közé tartozik a Wekerle-telep két lakóháza, a Napraforgó utcai kísérleti mintatelep, a Georgia-bérház. Az utóbbi bérház sikerének köszönhetően további felkéréseket kaptak: Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár, Hungária Gőzmalmok Rt. Nyugdíjpénztára. A Georgia-bérház tervezésével továbbá megkapták a Magyar Építőművészek Szövetsége Mester-díjat.[23] 1933-ban a párizsi kiállításon az építészpáros bérházai nyertek elismerést, amikor egy francia építészlap elegáns alkotásként értékelte a bérházaikat.[24]


    Emléktábla: Az albertfalvai tisztviselőtelep (2012.09.17)
    Videó forrása: YOUTUBE [Televízió Újbuda]

    Híres emberek az albertfalvai lakótelepen
    Maróczy Géza magyar sakknagymestert is szálak kötik az albertfalvai OTI lakótelephez. A Prágai-Magyar Hírlapban megjelent cikk szerint: „…a nagymestert otthonában, az albertfalvai OTI-telep egyik kies villájában találtuk, ahol a nyugalom és pihenés óráit tölti családi körben és kedvenc passziójának, a kertészetnek él.”

    A cikk a következő világbajnoki rangadó kapcsán kereste meg a mestert, aki vezetőként fog részt venni a bajnokságon.[25]

    Balról Maróczy Géza családja, valamint tanítványa, Euwe (hátul középen) és felesége társaságában Albertfalván 1933-ban. (A Magyar Sakkhistória fotója.) Kép forrása: Jakobetz László: Hét ország sakkvándora Budapest, 2021. p. 28.

    Tersánszky Józsi Jenő pályafutása joggyakornokként kezdődött, azonban írói munkáiról vált ismertté a magyar irodalomban. Albertfalvai kötődését Rónai László idézi, miszerint „»Kiköltöztem Albertfalva új lakótelepére – írja a Nagy árnyakról bizalmasan című könyvében –, csónakot gyártottam s Dunára jártam vele, a Velencei-tóra bicikliztem, oda-vissza, napi kilencven és néhány kilométert. Regényt írtam. Kertészkedtem. De közben egy pillanatra sem hagytam abba a zenét.«”[26]

    Verbényi István 1985-től 2001-ig volt Albertfalva plébánosa. 1993-ban alapító tagja volt az Albertfalvi Keresztény Társaskörnek, és igazgatója volt a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézetnek.[27] A plébánia felújítása és a Bon Bosco Katolikus Általános Iskola megalapítása is a nevéhez fűződik.[28]


    Szemelvény forrása: A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 191. [HUNGARICANA]

    Az Abádi téren 2015-ben felállított emlékmű megemlékezik a telep építéséről és tervezőiről, valamint néhány ismertebb tisztviselőtelepi lakosról. A felirat tartalmazza Tersánszky Józsi Jenő író, Dr. Verbényi István Albertfalva volt plébánosa, Mályusz Elemér történész, Déri Gabriella operaénekesnő, Udvari Pál festőművész, Gyurmán Dezső orvos-korcsolyabajnok, Karácsony Sándor író, filozófus neveit.[29]

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Ferkai András: Lakótelepek. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 2005. pp. 39–40.
    2. Sümegh László: Albertfalvi történetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013. p. 27.
    3. Sümegh László: Albertfalvi történetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013. p. 28.
    4. Sümegh László: Albertfalvi történetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013. p. 28.
    5. Sümegh László: Albertfalvi történetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013. p. 29.
    6. Sümegh László: Albertfalvi történetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013. p. 29.
    7. Ferkai András: Lakótelepek. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 2005. p. 40.
    8. Sümegh László: Albertfalvi történetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013. p. 29.
    9. Sümegh László: Albertfalvi történetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013. pp. 25-31.
    10. Övezeti térkép M=1:10000. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat RM-1. számú melléklet, 2014. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának weboldala
    11. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának weboldala
    12. Sümegh László: Albertfalvi történetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013. pp. 30-31.
    13. 58/2012 (IX.25.) önkormányzati rendelet, p. 2. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának weboldala
    14. Sümegh László: Albertfalvi történetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013. p. 31.
    15. Védelmi és korlátozási területek. Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat 34/2003./X.21./ XI.ÖK sz. rendelete Budapest XI. kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának weboldala
    16. Ferkai András: Lakótelepek. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 2005. p. 41.
    17. Ferkai András: Lakótelepek. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 2005. pp. 42-43.
    18. Sümegh László: Albertfalvi történetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2013. p. 31.
    19. Magyar Életrajzi Lexikon [Barát Béla szócikk]
    20. Ferkai András: Ferkai András Novák Edéről. Építészfórum, 2009.10.16.
    21. Pesti Monika: A Wekerle-teleptől a Georgia-házig. 130 éve született Novák Ede építész. Tervlap, 2018.01.15.
    22. Pesti Monika: A Wekerle-teleptől a Georgia-házig. 130 éve született Novák Ede építész. Tervlap, 2018.01.15.
    23. Fehérvári Zoltán: Életrajzi vázlat Novák Edéről. Budapest-Kispest-Központi Református Egyházközség Ady Endre Általános Iskolája weboldala
    24. Ferkai András: Ferkai András Novák Edéről. Építészfórum, 2009.10.16.
    25. Prágai-Magyar Hírlap 1935. 14. évf. 110. (3662.) sz. p. 17.
    26. Rónay László: Tersánszky Józsi Jenő. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. p. 153.
    27. Albertfalvi Szent Mihály Plébánia weboldala
    28. ittlakunk.hu [Újbuda]
    29. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának weboldala
    30. Az információ Jakobetz László albertfalvai sakkedzőtől, helytörténésztől származik, aki könyvet is írt Maróczyról "Hét ország sakkvándora" címmel 2021-ben.

    Ez történt a házban

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 6:00
         
      • 10:00 - 11:00
         
        séta
        Rejtvényfejtős játék a lakótelepen (Start: Abádi tér, díszkút)
      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 22:00
         
      • 15:00 - 16:00
         
        séta
        Rejtvényfejtős játék a lakótelepen (Start: Abádi tér, díszkút)
      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 15:30
         
        séta
        Helytörténeti séta

        (Találkozási pont: Abádi tér, díszkút)

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 28:00
         
      • 16:00 - 17:30
         
        séta
        Helytörténeti séta

        (Találkozási pont: Abádi tér, díszkút)

      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 9:00
         
      • 11:00 - 12:30
         
        séta
        Helytörténeti séta

        (Találkozási pont: Abádi tér, díszkút)

      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 14:00
         
      • 13:00 - 14:30
         
        séta
        Helytörténeti séta

        (Találkozási pont: Abádi tér, díszkút)

    Házak a közelben