Álom utca 16-18. lakóház

A Kis-Sváb-hegy tetején található házakat a Mikrofon Lakásépítő Szövetkezet építette és első lakói – rádiósok, tévések – miatt mindenki csak tévéházaknak hívta őket. A „mikrofonház” fantázianevet 3 egymásba metsződő körből formált alaprajzuk miatt nyerték el, utalva a hangtechnikai eszközre emlékeztető látványra. Összesen 41 darab, 100 négyzetméter alapterületű egyedi kialakítású lakás található bennük, amelyekből körpanoráma nyílik a Várra, a Bazilikára, tiszta időben pedig egészen a Gödöllői-dombságig ellátni.

A környék: Kis-Sváb-hegy és Kissvábhegy

A Kis-Sváb-hegy egy magaslat a Budai-hegységben, míg aKissvábhegy egy városrész neve a XII. kerületben. Nevét állítólag a 17. században itt állomásozó sváb tüzérekről kapta.

A Kis-Sváb-hegy méreténél fogva a Sváb-hegy kistestvére. Mindketten névváltozáson estek át: a Sváb-hegy egy ideig Szabadság-hegy volt, míg a Kis-Sváb-hegy 1950 és 1991 között Martinovics Ignácnak, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetőjének nevét viselte, akit a közelben található Vérmezőn végeztek ki.^[1]

A Kis-Sváb-hegy évszázadokon át teljesen kopár parlagföld volt. Ezt látjuk egy 1855-ből származó térképen, ahol először tesznek említést erről a területről.^[2]

Később a hegyoldalban az 1880-as évek végéig szőlőültetvényeket gondoztak. A filoxérajárvány azonban kiirtotta a termőtőkéket. A 19. század végén a hegyoldal kezdett benépesülni, mivel a város közelsége és a csodás panoráma építkezésre ösztönözte a módosabb polgárokat.

A Kis-Sváb-hegyet az 1970-es évekig katonai célokra is használták. A hegyoldalban rejtőző beton lőállások maradványai ma is erre emlékeztetnek. Máig látható a hegytetőn az a lebetonozott rész, ami a második világháborúban egy légvédelmi ágyú állomáshelye volt. Ezenkívül meghatározó pontja volt a főváros geodéziai felmérésének is, amit egy kis emléktábla jelez.

Az 1960-as évektől egyre több lakóház épült a hegyen. Az építkezési törmeléket a hegytetőn levő füves területre borították. A ’70-es évekre a városrész nagyja már sűrűn beépült, csak a hegycsúcs körüli területen őrződött meg nagyjából az eredeti élővilág; az utolsó pillanatban sikerült megmenteni. A Fővárosi Tanács ekkor védetté nyilvánította a Martinovics-hegyet, egyúttal megtiltotta további beépítését. Sokan önkéntes munkával járultak hozzá a terület rendbetételéhez. Gyalogutakat, esőházakat, a hegy legmagasabb pontján kilátóteraszt létesítettek. Parkerdőt is kialakítottak, ritka és védett fajtájú növényekkel.^{[3] [4] [5]}

Egy kristályfülke is található a hegyen, amit egykor külszíni kőfejtés során fedeztek fel. Ez egy 2 m hosszú, függőleges hasadék a mára elhagyott kőfejtő sziklafalának tövében. Napjainkban népszerű sziklamászó gyakorlóterep.^[6]

A Mikrofonházak
A Martinovics-hegyi körházak – egyéb nevükön hengerházak, mikrofonházak, TV-házak, Kis-Sváb-hegyi körházak – a földszinttel együtt ötszintesek. A három épületben összesen 41 egyedi kialakítású, 100 nm alapterületű lakás található, amelyek belmagassága 275 cm.^[7] Hőleadók, radiátorok, padlófűtés is van a lakásokban, ami az építés idején újszerű megoldásnak számított. A hatalmas ablakokból és a teraszokról panoráma^[8] nyílik a budai várra, a Mátyás-templomra, a Bazilikára. Tiszta időben ellátni egészen a Gödöllői-dombságig. Külön közösségi tér nincs, de a házakat gondozott kert veszi körül, csak egy tábla jelzi, hogy magánterület.

Az építész
A Martinovics-hegyi körházak építésze Drávai Tamás (1936–2012) építész, belsőépítész, várostervező, szakíró volt. 1962-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola (MIF) építészet szakán. Mesterei között volt Szrogh György Ybl-díjas építész. Felesége Vágó Nelly Kossuth-díjas jelmeztervező volt. Fia ifjabb Drávai Tamás közgazdász.^{[9] [10]}

Az építtető
Az építkezést az Magyar Televízió szakszervezete kezdeményezte, és kölcsönt is adott rá. A kivitelezés az 1971. szeptember 27-én alapított MIKROFON Lakásfenntartó Szövetkezet égisze alatt zajlott.^[11] Egy 1971-es kormányrendelet tette lehetővé lakásépítő szövetkezetek alakulását, s innentől magánszemélyek is belevághattak lakásszövetkezeti építkezésbe, aminek finanszírozása saját megtakarításból, vállalati kölcsönből, és az építkezésen végzett kétkezi munkából tevődött össze.^[12]

A későbbi tulajdonosok, lakók
A lakások jellemzően a médiában és művészeti területen dolgozókhoz kerültek.
A három körház szavazással nyerte el jellegzetes formáját: több tervrajz is készült, mindenkinek más elképzelése volt, végül a televíziósok megszavazták az óriási mikrofonra emlékeztető formát.
Összesen 41 tulajdonos van, közülük tizenegyen kezdettől fogva itt laknak. A korábbi lakók között volt: Dömök Gábor híradós, Peták István tévés (később egy ideig tévéelnök), Dobray György filmrendező és neje, Polónyi Gyöngyi színésznő, lányuk, Sarolta, Tomsits Rudolf zeneszerző, Horgas Béla költő és családja, Horgas Eszter és Ádám, Huszti Péter és Piros Ildikó.

A házhoz kapcsolódó érdekességek, a lakók történetei
Bartha Miklósné Zsuzsa és lánya, Bartha Enikő az első beköltözők között voltak 1975-ben. A taxisnak elég volt annyit mondani: Körházak vagy Mikrofonházak, s már tudta is, merre kell mennie.
Zsuzsáék jobban örültek volna egy hagyományos alaprajzú háznak, hiszen nincs derékszög a lakásban, amit így sokkal nehezebb berendezni, felújítani. Az építéskor a lakók szabad kezet kaptak a belső válaszfalak helyének meghatározásában, ami tégla vagy farostlemez is lehetett.

A három körház, az A, B és C épület betűjele elkészülésük sorrendjét is jelzi. A szabály előírta, hogy négyemeletes házba már liftet kell építeni; ezt a szintek elnevezésével kerülték meg: földszint, magasföldszint, első, második és harmadik emelet van a házakban. Most már többen nem bánnák a liftet.
A terület, ahová a házak épültek, a hegyoldalban van; az egyes lakásoknál máshol kezdődik az alap, de a lakások mérete azonos. Az egyik körházban nem tűrték el a kutyát, így a lakó egyszerűen cserélt a másik körház lakójával.

Bartha Miklósné a Várostervező Intézetben dolgozott, ott kapott tájékoztatást, hogy indul ez az építkezés. Valószínűleg nem volt elegendő tévés-rádiós, így került fel családjával a jelentkezők listájára. A lakás akkor 500.000 Ft-ba került, nem számítva a garázst. Ez ma kb. 54 millió forintnak felelne meg.

A lakók fizikai munkát is végeztek az építkezésen: Bartha Miklós műegyetemi végzettsége mellé egy darukezelői tanfolyamot is elvégzett, s kezelte hétvégenként a sínen mozgó darut, hogy azzal emeljék be az ablakok beépítéséhez szükséges zsaluzóanyagot. Felesége egyebek között téglákat emelt le a daruról, s ajtókat festett. A lakók ástak, sittet hordtak, locsolták a betont.

A Kissvábhegyi úton már elkészült garázsokban öt éven át laktak építőmunkások hosszabb-rövidebb ideig, néha családjukkal, amikor szükség volt a munkájukra az építkezésen, ami télen is folyt. Egy pótkéményhez kályhát állítottak be, hogy az anyagok száradjanak, mivel a fűtésrendszer még nem volt kész.

A kert kezdetben fűvel, törmelékkel borított, helyenként sziklás terület volt. Saját kezdeményezésre ültettek el három fenyőfát a lakók. Az első negyven évben egy lakó volt a gondnok, ő felügyelt a kertre is. Jelenleg kertészt alkalmaznak, aki rendszeresen dolgozik, még decemberben is.

Kevesebb a garázs, mint a lakás a házakban, ezért sorsolással döntötték el, ki kap garázst a jelentkezők közül. Nemcsak a garázsokat, hanem magukat a lakásokat is sorsolással osztották ki! Bár a három épület külsőre teljesen egyforma, a valóság más. A panoráma az A épületből látszik a legjobban. A B épület a legcsendesebb, mert nincs előtte utca. A C épület mellett viszont felépült egy másik lakóház az utcában, a panoráma biztosításának érdekében ezért módosítani kellett az erkélyek tájolásán.

Van olyan lakás, ahol még az eredeti padlófűtés működik. Az alumíniumkeretes ablakokat már minden lakó lecserélte. A házak hőszigetelése utólag történt.

A vásárlást közeli élelmiszerbolt hiányában mozgóbusz segítette, ami a közelben megállt, ott lehetett a rendelést leadni, s ott szerezte be Bartha Miklósné is az alapélelmiszereket és a hétvégére szánt húst. A legközelebbi bevásárlási lehetőség az Orbán téren volt, a mostanra már évek óta üresen álló egykori élelmiszerboltban.

A téli közlekedést évekig megkönnyítette, hogy éppen a körházak szomszédságában álló épületben lakott a köztisztasági vállalat vezetője, ezért mindig az utcájukban takarították el elsőként a havat.^[13]
Dr. Andrási László jogász, öt éve igazgatósági elnök elmondta, hogy a kb. 1800 nm terület korábban a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozott.

Az 1980-as évek népszerű Linda című tévésorozatának Software című epizódjában több helyen is feltűnnek a körházak.^{[14] [15] [16]}

2024 májusában a Budapest100 keretében ünnepelték a lakók a házak fennállásának 50 éves jubileumát.

Források:
^[1] Kis-Sváb-hegy szócikk. Wikipédia. [link]
^[2] Kis-Sváb-hegyi városi parlagföld térképe. Budapest Főváros Levéltára. HU BFL XV.16.a.208/20 [link]
^[3] Noéh Ferenc: Az élhető múlt nyomában. Hegyvidék, 2010.02.03. [link]
^[4] Balázs Attila: Hegyvidéki városrészek: Kissvábhegy. Hegyvidék, 2012.02.16. [link]
^[5] Noéh Ferenc: Kő – új foglalatban. In: Geodézia és kartográfia, 1978. 30. évf. 6. sz. pp. 467-469.
^[6] Martinovics-hegyi kristályfülke szócikk. Wikipédia. [link]
^[7] Drávai Tamás Architect, Facebook. [link]
^[8] Drávai Tamás Architect, Facebook. [link]
^[9] MABE sorozat – Drávai Tamás. Sobieski Tamás interjúja ifj. Drávai Tamással. Építészfórum, 2018.01.26. [link]
^[10] Drávai Tamás adatlapja a Magyar Belsõépítész Egyesület (MABE) weboldalán. [link]
^[11] Fekete Gábor: Fővárosi őrjárat IX. A hegyvidéken. Épülő lakóházak a Martinovics-hegyen. In: Budapest, 1973. 11. évf. 1. sz. p. 17. [link]
^[12] Lakásszövetkezet szócikk. Wikipédia. [link]
^[13] Bartha Miklósné Zsuzsa és lánya, Bartha Enikő személyes közlése.
^[14] Linda, 9. rész: Software. [link] (például 50:44-től)
^[15] Drávai Tamás Architect, Facebook. [link]
^[16] Drávai Tamás Architect, Facebook. [link]