Andrássy út 38. lakóház

A ház egy épületcsoport középső részén helyezkedik el a Jókai tér és a Nagymező utca között. Az épületet Unger Emil tervezte, majd hirtelen bekövetkezett halála után Ybl Miklós vette át a munkát. A ház sok külső jegyében őrzi eredeti formáját. Elhelyezkedésének köszönhetően sok művésznek adott otthont, két operaénekesnő, Osváth Júlia és Szabó Lujza, Laurisin Miklós zeneszerző, valamint testvére, Laurisin Lajos színész és énekművész is a ház egykori lakója volt.

Az Andrássy úti ‘Hét házhelyet’ Unger Emil, valamint részben Ybl Miklós tervezte a Sugárúti Építő Vállalat számára 1872-ben. A Sugárúti Építő Vállalatot három nagy bank (közülük az egyik a Municipiál Bank)¹ alapította 1872-ben és első nagy feladatuk a sugárút (a mai Andrássy út) öt éven belüli kiépítése volt a fővárossal kötött szerződésnek megfelelően.² Az épületekre 1872. augusztus 10-én megkapták az építési engedélyeket a tanácstól. 1874 tavaszára elkészültek, május 1-én használatba vételüket is engedélyezték. Időközben sajnálatos hirtelenséggel Unger Emil építész 1873-ban elhunyt, így a további tervezői feladatokat Ybl Miklós látta el. Az épületek tervei nagyrészt Ybl Miklós hagyatékában találhatók, amelyet Budapest Főváros Levéltára őriz.

Zártsoros beépítésben álló, emeletes épület magas tetővel

Sugárúti ‘hét házhely’. Távlati kép. [HU BFL – XV.17.f.331.b – 115/3] [link]

Sugárúti ‘hét házhely’. Pince alaprajz. [HU BFL – XV.17.f.331.b – 115/4] [link]

Sugárúti ‘hét házhely’. Földszinti alaprajz, a Nagymező utca felé eső épületrész. [HU BFL – XV.17.f.331.b – 115/15] [link]

Sugárúti ‘hét házhely’. Homlokzati részlet a Nagymező utca felől, metszet- és alaprajzi részlet. [HU BFL – XV.17.f.331.b – 115/21] [link]

Az épületegyüttes elnevezése beszédes, hiszen első pillantásra az ember azt hihetné, hogy egyetlen épületet lát, de ennek ellenére a Jókai tér és Nagymező utca között hét egymással összhangban tervezett épület helyezkedik el. A hosszan elnyúló, egybefüggő homlokzat optikailag nyújtja az utcát, levegősebbnek tűnik a tér. A házsor minket érdeklő tagja, az Andrássy út 38. egy zártsorú beépítésben álló, eredetileg négyemeletes lakóépület. A közelmúltban kiegészült még egy nagyobb tetőtérbeépítéssel. Homlokzata öttengelyes, szimmetrikus. Középső tengelyében helyezkedik el a bejárati kapu, valamint itt található a ház egyetlen erkélye az első emeleten, a felette lévő két szinten pedig egy-egy zárterkély. Két oldalsó tengelye rizalitszerűen ugrik ki a homlokzat síkjából. Az épület kitűnik társai közül, mivel eredetileg a két oldalán helyet foglaló két-két épület alsó szintjén burkolatlan vasoszlopos kirakatokat terveztek, ám a 38-as szám esetében ez nem így történt. Lehetséges, hogy ez az épület kiemelt, centrális elhelyezkedése miatt alakulhatott így.

Homlokzata historizáló, közép- és két oldalrizalit tagolja. A földszinten rusztikusan, az első emeleten simán kváderezett a homlokzat, miközben a második és harmadik emeleten a vakolatsávozást armírozott sarkok egészítik ki. A szinteket könyöklő- és övpárkányok osztják fel. A ház földszintjének belmagassága valamivel nagyobb, mint a többié, az eredeti legfelső emelet belmagassága pedig kisebb. Az épület nyílásai keretesek, jellemzően pilaszteres kiegészítéssel.
Összességében az épület külső jegyeiben nagyon szépen őrzi eredeti jellegét, újdonság csupán a tetőszerkezetben rejlik, melyet az utóbbi pár évben újítottak fel, újabb lakásokat kialakítva.³ 

A kapun belépve kisebb méretű bejárati csarnokba érkezünk, ami az épület külső díszeit ismétli; csehsüvegboltozat, Lysikrates-jellegű oszlopfők. A lépcsőházban egy kétkarú lépcső található, ívelt lépcsőpihenőkkel, orsóterében egy utólagosan behelyezett lifttel. Az eredeti lépcsőkorlátok öntöttvasból készültek. A legtöbb lakás bejárati ajtaja letisztult, egyszerű. A lépcsőházon túljutva érünk ki a belső udvarra, mely teljesen burkolt.

A Hét házhely terveit Unger Emil és Ybl Miklós készítette. A szakirodalom az épületeket Unger Emil műveként tartja számon, 1873-as halálát követően egykori mestere, Ybl Miklós vette át a tervek befejezését.⁴ 

Unger Emil (1839–1873) a korai historizmus építésze. Pollack Mihály unokájaként Pesten született 1839. január 20-án. Építészeti tanulmányait Pesten kezdte, majd a későbbiekben sok kortársához hasonlóan a berlini Bauakademie-n folytatta.⁵ Élete következő szakaszát Itáliában töltötte, ahol nemcsak építészeti ismereteit bővítette, de festői kedvtelésének is hódolhatott. Hazatérvén a Magyar Tudományos Akadémia építőirodájában kezdte meg pályáját olyanok társaságában, mint Ybl Miklós, Hauszmann Alajos és Szkalnitzky Antal. 1867-ben alapító tagja volt a későbbi Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek. Pályája nagy részében a már korábban említett Sugárúti Építő Vállalatnál volt tervező, egyik jelentős munkája a mai Andrássy úti Hét házhely tervezése volt. Unger Emil váratlan hirtelenséggel hunyt el 1873. július 5-én Budapesten, valószínűleg egy meghűlés következtében.⁶ Halálát követően az épületeinek tervezését másoknak kellett befejezniük, így történt, hogy az Andrássy úti Hét házhelyet Ybl Miklós “örökölte meg”. Részben ebből kifolyólag Unger Emil szerzősége több épületnél is vitatott. 

Ybl Miklós (1814–1891),⁷ a historizmus egyik legismertebb magyarországi képviselője Székesfehérvárott született 1814-ben osztrák származású szülők gyermekeként. Tanulmányait a bécsi Polytechnikumban végezte 1825 és 1831 között, majd Budán az Országos Építészeti Igazgatóságnál szeretett volna elhelyezkedni, ám végül elutasították. Pályája elején Pollack Mihálynál inaskodott, aki a későbbiekben más mestereknek is ajánlotta. 1840-41 között a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Munkássága során több nagyobb európai városban is megfordult, hogy utazásai alkalmával a céhes építőmesteri felvételhez szükséges vándorlást teljesítse. Járt Bécsben, Prágában, Velencében, Firenzében, Milánóban és Salzburgban is. Hazatérvén Pollack Mihály fiával, Pollack Ágostonnal megalapították “Építészeti Intézetüket”. Pályája során számos neves épületet tervezett, köztük a Magyar Állami Operaház, a Fővámház, a Szent István-bazilika (Hild József halála után), vagy a Nemzeti Lovarda. 

A Magyar Állami Operaház közelsége az épület lakóközösségére is hatással volt, sok művész megfordult a házban. Köztük volt Szabó Lujza (1904–1934) koloratúrszoprán operaénekesnő is, aki 1904. ferbuár 17-én született Budapesten. 1927-től korai haláláig az Opera énekesnője volt, közel ötven szerepet formált meg ez idő alatt. Második férjével, Dr. Palik Frigyessel éltek az Andrássy út 38-ban egészen az énekesnő tragikus haláláig.⁸
Dr. Palik Frigyes Szabó Lujza elhunyta után újranősült és szintén egy operaénekesnőt vett feleségül, Osváth Júliát (1908–1994). 1930-ban a Mátyás-templom szólistája volt, 1933-ban három évfolyamot végzett el egy év alatt a Zeneakadémián. Az Operához 1935-ben csatlakozott,⁹ pályája során külföldön is több helyen fellépett, mint például Bécs, Moszkva, Szentpétervár, Szófia vagy Kijev. „Elsősorban Mozart-énekesnőként volt ismert, elénekelte az összes Budapesten játszott Mozart-opera főszerepét.”¹⁰ Egészen 1969-ig volt az Operaház tagja. Élete folyamán számos elismerést és díjat kapott: Kossuth-díj (1949), Érdemes Művész (1950), A Magyar Állami Operaház Örökös Tagja (1990). Énekesi tehetsége mellett kiválóan festett, valamint amatőr csillagász is volt.¹¹ 2008-ban Osváth Júlia-díjat alapítottak emlékére.

Dr. Palik Frigyes (1899–1962) nőorvos¹² a ház korábbi lakója nemcsak két operaénekesnő felesége miatt érdekes, hanem a ház mostani lakói közül is van olyan, aki nála született.

Az épület további művész lakója volt Laurisin Miklós Dezső (1899–1949) zeneszerző, emellett bátyja, Laurisin Lajos (1897–1977) színész, énekművész. Laurisin Lajos 1926 és 1944 között az Operaház magánénekese volt. Színművészeti Akadémián is oktatott, ám 1944 végén emigrált, majd New Yorkban telepedett le 1950-ben.¹³ Laurisin Miklós az I. világháború után tanulmányait a Zeneakadémián folytatta, majd 1930-tól zeneelmélet, kamarazene és zongora tanára is volt a Zeneakadémiának.¹⁴ Dániel Lajos (1934–) festőművész, Miklós fia, 16 évesen 1950-ben felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, melyre egy évig járt, majd az 1956-os forradalom után Svédországban települt le és ott is fejezte be tanulmányait a Stockholmi Képzőművészeti Főiskolán 1958 és 1962 között. Alkotásainak örök modellje a természet.¹⁵

Újsághirdetések:

Nevelőnőket, nevelőket, zene és franczia nyelvmestereket: [link]

Fényképnagyitásokat, szines chromo- és olajarcképeket művészi kivitelben: [link]

Hajeltávolítás Pollák Sarolta: [link]

Pollák Sarolta a modern nő kozmetikusa (tényleg ilyen hosszú ideig működött a házban és közben rendszeresen hirdetett): [link]