Baross utca 10. lakóház

A háromemeletes lakóházat a századfordulón magas társadalmi státuszú polgárok lakták, de itt működött a Magyar Gazdaszövetség, majd később a Budapest Viszontbiztosító Rt. is. Továbbá a háztulajdonos, Károlyi László gyárainak központi irodájának adott otthont. A szocializmus idején sportszervezetek működtek az épületben.

Az épület

A háromemeletes sarokház a Szabó Ervin térré kiszélesedő Baross utcára és az Ötpacsirta utcára néz. Mind a két homlokzata szimmetrikus. Széleiket a falsíkból enyhén kiemelkedő és a főpárkány fölé magasodó timpanonnal megkoronázott oldalrizalitok zárják. A térre néző főhomlokzaton a rizalitokon az első és második emeleten díszes erkélyek találhatóak. Középső tengelyében helyezkedik el a hangsúlyos és díszes kapuzat. Az Ötpacsirta utcára néző homlokzat a Szabó Ervin téri erkélyek nélküli, rövidebb mása. A lábazat kőből készült, felette a falak vakoltak és visszafogottan díszítettek. A legdíszesebb elemek az erkélyek kompozit oszlopai.

A Szabó Ervin tér, háttérben a Baross u. 10.

A ház pincéjében és földszintjén több kávézó és bolt található, kapcsolódva a Baross utca Szabó Ervin Könyvtár és Kálvin tér közötti szakaszának sétálóutcai funkciójához. A ház állapota leromlott, amire a falak piszkosszürkéje is utal. A vakolat több helyen is lehullott, az egyik erkély féloszlopa hiányzik, azt egy fémrúddal pótolták. A házon háborús sérülésnek nincs nyoma.

Az akkor a József és Ötpacsirta utcák sarkán álló lakóház a Budapest Főváros Levéltárában őrzött tervek^[1] tanúsága szerint 1872-1873-ban épült a szomszédos Károlyi-palotához tartozó leválasztott telken.^[2] Az épület története azonban a későbbiekben még össze-összefonódott a szomszéd házéval, a kettőt sokszor egy tulajdonként kezeltek (ld. pl. az 1899-es lakásjegyzéket^[3]). Ekkor már a mai Baross utca 10. is gróf Károlyi Sándor tulajdona, majd 1909-es halála után – a szomszéd házzal együtt – előbb özvegye,^[4] majd fia, Károlyi László, Pest vármegye főispánja örökölte.^{[5] [6]}

A Wenckheim-palota, oldalt látható a Baross u. 10

A kutatás tárgyát képező házat ugyanakkor nem Károlyi, hanem egy bizonyos Tóth István építtette, az építőmester Rill Imre volt. Rill építette ezekben az években többek közt a közeli, megjelenésében is hasonlító Baross utca 6-ot,^[7] a Síp utca 10. alatti, mára leromlott állapotú bérházat,^[8] és a II. János Pál pápa tér 22.-t (amely szintén tartalmaz hasonló építészeti elemeket), illetve a Bem rakpart 6-7.-et is.^[9]

A Károlyi család ezen ága ugyanakkor nem is elsősorban a Józsefváros, hanem az akkor még független Újpest történetében töltött be jelentős szerepet. Az ő „káposztásmegyeri pusztájuk” területén feudális keretek közt egy „kapitalista nagyváros” „ipari elővárosa” alakult ki a kezdetektől fogva.^[10] A család a későbbiekben is aktív szerepet vállalt a város életében, elsősorban filantróp tevékenységeiken keresztül, de az Újpesti Keresztény Szocialista Egylet finanszírozásában is.^[11] Maga a későbbi tulajdonos, Károly László pedig birtokadományokon felül rendezési és városfejlesztési tervekkel is hozzájárult a város fejlődéséhez.^[12]

Már a Baross utca 10. tervrajzából is kitűnik, hogy az épület bérháznak és nem palotának épült,^[13] ahol a környékbeli „mágnásnegyedhez” kapcsolódva elsősorban a magasabb társadalmi osztályok képviselői laktak: a sarokházban emeletenként csak egyetlen udvari lakás került kialakításra, míg utcai lakásból a harmadikon négy, a második három, az első emeleten pedig kettő volt eredetileg – utóbbiaknak csak az utcára öt szobája nézett. A földszinten irodákat, a pincében üzlethelyiségeket alakítottak ki.

A ház huszadik század eleji lakóközösségébe az 1916-os lakcímnyilvántartás^[14] enged bepillantást. Ebből kiolvasható, hogy ekkor elsősorban felső- és felső-középosztálybeliek éltek itt: gyártulajdonosok, katonatisztek, ügyvédek, orvosok – báró Bornemissza Elemér személyében pedig egy országgyűlési képviselő is.

A magyar igazság kútja, háttérben a Baross u. 10.

Az épületben ugyanakkor boltok és irodák is voltak. A háztulajdonos, gróf Károlyi László káposztásmegyeri (ismét az újpesti kapcsolat!) palack-, illetve téglagyárának itt voltak az irodái az 1910-es években^[15], és ekkoriban a „Budapest” Viszontbiztosító Rt. is a házban működött.^[16] De itt volt a századfordulón a Magyar Gazdaszövetség székhelye is.^[17]

A Horthy-korszakban a ház lakossága már sokkal szélesebb társadalmi réteget fedett le, eltűntek az országgyűlési képviselők, megjelentek a varrónők. A „Budapest” Viszontbiztosító Rt. egészen a második világháborúig a házban működött,^[18] de ide települtek borkereskedéssel foglalkozó üzletek is, vélhetően a pincehelyiségekbe.^[19]

Az épület az 1952-es államosítás idején már a Magyar Dolgozók Pártja irodáinak ad helyet, sőt, a párt egyes rendezvényeit is itt tartják.^[20] Az ‘56-os forradalomban a ház – ellentétben a szomszédos könyvtárépülettel – nem sérült meg, de történtek belövések és ablaktörések, a szovjet katonák pedig végigjárták a házat forradalmárok után kutatva.^[21]

A Kádár-korszakban a Baross utca 10. meglepő szerephez jut mint a kerület sportadminisztrációjának központja. Itt működött mind a kerületi tanács Testnevelési- és Sportfelügyelősége,^[22] mind a kerületi labdarúgó szövetség is.^[23] Emellett a házban székelt a Hunyadi-Express SE és a Széchenyi István Lovasklub is.^[24] Ekkor – 1965-ben – került sor az épület eddigi utolsó tatarozására is.^[25] A korszakban itt lakott Molnár Károly, a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) elnökhelyettese és a Belkereskedelmi Minisztérium miniszterhelyettese.^{[26] [27]}

Közben a ház állapota romlani kezdett, az Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez 1985-ös leírása már kiemeli az erkélytartó helyére került U-szelvényt és a ház általános leromlottságát, a régi építészeti értékek (pl. kovácsoltvas korlátok, régi lift) “korszerűre” cserélését és rossz minőségű pótlását.^[28]

A rendszerváltás után az SZDSZ józsefvárosi irodája működött az épületben^[29] a párt megszűnéséig. Ma a lakóházi funkció mellett egy kismamabolt, egy kávézó és egy fotóüzlet található a földszinten.

Üllői út, metróépítés, háttérben a ház jól látszik

 Újsághirdetések:

 HANGYA – a Magy. Gazdaszövet. Fogy. és Érték. Szövetkezete:

https://adt.arcanum.com/hu/view/Hazank_1901_07/?pg=77&layout=s

Gazdák Biztosító Szövetkezete:

https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremvarmegyeiHivatalosLap_1908/?pg=241&layout=s

„VARTA“ Villamos Accumulátorok Raktára, Töltése, Anyagpótlása:

https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_HoniIpar_1915/?pg=325&layout=s

Gróf Károlyi László káposztásmegyeri ipartelepei:

https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarKereskedokLapja_1917_01-06/?pg=305&layout=s

Rádiókészülékéhez, autójához, motorkerékpárjához, egyéb világítási célokra csakis eredeti VARTA-, vagy LUX-fémaccumulátort vásároljon:

https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarRadioUjsag_1928_1/?pg=572&layout=s

Őskutató Intézet:

https://adt.arcanum.com/hu/view/VarosokLapja_1942/?pg=129&layout=s

^[1] Budapest Főváros Levéltára. Építő Bizottmány (1861-1873) HU BFL – XV.17.b.312 – 1179/1872

^[2] Budapest Főváros Levéltára. Építő Bizottmány (1861-1873) HU BFL – XV.17.b.312 – 1050/1873

^[3] Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1899 (11. évfolyam). Franklin-Társulat, Budapest, 1899. p. 99.

^[4] Pilinyi Péter: Józsefváros története 1849-1896. Első rész, Budapest Főváros Józsefvárosi Önkormányzata, Budapest, 1998. p. 33.

^[5] Herczeg Magda: Múzeum utca 11., In: Szabó-Pap Krisztina (szerk.): Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez, Budapesti Városszépítő Egyesület, Budapest, 1985. p. 216.

^[6] Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1909 (21. évfolyam). Franklin-Társulat, Budapest, 1909. p. 170.

^[7] Mosa Diána kutatása a Belgrád rakpart 5. számú épület történetéről, Budapest100. [link]

^[8] Biczó Gabriella: Európai Kulturális Örökség Napjai, Budapest: újabb lerombolt házak. Építészfórum, 2007. szeptember 20. [link]

^[9] Nagy Szilvia kutatása a Bem rakpart 6-7. számú épület történetéről, Budapest100. [link]

^[10] Kubinyi András: Újpest községgé alakulása 1831–1849. In: Gerelyes Ede (szerk.): Újpest története, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977. p. 23.

^[11] Csabai Imre: Újpest: község – nagyközség – város. 1850—1918. In: Gerelyes Ede (szerk.): Újpest története, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977. p. 86.

^[12] Szöllősy Marianne: Új városrész épül. Újpest Média, 2021. november 8. [link]

^[13] Budapest Főváros Levéltára. Építő Bizottmány (1861-1873). HU BFL – XV.17.b.312 – 1179/1872

^[14] Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam). Franklin-Társulat, Budapest, 1916. pp. 1215–2589.

^[15] Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam). Franklin-Társulat, Budapest, 1916. p. 1167.

^[16] Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1912 (24. évfolyam). Franklin-Társulat, Budapest, 1912. p. 557.

^[17] Kassai agrárgyűlés. Köztelek, 1900. 10. évf. 78. sz. p. 1507.

^[18] Központi Értesítő, 1938. március 10. p. 143.

^[19]  Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1928 (29. évfolyam). Franklin-Társulat, Budapest, 1928. pp. 467–633.

^[20] Lakó személyes közlése.

^[21] Lakó személyes közlése.

^[22] A sportolók igazolási és átigazolási átigazolási szabályzata, Országos Testnevelési és Sporthivatal Testnevelési és Sportosztálya, Budapest, 1974. p. 40.

^[23] Budapesti Labdarúgó Szövetség hivatalos közlönye, 1979. 30. sz. p. 1.

^[24] Horváth Pál (szerk.): Budapest Sportévkönyve 1990/91, Főpolgármesteri Hivatal Sportosztálya, Budapest, 1991. p. 16.

^[25] Lakó személyes közlése.

^[26] Lakó személyes közlése.

^[27] Molnár Károly, Történelmi Tár. [link]

^[28] Barczikay László: Baross utca 10., In: Szabó-Pap Krisztina (szerk.): Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez, Budapesti Városszépítő Egyesület, Budapest, 1985. pp. 17–18.

^[29] SZDSZ – a magyar liberális párt honlapja [2005. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva] [link]