Bezerédj utca 19. lakóház

A ház, ami első pillanattól megérint. Megkapó miliő, zöldellő belső kert, különleges atmoszféra, szívet melengetően nyitott lakók. Jelene mellett a múltjában is érdemes elmerülni: a ház negyedik emeletére a negyvenes években költözött be Palotai Erzsi színésznő és Komlós Aladár irodalomtörténész. Volt itt BM óvoda, lúdtalpbetétgyár, és a ház udvarán díszkút állt a gondozott kertben. Ma szobrok díszítik a zöld oázist, ami mellett még egy asztalosműhely is rejtőzik.

Az épület

A Bezerédj utca 19. háromemeletes, zártsorú beépítésű lakóház. Az utcafrontra néző homlokzata (mai állapotában) historizáló díszítésektől mentes, egyszerű, 5 tengelyes. Az eredetileg egyemeletes lakóházat két ütemben bővítették négyemeletessé: a második emelet valószínűleg 1909-1910-ben, a harmadik és negyedik emelet 1922-ben^[1] vagy 1927-ben^[2] épült rá. A csodálkozó arcot formázó homlokzat fő jellegzetességei az erkélyek: az első emeleten középen, az ötödik tengelyben, míg a harmadik emeleten a második és negyedik tengelybe terveztek kis méretű, négyszög alapú, balusztrádos erkélyt. ^[3]

Mai kialakítása egyértelműen inkább a ‘20-as évek ízlését tükrözi. Az első és második, valamint a harmadik és negyedik emeleti nyílásokat tengelyenként egy kőkeret fogja össze, amelynek szárain finom rovátkolás látható, és mintha pilaszterek lennének, gyémántkváderre hajazó “fejezetet” kaptak.  A később épült felső emeleteken a kor sztenderdjének megfelelően kisebb a belmagasság, így zömökebbek ezek az egységek is. A negyedik emeleti ablakok szemöldökmezőjét növényi motívumos ornamens tölti ki.

Habár az épület sokat változott 150 év alatt, a homlokzat középtengelyében található kapuja feltehetően eredeti darab. A kapualj őriz még néhány eredeti részletet: akantuszleveles-tojássoros fejezetű pilaszterek tagolják mezőkre a falát, és a mennyezeti mezőket is tojássoros párkány veszi körül. Az enyhén U-alakú, rövid udvari szárnyakkal rendelkező épület belső udvarában dús növényzetű kert található. Az udvart a szomszédos házak tűzfalai, illetve magas téglakerítések veszik körül. A kapualjból az udvarra vezető, illetve a lépcsőházból a gangra nyíló ajtók felett geometrikus formákra osztott színesüveg mezők vannak, amelyek mintavilágára rímelnek a gangkorlátok is. Ezek a részletek szintén a ‘20-as évekbeli átalakításkor készülhettek.

Az építész

Wind István eredeti terve erről az épületről nem őrződött meg, azonban munkásságának darabjait a VIII. és IX. kerületben több helyen is fellelhetjük. Az 1845–1914 között élt építész több stílussal is kísérletezett, első házai az 1870-es évek elején kerültek kivitelezésre. Apjával, Wind Mihály ácsmesterrel 1872-ben az Angyal utca 23. alatt álló egyemeletes lakóházat^[4], majd a Ráday utca 47.-et építették meg 1873-ban.^[5] A 1880-as évek végén Wind István Egerbe költöztette székhelyét: 1889-ben az egri főkáptalan Ybl Miklós és Pucher József mellett már mint egri egyházmegyei építészt kérte fel az felújítási munkákra vonatkozó szakvélemény elkészítésére.^[6] Egri munkásságáról árulkodik egy 1904-ben kelt fejléces levél is.^[7] Egyik utolsó épülete a műemléki besorolású egri Csutorás-villa, mely 1914-ben épült fel, geometrikus szecessziós stílusban.^[8]

Az építtető

Radocsay Lajos és felesége, Egger Anna 1870-ben vásárolták meg a telket Pest városától^[9], és minden valószínűség szerint (sok más pesti befektetőhöz hasonlóan) ő is annak fényében kapta meg jutányos áron az akkori Új vásártér szomszédságában fekvő területet, hogy két éven belül házat épít rá. Két másik tulajdonossal együtt azonban 1872-ben még egy év türelmi időt kértek beépítésre, mivel indoklásuk szerint “telkeik épen ama helyen fekszenek, a hol azelőtt nagy mocsár terült, melyet még lovak usztatására is használtak. Mint most kitűnik, e mocsárt mindenféle szeméttel és hulladékokkal temették be, s jelenleg a földmunkálatok ott nagyon költségesek és nagy nehézségekkel vannak összekötve, miután az ásásnál mindjárt víz buggyan föl. Az építkezési bizottság ez állítás valódiságáról a helyszínen meggyőződött, valamint arról is, hogy ott a fennforgó körülmények miatt az alapmunkálatokkal még egyszer oly mélyre kell hatolni, mint rendesen, s ennek következtében a nevezett bizottság a folyamodók kérését támogatni fogja a városi tanácsnál.”^[10]  Ennek köszönhető az, hogy a városegyesítés évében még javában folyt a ház építésének engedélyeztetése, és lehetséges, hogy valójában csak 1-2 évvel később készült el az 1873-as gazdasági válság következtében.

Radocsay fűszerkereskedő volt, amiből jelentős vagyonra tett szert, és több alkalommal is Wind Istvánt kérte fel bérházai építésére. Ezek között találjuk az V. Nagysándor József utca 4.^[11] szám alatt álló háromemeletes házat 1871-ből, amely sokkal szerencsésebben megőrizte eredeti építészeti jellegét és szobrokkal díszített neoreneszánsz homlokzatát. 1872-ben a Rottenbiller utca 28.-at építették, azonban mára a terven szereplő pompás épület helyett – a Bezerédj utca 19.-hez hasonlóan – egy sokkal szerényebb külsejű egyemeletes ház áll a telken.

A későbbi tulajdonosok, lakók, üzletek, vállalkozások

A telekkönyvi betét^[12] alapján a házat 1881-ben gróf Crouy Vilmosné Gyurcsányi Stephania, egy nógrádi földbirtokos felesége vásárolta meg, tőle pedig 1896-ban Sachs Ármin és neje, Pollák Riza. Tőlük 1900-ban Sachs Sándor, Ödön és Károly örökölték meg az ingatlant, majd tőlük 1909-ben vette meg Herbst Samu, aki az 1920-as évekbeli emeletráépítéseket is megrendelte.^[13]

A Bezerédj utca a Népszínház negyed vegyes társadalmi csoportjainak adott otthont, a 19. szám alatt lakott számos értelmiségi (tanárok, színészek), de találunk túróárust, postást és szabót is a lakók között.^[14]  A ház a 20. század első két évtizedében további két emelettel – így új lakókkal – bővült, az udvaron pedig további épületek álltak. Eek a hátsó kiszolgálóépületek hamar ipari tevékenység helyszínévé váltak. 1909-ben a Magyar Czipészújság működött a címen, majd 1913-tól 1939-ig a Herbst Fotokemigráfiai Műintézet. Herbst Samu a 20. század első felének egyik legjelentősebb sokszorosítóüzemét működtette, rengeteg folyóiratban és könyvben jelentek meg a cége által nyomott különféle illusztrációk.

Grafikai Szemle, 1913. 23. évf. 1. sz. p. 20.

Vállalkozása 1895-ben a Király utca 104. alatt kezdte meg működését^[15], majd a Miksa utca 8.-ba költözött mind lakhelyét, mind székhelyét tekintve. A millenniumi kiállításon a sokszorosító iparágak kiállítási pavilonjában Herbst “foto-kemigráfiai intézete horganyba és rézbe edzett kliséket állított ki, igen szép, preczíz kidolgozásban”.^[16] A cég sikerét az is segíthette, hogy folyamatos újsághirdetésekkel tették magukat országszerte ismertté.^[17] A cég elvileg egészen 1944-ig működött valahogyan, azonban az antiszemita hangok nem kímélték Herbst Samut sem, és többek között az ő neve is szerepelt egy olyan listán, amin az évi százezer pengőn felüli jövedelemmel rendelkező, zsidó származású személyek szerepeltek 1942-ből. A lista természetesen arra szolgált, hogy megmutassa, valójában nem is ártottak annyira a zsidótörvények, és a zsidó származású gazdasági szereplők visszaszorítása nem is volt olyan drasztikus.^[18] Herbst Samu háború alatti sorsáról nincs információnk, viszont a Budapesti Közlöny 1944. június 16-ai száma szerint “A sajtóügyek m. kir. kormánybiztosa a Herbst Samu, Első Magyar vegyileg marott fémcímkék és reklámcikkek gyára, budapesti nyomdavállalat részére 1944. évi julius hó 20.-ig terjedő hatállyal vállalati vezetőül Kamarás Pál okl. gépészmérnök, budapesti lakost kirendelte.”^[19] Az egykori üzemet a háború után felszámolták, utána az Orvosi Műszergyártó vállalat talpbetétgyára üzemelt itt az épületrész lebontásáig.

A Bezerédj utca 19.-et is csillagos házzá nyilvánították 1944-ben. A háború alatt sok korábbi lakó tűnt el, a felső emeletet pedig belövés érte.

A ház több híres lakóval is büszkélkedhet. Palotai Erzsi író, színésznő, primadonna és Komlós Aladár irodalomtörténész a ‘30-as évek végén költözött a Bezerédj utcai házba, miután 1937-ben házasságot kötöttek.^[20] Nagy baráti társaságokat fogadtak tágas, kétszobás lakásukban. Hozzájuk járt vendégségbe az akkori magyar értelmiség színe-java, s állandó vendég volt itt Erzsi testvére, Boris, aki szintén a kor egyik sztárja volt, és ő is az utcában, a 11. szám alatt lakott. Fia, Bacsó Péter sokszor lógott “Erzsi néniéknél”. Előszeretettel látta vendégül a házaspár Veres Pétert, Nádasdy Pétert, Ruttkay Ottót, Tánczos Gábort.

Egyéb érdekességek

1956-ban a ház pincéjében több hetet töltöttek el a lakók a Köztársaság téri forradalmi események, és puskatüzek elől menedéket találva.

Bezerédj utca 56-ban

1967-ben a házban film forgott a korszak színészlegendáinak felvonultatásával: a főbb szerepeket Garas Dezső, Gór Nagy Mária, Törőcsik Mari, Latinovits Zoltán, Tordy Géza, Kiss Manyi, Major Tamás játszották. A Mocorgó című dráma, amely egy fiatal fiú tragikus sorsát kísérte végig, számos jelenetében felbukkan a ház homlokzata, kapuja, sőt azok a festmények is, amik a szocializmus évei alatt tűntek el a folyosókról.

Jelenlegi lakók történetei

Az egyik legrégebbi lakó férje volt a ház rendszerváltás utáni első közös képviselője. Az ő visszaemlékezései sokat tettek hozzá a ház történetének rekonstruálásához. A háztól a szocializmus évtizedeiben kb. 150nm2-nyi kertterületet leválasztottak és a szomszédos Bezerédj utca 17.-hez csatolták. Akkoriban a Belügyminisztérium óvodája működött itt, ennek az udvarát bővítették ki. A betonozott területeten közlekedési tanpályát alakítottak ki, és egy betonépületet húztak fel rá, ahol a csendes pihenő idején aludtak az óvodások. 1993-ban sikerült visszaszerezni a kertrészt, az udvaron álló épületben pedig asztalosműhely üzemel.

Bezerédj utca 17. – BM óvoda

^[1] Fővárosi Közlöny, 1922. 33. évf. 34. sz. 1843.

^[2] Fővárosi Közlöny, 1927. 38. évf. 33. sz. p. 2080.

^[3] Budapest Főváros Levéltára. Építő Bizottmány (1861-1873) HU BFL –  XV.17.b.312 – 3016/1873

^[4] Angyal utca 23. – Budapest100 [link]

^[5] Ráday utca 47 – Budapest100 [link]

^[6] Kiss Péter Ybl Miklós munkássságának ismeretlen helyszíne – Eger. In Ars Hingarica 2014/4. p. 602. [link]

^[7] Fejléces céges levél Eger, 1904. [link]

^[8] Csutorás-villa 5476. számú műemlék / Eger MJV HÉSZ 8/b melléklete: AZ ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ MŰVI ÉRTÉKEK – MŰEMLÉKEK, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK, MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK HELYRAJZI SZÁM SZERINTI LISTÁJA 2014. [link]
Dittrichné Vajtai Zsuzsánna – Szecesszió a Délvidéken *Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye [link]

^[9] Budapest Főváros Levéltára, Pesti telekkönyvi betétek. HU BFL – XV.37.c – 5876 – 34701

^[10] Magyar Ujság, 1872. október 11.

^[11] Budapest Főváros Levéltára. Építő Bizottmány (1861-1873) HU BFL – XV.17.b.312 – 3541/1871

^[12] Budapest Főváros Levéltára, Pesti telekkönyvi betétek. HU BFL – XV.37.c – 5876 – 34701

^[13] Fővárosi Közlöny, 1922. 33. évf. 34. sz. 1843.

^[14] Budapesti Czim-és Lakásjegyzék 1888-1931. Budapest és környékének betürendes távbeszélő névsora 1917-47.

^[15] Ország-Világ, 1895. 16. évf. 51. sz. p. 816.

^[16] Grafikai Szemle, 1896. 6. évf. 7. sz. p. 110.

^[17] Grafikai Szemle, 1913, XI. szám (266.o)

^[18] Évi százezer pengőn felül… Mit ártott a zsidótörvény – a zsidóságnak? Esti Ujság, 1944. március 29. p. 8.

^[19] Budapesti Közlöny, 1944. június 16. p. 5.

^[20] Az Est, 1937. december 31. p. 8.