A ház programjai

Böszörményi út 4-8. [Horthy-telep]

+9
  • Helyrajzi szám:

    7715/12, 7715/13, 7715/14, 7715/15, 7715/16, 7715/17
  • Második cím:

    Királyhágó utca 3-5/a-b
  • Fotó:

    Spanyár Judit
  • Kutatás:

    Pasqualetti Olívia Lilla
  • Önkéntesek:

    Szita Barbara (2020), Vári Zsófia (2020) (2021), Hajdu Orsolya Boglárka (2021)

Leírás

Az épület
A tömbtelken kialakított társasházas telep Böszörményi úti frontja pavilonos beépítésű, a Királyhágó utcai zártsorú, előudvaros. A trapéz alakú tömbtelek keskenyebb végét egy H-alaprajzú, szélesedő kétharmadát pedig két, egymásnak száraival szembefordított U-alakú, négyemeletes épület foglalja el. Az előbbi épület lakásait a középen elhelyezett zárt lépcsőház szolgálja ki, az utóbbiak alaprajza függőfolyosós két-, illetve egy lépcsőházzal. A három épületben összesen 86 öröklakás található, általában 2-4 szobásak, a sarkokon hallal; mindegyikhez loggia vagy erkély is tartozik. A házak horizontálisan tagolt homlokzatát egyszerű vakolat fedi,a konzolok tartotta zárterkélyek, illetve a zárterkélyek közé fogott loggiák mozgatják csak meg az egyébként egyszerű szerkezetet. A két Királyhágó utcai cour d’honneur-ös épület a közöttük lévő előudvarra mint középtengelyre szimmetrikus, a kis telekmélység miatt zárt lépcsőházból nyíló 2-3 szobás lakásokkal. A tagolt, megmozgatott tömeghez díszesebb neobarokk homlokzatok tartoznak.[1]


Horthy-telep (1927 után)
Kép forrása: FSZEK - Budapest Gyűjtemény [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01503562]

Az építészek
Kappéter Géza (Budapest, 1878.02.27. - Budapest, 1948.02.01.) építész tanulmányait a Budapesti Műegyetemen végezte. 1902-ben Berlinben gyakornokoskodott, majd hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Visszatérve nagybátyja, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezőirodájába lépett be, és a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem építkezését vezette. 1910-ben önálló irodát nyitott. Az I. világháború után Korb Flórissal együtt tervezte és építette a pécsi és a szegedi tudományegyetem intézeteit és klinikáit. Nagyobb önálló munkái a MÁV rendelőintézete és kórháza Budapesten, illetve a szolnoki bábaképző intézet. Több bérházat és villát is tervezett, illetve épített.[2]


Kappéter Géza portréja
Kép forrása: Szentmiklóssy Géza, dr. (szerk.): A magyar feltámadás lexikona 1919 - 1930. A magyar legujabb kor története. A Magyar Feltámadás Lexikona, Budapest, 1930. p. 726. [ARCANUM]

Martonosi Baráth Lajos műépítész közép­iskoláit és egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte, a kir. József Műegyetemen szerzett építészi oklevele. Főiskolai tanul­mányainak befejezése után több nagy épít­kezés tervezésében és kivitelezésében vett részt, így közreműködött az aszódi m. kir. állami javítóintézet, a nyíregyházi római katolikus plébániatemplom, az árvai kő­szénbányatelep, a kocsigyártó ipariskola és igen sok bérház tervezésében és fel­építésében. 1907-ben nyitotta meg tervező- irodáját, mely egész sorát tervezte és építette a társasházaknak, családi háztele­peknek, bérházak és villák tömegének és egyesületi székházaknak. Munkái közül érdemes megemlíteni a móri Kapucinus Zárda-templom átépítését és ugyanott a plébániatemplom restaurálását, a tatai kapucinus rendház Seraphinum internátusának tervezését, a pozsonyi kapucinus rendház és templom res­taurálását. A világháború alatt a m. kir. pozsonyi honvédkerületi parancsnokság építési osztályának volt vezetője. Az I. világháború után egyik megalapítója és ügyvezető igazgatója volt a Keresztény Építőiparosok Szövetkezeté­nek, részt vett a Tiszti és Tisztviselői Tár­sasház Épitő Szövetkezet alapításában, mellyel kapcsolatban tervezte a Horthy-telepet. Tervezője volt a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége társasházainak és családiház-telepének is.[3]


Szemelvény forrása: A Munkaadó, 1927. 14. évf. 33. sz. p. 4. [ARCANUM]


Szemelvény forrása: Magyarság, 1928. 9. évf. 201. sz. p. 16. [ARCANUM]

Az építtető
A TITÁSZ – Tiszti és Tisztviselői Társasház Építő Szövetkezet 1926-ban alakult. Igazgatósági tagjai ekkor báró Hazai Samu (elnök), gróf Grotta Grottenegg Frigyes, vitéz Balogh Gábor, Teodorovits János, Feyér Gyula, Ottopál Sándor, dr. Kundt Ernő, Friedl Károly, Tassonyi Ernő, Heim János, valamint dr. Völgyi János voltak. Korabeli forrásokból azt is megtudjuk, hogy az „érdekeltségükbe tartozó” Horthy-telep egyes épületeinek külön elnevezése is volt: a Királyhágó tér 5a-5b a Gróf Csáky-udvar, a Böszörményi út 8. a báró Szurmay-udvar, a Böszörményi út 6. a báró Hazai-udvar míg a Böszörményi út 4. a vitéz Artner-udvar nevet viselte.[4]

A kislakás-építések, illetve társasház-építkezések jelentősen fellendültek a két világháború között, amire szükség is volt a lakásínség közepette:

| „A pengőstabilizáció után újra megindult társasházépítő mozgalom részben a (...) tisztviselő-szövetségek szervezésében, részben az e területre specializálódott cégek, szakemberek (építészek, ügyvédek) tevékenysége nyomán bontakozott ki. Legjelentősebb szerepe e mozgalomban két építésznek, Martonosi Baráth Lajosnak és (lágymányosi) Fischer Józsefnek, illetve a „Centrum” Házépítő és Ingatlanvállalatnak volt.”[5]

Lakók
A visszafogott konzervatív stílusban épült házcsoportban eredetileg 2-3-4 szobás lakásokat alakítottak ki, a második világháború után azonban a nagyobb lakásokból leválasztottak kisebb lakrészeket. Az alapítók a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettől vettek fel 189 ezer aranydollárt az építkezéshez. A tulajdonosok felvétele 1928.02.13-án kezdődött. A házak eredeti lakónyilvántartó könyvének adatai szerint – melyet Görgey Tibor és felesége, Budaházy Dalma féltő gondozása őrzött meg az utókor számára – a házakba főként nemes, tehetős polgárok költöztek. A lakásokat 1950-ben államosították, majd 1958-tól kezdték visszaadni a régi tulajdonosoknak. A háború után nagyrészt lecserélődött a lakosság, de még most is él a házakban néhány kezdetektől itt lakó 85-90 év közötti polgár. A ház története során végig színes lakóközösséget tudhatott magáénak, számos művész és színész élt, él ma is itt. A kezdeti évek nevesebb tulajdonosainak névsora:

  • Dr. Alfandry István - m. kir. pénzügyi titkár (B8. IV.em.3. 1929)
  • Budaházy Mihály - százados (B8. III.em.4. 1927)
  • Harkányi Adolf - pénzügyi titkár és földadó-nyilvántartási biztos (B8.I.em.1. 1928)
  • Havrán Dániel - a Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa (B8. III.em.5. 1927)
  • báró Hazai Samu - ny. vezérezredes, a 6-os ház névadója (B6. II.em.3-4. 1929)
  • vitéz Dr. Herczegházy Károly és neje - OTI főorvos (B8. II.em.5. 1937)
  • Dr. Jeszenszky Tibor (B8. II.em.1. 1929)
  • Kappéter Géza - építész, a házak tervezője (B6. fsz.7. 1929)
  • Kokas József - József főherceg birodalmi főfelügyelője (B8. III.em.2. 1927)
  • Lejtényi Gyula - huszár alezredes (B8. II.em.6. 1940)
  • Lux Ernő - a MÁV főigazgatója (B4. III.em.1. 1928)
  • Dr. Matolay Gábor - ny. táblai tanácselnök, újságíró (B8. II.em.2. 1929)
  • Náray Aurél - festőművész (B6. III.em.4. 1927)
  • Rakovszky Ádám - ny. tüzér főhadnagy (B8. II.em.3-4 1928)
  • Tscheik Ernő - festőművész (B8. IV.em.1. 1928)
  • Velegi Lajos és felesége Lujza néni - házmesterek (B6. fsz.1. 1928)
  • Zsoldos István - Magyar Királyi Vas- és Acélgyár Diósgyőr igazgatója (B8. IV.em.2. 1930)

 

A házban lakott az építtető társaság tagjai közül gróf Grotta Grottenegg Frigyes is (B4. III. em. 4.), aki házasságkötése után feleségével, Bocsák Konstantine-nal a pesterzsébeti Bocsák-villába költözött (ma Pesterzsébeti Múzeum), és itt élt egészen 1937-ig, 42 éves korában bekövetkezett haláláig.[6]


Kép forrása: Szentmiklóssy Géza, dr. (szerk.): A magyar feltámadás lexikona 1919 - 1930. A magyar legujabb kor története. A Magyar Feltámadás Lexikona, Budapest, 1930. p. 326. [ARCANUM]

Későbbi híres lakók:

  • Sztojanovics Adrienn énektanárnő - Böszörményi út 6. II. em.
  • Tscheik Ernő festőművész
  • Náray Aurél festőművész - Böszörményi út 6. III. em. 4. (1929 és 1931 között)
  • Ónozó János Liszt-díjas vadászkürtös - Böszörményi út 6. I. em. 4. (1949-től)
  • Tomasevics Zorka szinkronrendező (1970-es évek)
  • Nemes Nagy Ágnes költőnő - Királyhágó u. 5./a (1958-tól haláláig)
  • Brankovics Kukucska Éva festőművész - Böszörményi út 4. III. em. 5.
  • Harnóczy Dóra ikonfestő - Böszörményi út 4. III. em. 8.
  • Lejtényi Éva színésznő, színházi súgó
  • Andresz Kati színésznő (Lejtényi Éva lánya) és férje Hunyadkürti István színművész - Böszörményi út 8. II. em. 6. (1988-ig)
  • Bereményi Géza író, költő, filmrendező és családja (2002 és 2008 között)
  • Enyedi Ildikó filmrendező és családja - jelenleg is

Az épület abban a szerencsés helyzetben van, hogy lakói gondosan őrzik történetét: a Ha a házunk mesélni tudna… Történetek a Böszörményi út 8. életéből című kötetet – amelyből fenti adatok is származnak az egykori és mostani lakókról – Császy Alice és Kemény Tamás szerkesztették, és adták közre 2014-ben.[7]

 

A ház programjai