Döbrentei tér 1. lakóház

A mai Döbrentei tér 1. szám alatti sarki, zöldes színű, háromemeletes épület immár százhatodik éve alkotja a tér szerves részét; ma az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) székhelye. Építtetője hivatalosan a Rácz Fürdő Szivattyútelep Rt. volt, hiszen a megbízó özv. Heinrich Flóra a közeli, török kori alapokon nyugvó Rácz-fürdő megújítójának, Heinrich Nepomuki Jánosnak volt a lánya. Flóra testvére, Kálmán ebben az időben már a fürdő igazgatója volt, s az általa megrendelt ún. Heinrich-palota egyébként néhány házzal feljebb, a Várkert rakpart 8. alatt található.

Ezt megelőzően a Döbrentei téri telken a Rácz-fürdő földszintes szivattyúháza, illetve egy ahhoz hozzáépült lakóház állt, melyek lebontása után, 1911-12-ben, a család barátjaként ismert építész, Riva József tervei alapján készült el az új épület (a Heinrich-palotát is ő tervezte). A tervrajz megtekinthető ezen az oldalon. A bérház pincéjében a szerszám-és fáskamrák mellett a szivattyú illetve a motorok kaptak helyet, míg a földszinten egy szoba-konyhás házmesterlakás épült. Érdekesség, hogy az alaprajzon a Várkert rakpart felől egy boltnak nevezett helyiség került kialakításra. Az épület I-III. emeletén továbbá egy-egy 3 szobás, fürdőszobával, konyhával felszerelt lakást tervezett Riva József.

A mai állapot nem sokban tér el a tervrajzon szereplőtől. A legnagyobb különbség a tetőszerkezet kialakításában fedezhető fel: a két kémény, illetve a díszgömb ma már nem található meg eredeti helyén. Az épület Döbrentei téri homlokzata előtt egy gyönyörű, méretes platánfa áll, mely a szomszédos lakóház földszintjén jelenleg működő étterem névadójaként szolgált, s a képek alapján legalább 60 éves lehet.

A „műépítész” Riva József (1864-1938) egyebek mellett a IX. kerületi Borjúvásárcsarnokot, valamint az egykori Fővám téri Nádor szállót tervezte. Életéről nem sokat tudunk, nem szerepel a főbb nyilvántartásokban. Tagja volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, s iparügyi tanácsosként is működött. Érdekesség, hogy a Budapest100 idei programjában szintén szereplő Belgrád rakpart 24. számú házat is ő tervezte.

A korabeli címjegyzékek alapján az alábbi személyek, létesítmények voltak bejegyezve a Döbrentei tér 1. szám alá:
1913. Müller Lajos borbélymester üzlete; 1914. Hitzinger Józsefné vendéglője ; 1900-20. Schäffer Miksa, divat- és rövidárukereskedő ; 1922. Klein Menyhért asztalosmester ; 1922. Krecsányi Ignác, színházigazgató ; 1940. Misák László, ötvösmester ; 1946. László Jenő, építészmérnök ; 1949. Bella kávézó és kifőző

A Várkert rakpart az idők során számtalan névre hallgatott már, hívták Zita királyné útjának, Montgomery útnak, Beloiannisz rakpartnak, Groza Péter rakpartnak, mígnem 1997-ben visszakapta korábbi nevét. Az Erzsébet híd megépítése előtt a XIX. századi kataszteri térképek tanúsága alapján a területen volt még egy háztömb, melyet a hídfő kialakítása miatt teljes egészében lebontottak.

—
FORRÁSOK:

Magyar Családtörténeti Adattár. (http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=63904query=%22d%C3%B6brentei%20t%C3%A9r%201%22&pg=801&layout=s )

Elsőként Alsó Duna sornak hívták. https://kekutazunk.blogspot.hu/p/budapest-elveszett-utcanevtablai.html ;

http://www.holmi.org/2008/06/vajda-miklos-anyakep-amerikai-keretben-ii