Gellérthegy utca 29-31. lakóház

A Tabán rendezésekor került helyére a ma is álló két szomszédos bérház az egykori Naphegy-lépcső helyén. Az épület első emeletét a tulajdonos ügyvédi irodaként is funkcionáló lakása foglalta el, a többi szinten kisebb bérlakások kaptak helyet.

A Naphegy oldalát a 19. század végi filoxéravészig szőlők borították, csak a mai Lisznyai, Naphegy és Gellérthegy utca vonala volt beépítve.^[1] Ezeken a mainál szűkebb, poros kis utcákon még a 20. század elején is főként egy- vagy kétszintes épületek sorakoztak. 1934-ig a Gellérthegy utca 29. és 31. alatt is hosszú, földszintes házak álltak, a hegyoldal felé kis kertekkel. A két ház között egy macskaköves, keskeny lépcső, a Naphegy lépcső vezetett fel a Naphegy utcára.^[2] Ha az összes lakót nem is ismerhetjük meg, de némi képet nyerhetünk róluk a Budapesti Czím- és Lakjegyzékek^[3] alapján:

A mai mércével nézve kicsi, de mégis több helyiséget tartalmazó házakban ezek szerint számos bérlő is lakott a tulajdonosokon kívül. A lakók főként kisiparosok és kishivatalnokok voltak.
 
Bár hivatalosan ezek a házak Krisztinavárosban állnak, történetük mégis az egykor közvetlen szomszédságban álló Tabánéhoz kapcsolódik, ugyanis a Gellérthegy utca felső része (ahogy a Naphegy és a Czakó utcáé is) már a Tabánhoz tartozott.^[4]
 
Ezt a girbegurba utcákból és apró házakból álló negyedet már Budapest 1873-as egyesítése idején egészségtelennek és elavultnak tartotta a városvezetés. A terület rendezésének előkészítésére a Székesfőváros az 1890-es években megkezdte a telkek kisajátítását és bontását, első ütemben a Gellérthegy oldalán.^[5] A befektetett összeget a telkek későbbi értékesítéséből remélték visszaszerezni. Az újjáépített királyi palota alatt, az Erzsébet-híd megnyitásával (1903) a pesti belvárosból immár pár perc alatt megközelíthető Tabán helyén egy korszerű, elit lakó- és fürdőnegyedet képzeltek el. Ennek tervei 1909-re el is készültek, a főváros pedig elrendelte a területen álló összes ház kisajátítását és lebontását. A tízes évek végéig a házak többsége, így a Gellérthegy utca 42-50. és 61-81. is a főváros tulajdonába került.^[6] A lakosok kiköltöztetése azonban sokáig húzódott, hiszen a tabáni iparosok többségét megélhetése is a környékhez kötötte, ezért a külsőbb területeken épített szükséglakásokat csak kevesen fogadták el közülük. Az első világháború kitörésével és a nyomában kialakult lakásínséggel a folyamat tovább húzódott. Végül a Tabán teljes bontása 1933-34-ben történt meg. Az ingatlanpiaci helyzet ekkor már nem tette lehetővé a korábbi, nagyszabású tervek kivitelezését, ezért a Fővárosi Kertészet – eredetileg ideiglenes céllal – parkosította a területet
 
Az elit lakó- és villanegyed céljára történő kisajátítások során megnövekedtek a telekárak a Tabánban és környékén. A fővárosnak már 1909 körül problémát okozott, hogy a „kisajátítás során már több olyan ingatlan került szóba, amelyet a jelenlegi, nem régi tabáni tulajdonos jövőbeli beépítés érdekében szerzett meg, vagy amelyben nem oly társadalmi osztályhoz tartozó tulajdonos lakik, mint a közismert régi tabáni bennszülött családok”.^[7]
 
A viszonylag olcsón megszerezhető, szegényes házikók helyén jó üzletnek tűnt a soklakásos bérvillák építése is. 1924 áprilisában a Tabán szélén álló Gellérthegy utca 29. és 31. házat is valószínűleg e célból vásárolta meg felesége nevére Irsik László.^[8] Az ekkor műegyetemi tanárként dolgozó építész a két ingatlant 1932-ben adta tovább barátainak, dr. Hetényi Gézának és dr. Heller Antalnak.^[9]
 
A ma is álló két bérvilla (vagy végül is inkább bérház) tervezését Irsy^[10] László 1933-34-ben végezte Dr. Hetényi Géza (a III. Belgyógyászati klinika orvosa, a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára), valamint dr. Heller Zoltán^[11] ügyvéd megrendelésére. A tervrajzokon kisebb változtatások láthatók.^[12] Az alagsorban házmesterlakás helyett inkább egy második üzlethelyiséget, a földszinten eredetileg tervezett két garzon és egy kétszoba-hallos lakás helyett inkább öt garzonlakást alakítottak ki. A második és a harmadik emeletre azonos elrendezéssel két-két kétszoba-hallos lakás került. Így mindkét ház 10-10 lakásos lett. A tulajdonosok számára készült, az egész első emeletet elfoglaló lakások szobaelrendezésére is több elképzelés volt. A 31.-ben dr. Heller ügyvédi irodájához várószobát, Dr. Hetényi rendelőjéhez váró- és röntgenszobát is terveztek. A helyszínrajzokon látható, hogy az utcát a megnövekedett gépjárműforgalomhoz igazodva kiszélesítették.^[13]
 
Az építés éve, 1934 római számokkal a kapuk kovácsoltvas díszítésén is szerepel. A tulajdonosok nemcsak az építészt, de a kivitelezőt is ismerték, hiszen dr. Heller Zoltán Kellermann Lászlóval és feleségével 1928-32-ig a Mezzanin Ház és Ingatlanforgalmi Rt. igazgatósági tagja volt.^[14] Az épületek statikusaként Kis Albert dolgozott, a vasbetonszerkezeteket a Sajó és társa cég készítette.^[15] Az akkoriban igen modernnek számító házak lifttel és központi fűtéssel készültek, melyet egy-egy, az alagsorban elhelyezett Marabu Cottage barnaszénfűtésű melegvízkazán működtetett.^[16] Fürdőszoba minden lakáshoz tartozott.
 
A korabeli újságokból néhány lakás és a földszinti üzlethelyiségek hirdetését is ismerjük, pl. „Konkurrensmentes[helyiség] hentes, fodrász, szabó, cipész, háztartási üzletnek, Gellérthegy u. 29. Krisztina térnél”.^[17]
 
A Gellérthegy utca 31.-ben dohányáruda és a Központi Tejcsarnok egyik fiókja^[18] működött, a 29.-ben cipészüzlet és hentesüzlet nyitott. Ez utóbbit azonban már egy év elteltével^[19] árulták, majd üresen állt, míg Dr. Hetényiék 1937-ben garázzsá nem alakították.^[20]
 
Egy, az utcában felnőtt hölgy elmesélése szerint az ’50-60-as években a cipészműhelyben Unyi Balázs mester dolgozott. Bosszúságára a bolt feliratát az utcában lakó gyerekek kiegészítették néhány betűvel “sUnyi Balázs Csibészmester”-ré. A 31. dohányboltja helyén pedig dr. Hellerné rendezte be éléskamráját.
 
A kétezres évekre a 31.-ről már hiányoztak az üzletek kirakatának fémszerkezetes profiljai, amit akkor a szomszédos ház alapján pótoltak. Még jókor, mert később sajnos az eredeti profilokat leszerelték a 29.-ről.^[21] Jelenleg a 31.-ben vegyesbolt és kozmetika működik, a 29. felújított üzlethelyiségét pedig éppen árulják.^[22]
 
A harmincas években a 31.-ben élt a főként Felvidékről szóló, népszerű irredenta regények szerzője, Maróthy Jenő és felesége.^[23] Valamikor 1945 előtt a 29.-ben kialakítottak egy kislakást az orvosi rendelő helyén Dr. Hetényi Géza testvére, Jenő számára.^[24] A röntgenszobát pedig az unokák később fotós sötétkamraként használták.
A két ház lakóinak életében 1944 hozott gyökeres változást. Ez év áprilisával a zsidók ügyvédi működésének tárgyában kiadott 1.210/1944. M. E. rendelet értelmében dr. Heller Zoltánt törölték az ügyvédi névjegyzékből.^[25] Júniustól pedig mindkét házat csillagos háznak jelölték ki. A 31-es ház esetében dr. Heller Zoltánnak valamilyen módon sikerült elérnie, hogy ezt visszavonják. A 29. tulajdonosa, Dr. Hetényi Géza kérelmét^[26] azonban elutasították. Ekkor a két házon belül lakást cseréltek a zsidók és nem zsidók, így maguk Hellerék is a 29.-be költöztek. Egy történet szerint egy, a 29.-ből a 31.-be költözött keresztény családban egy katonaszökevényt bújtattak, akit az ágyba fektettek, párnákkal takartak és hárman ráültek, mikor a nyilasok ellenőrzést tartottak a lakásban. A németek bevonulásakor Dr. Hetényi Géza az egész családját kiköltöztette leányfalusi nyaralójukba, ő viszont orvosi teendői miatt Budapesten maradt. Az esetlegesen névre szóló letartási paranccsal érkező hatóságok elkerülése érdekében lakást cseréltek az ellenzéki értelmiségiként szintén üldözött Márai Sándorral.^[27] Az ostromot a lakók a légópincében vészelték át. Ebből az időből a 31. egyik lakójáról, Gobbi Hilda édesanyjáról maradt fenn a történet, miszerint az összes ékszerét becsomagolta és nagy, fekete kontyába rejtette, amit éjszakára még egy madzaggal a melltartójához is rögzített.^[28]
 
A második világháború során az utca több háza is bombatalálatot kapott. 1945-ben a Magyar Közlöny romépületként tartotta számon^[29] a Gellérthegy utca 3., 4., 15., 23., 33., 35., 37., 39., 41., 47., 49., 51. és 53. számú házakat, amelyek között még mindig akadt néhány a régi, földszintes házakból. A 29-31-es bérházak szerencsésebbek voltak, bár a felvonó egészen az 1965-ös felújításig nem működött bennük.^[30]
 
1949-ben Hellerék első emeleti nagy lakásából leválasztották az egyik udvari és a korábban irodának használt utcafronti szobát, a váró helyén alakítva ki a hozzá tartozó vizesblokkot.^[31] Az ingatlanok államosítása itt is megtörtént, a korábbi tulajdonosokból az állami lakások bérlői lettek. A következő, 1968-as átalakításkor az előzőleg leválasztott kislakást garzonná szűkítették tovább dr. Heller Zoltán számára.^[32] A mellette lévő nagy lakást veje, dr. Szakolyi András bérelte, aki a körzeti orvosi rendelőben dolgozott. Felesége, Heller Edit a házban gyors- és gépírást tanított. A 31.-ben lakott Balassa Iván zenekritikus, Balassa Péter esztéta, és Birkás Endre író, műfordító is, akiknek a tiszteletére emléktáblát állítottak a ház falán 2002-ben.
 
Ahogy a spekulációs céllal épült bérvillák esetében sokszor, költségmegtakarítás céljából a két épület tartószerkezeteinek kb. 30%-ánál bauxitbetont használtak. A bauxitbeton nedvesség hatására veszíthet szilárdságából. Beázások és csőtörések miatt ez a Gellérthegy utca 29. pincehelyiségeiben okozott kisebb problémát.
 
A 31-es házon a tetőtér beépítésével együtt történt meg a tető felújítása 2006-ban. A kerületi Főépítészi Iroda kérésére a tetőtérben folytatni kellett az utcai homlokzat sokszögű zárterkélysorát, ami kissé megváltoztatta a házsor képét.

Források:
^[1] Ld. Buda térképeit, pl. Buda nagyméretű kataszteri térképsorozata, 1873., Arcanum Térképek [link]
^[2] HU BFL XV. 17. d. 329 – 7244, 6. f. (helyszínrajz), valamint fényképen: BTM Kiscelli Múzeum, Fényképgyűjtemény, ltsz. 17187.12
^[3] Az évszám alapján megtalálhatóak a korabeli budapesti cím- és lakásjegyzékekben. [link]
^[4] A Tabán határairól ld. Schuler Dezső: Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez. Budapesti Statisztikai Közlemények 75/4. 1936, p. 5.
^[5] A kisajátítási akcióról lásd: Schuler Dezső: Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez. Budapesti Statisztikai Közlemények 75/4. 1936. pp. 27–57. (A kisajátításban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is részt vett.)
^[6]  Schuler Dezső: Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez. Budapesti Statisztikai Közlemények 75/4. 1936. pp. 114–115.
^[7]  Schuler Dezső: Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez. Budapesti Statisztikai Közlemények 75/4. 1936. p. 44.
^[8] Ingatlanok forgalma 1924. április 7-től április 27-ig: „Tauszky Annáról Irsik Lászlónéra (I., Gellérthegy-u. 29. sz.), 1199., hrsz., 30,000.000 K-ért. Hőbert Béláné és birtoktársairól Irsik Lászlónéra (I., Gellérthegy-u. 31. sz.) 1200., 1201/2 , hrsz., 45,000.000 K-ért.” Fővárosi Közlöny, 1924. 05. 09.
^[9]„I., Gellérthegy ucca 29. számú földszintes házat 91.10 négyszögöles telekkel megvette 15.000 pengőért dr. Hetényi Géza és a Gellérthegy ucca 31. számú földszintes házat 98.80 négyszögöles telekkel 16.500 pengőért dr. Heller Antal.”  Pesti Napló, 1932. 02. 21.
^[10] Nevét 1930-ban, mikor a vitézi címet kapta IrsikrőlIrsyre változtatta. (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Irsy_L%C3%A1szl%C3%B3)
^[11] Heller Antal fia.
^[12] Alaprajzok: HU BFL XV. 17. d. 329 – 7244, 2., 5., 9. fóliók; HU BFL XV. 17. d. 329 – 7242, 1., 7., 10. fóliók
^[13] HU BFL XV. 17. d. 329 – 7244. 6. f.
^[14] Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1932-1933/3-4. p. 581., valamint Központi Értesítő 1933. 58. évf. 20. sz. p. 283.
^[15] HU BFL XV. 17. d. 329 – 7244, 1., 3. fóliók
^[16] HU BFL XV. 17. d. 329 – 7242, 10-11. és 20. fóliók, HU BFL XV. 17. d. 329 – 7244, 8-9. és 21. fóliók
^[17] Pesti Napló, 1935. 04. 28. p. 30.
^[18] BTM Kiscelli Múzeum, Fényképgyűjtemény, ltsz.F.71.197
^[19] Hirdetés a Friss Újság 1935. 09. 18-ai számának 11. oldalán: „Berendezett hentesüzlet eladó. Gellérthegy ucca 29. — hentes. 6110”
^[20] A garázs terve és használatbavételi engedélye: HU BFL XV. 17. d. 329 – 7242, 12. és 22. fólió. (Több, a lakóktól kapott archív fényképen is látszik, hogy az üzlet üresen állt.)
^[21] Korompay Attila  közös képviselő elmondása szerint.
^[22] Hirdetés az ingatlan.com-on, 2019. [link]
^[23] Pesti Hírlap 1938. 11. 27. p. 12.
^[24] dr. Hetényi Zsuzsa emlékei alapján.
^[25] Budapesti Közlöny 1944. 05. 28. p. 9.
^[26] Gellérthegy utca 29. Csillagos Házak. [link],
^[27] Később ez hármas körforgásban működött.
^[28] A történeteket dr. Hetényi Zsuzsa meséli: https://www.youtube.com/watch?v=GxrqhtsnaaU
^[29] Magyar Közlöny, 1945. 10. 02. p. 29.
^[30] HU BFL XV. 17. d. 329 – 7242. 14. f. és HU BFL XV. 17. d. 329 – 7244, 13. f.
^[31] HU BFL XV. 17. d. 329 – 7244, 12. f.
^[32] HU BFL XV. 17. d. 329 – 7244, 15. f.