Az elmúlt fél évszázad magyar építészei több gazdasági, politikai, technikai megpróbáltatáson esett át, mint külföldi társaik. Voltak, akik az adott korszak stílus jegyeiben terveztek, voltak, akik viszont lázadtak. A II. világháború után 1948-1955 között Magyarországra is betört a szocreál. A magyar szocreál építészetet új, városrész méretű lakótelepek építésénél, új városok telepítésénél bontakozott ki.[1] Ezeknek a lakótömböknek többnyire a jellemző vonásai: téglaépítésűek, nem túl magasak, nem túl nagyok, emberléptékűek, és sokkal nagyobb zöldfelülettel épültek, mint a későbbi évek panellakótelepei. Külső stílusjegyei az 50-es évek klasszicistára, időnként a barokkra emlékeztető, oszlopos, timpanonos, frízekkel és domborművekkel díszített épületelemek.[2]
Egy szocreál lakótömb Dunaújvárosban, a Vasmű úton. (1962)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 29241; adományozó: Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ]
A Zsigmond téri lakótömböt Ybl- díjas építészünk, Zalaváry Lajos tervezte, aki az ideológia enyhülése alatt gyorsan reagált és ekkori munkái már a hazai modern építészet hagyományaihoz való visszatérésről vallanak. Zalaváry Lajos a KÖZTI (Középülettervező Vállalat) irodájában munkálkodott és ez az épület első önálló munkái között szerepel.[3][4] A II. kerület lakóépülete két részből áll: Az egyik az (1954-55) Árpád fejedelem útja 20-22., a Zsigmond tér 1/a-1/b, a Frankel Leó utca 51-53., illetve Harcsa utca 1. sz. zártsorú, keretes beépítésű, fogatolt elrendezésű épületek tömbje, míg a másik az Árpád fejedelem útja, Harcsa utca és Frankel Leó utca által határolt, a Dunával párhuzamos fekvésű , függőfolyosós épületrész, melyeket a Harcsa utcai épületszárny köt össze (1954–58). A Harcsa utca 1. szám alatti épület tervezésénél figyelembe vette a jövőbeli közlekedési forgalmat. Számításai szerint a Bécsi út – Lajos út forgalma a Dunapartra fog később terelődni. Evégett nem párhuzamos a partszakasszal. A Harcsa utca felöl a már meglévő csapadékvíz csatornát kikerülte , mint átépítette.[5]
Zalaváry Lajos
Kép forrása: Magyar Művészeti Akadémia weboldala
A Harcsa utca 1. épülete a Zsigmond tér felől.
Kép forrása: BFL [HUNGARICANA] [leltári szám: HU_BFL_XV_19_c_11_1843]
Funkcióját tekintve lakóépület. Törekedett arra alaprajzi kialakításnál, hogy minden lakás utcai vagy vízre néző ablaka legyen. A tömb négyféle alaprajzi szekció kialakításával lett komponálva:
„A” épületszekció: lépcsőházak az épületek közepénél,
„B” épületszekció: lakások az épületek szélein, sarkain,
„B1”épületszekció: földszinti sarki Espresszó,
„C” épületszekció: bejárat az udvarra az épület közepénél.[6]
Az épület alatt pince húzódik, amiben gépészeti helyiségek találhatóak (A Harcsa utca 2. pincében légoltalmi segélyhely található). A földszinten a Harcsa utca- Frankel Leó utca sarkon két külön lakássá alakítható Espresszó bár található, ami ma is bárként funkcionál. A homlokzaton díszes kerámiatábla kiírás van a bárnál : „TAPAS BÁR” és „PATA NEGRA”. Ezen a fronton középen van a „C” szekció, mely csak egy szintes. Itt lehet bejutni a belső udvarba. Kapusfülke, mosó-, szárító-, és tároló helyiségek lettek ide tervezve. A lakások többnyire 2 szoba + hallos kialakításúak voltak.
„A” épületszekció: 1 szobás lakás 12 darab, 2 szobás + hallos lakás 45 darab,
„B” épületszekció: 1 szobás lakás 16 darab, 1 szobás + hallos lakás 10 darab, 2 szobás lakás 12 darab, 2 szobás + hallos lakás 22 darab.[7]
Külső megjelenésében a háború előtti modern téglaház hagyományát idézi. Lábazata mészkő borítású, homlokzata vakolt. Az „A” szekcióknál fém keretes, kétszárnyú fekete ajtók vezetnek be az előtérbe. Nyílászárók a környezetre különböző módon nyitnak. Sarok részeken ablak, sima erkély, még a közepén (,,A” szekció) ablakok mellett behúzott teraszok (1-4. szinten) illetve franciaerkélyek (5. szinten) biztosítják a fény bejutását. Ezeket kiemeli a világos homlokzatból a fémlemezes, fém keretes zöld színű erkélykorlátok. Az erkélylemezeket látszó betongerenda konzolok tartják. Belső udvaron a lépcsőházaknál hatalmas függönyfalszerű üvegezés. A Harcsa utcai homlokzat Árpád fejedelem útja felöli oldalán halászó halászt ábrázoló dombormű töri meg a tömör sarokrészt. A házban itt élt Szirtes Ádám Kossuth díjas színművész.[8]