Horánszky utca 7. lakóház

Az egykori Zerge utcza 7. szám alatt áll a Palotanegyed egyik legvisszafogottabb külsejű épülete. A szépen faragott fakapu mögött egy tágas belső udvaros, 2 emeletes, gangos ház tárul elénk. A puritán környezet azonban a belvárosi értelmiség izgalmas színtere volt: itt élt az egykoron ünnepelt, mára méltatlanul elfeledett író, Szekula Jenő, és a házban működött a Művészet és Művelődés nevű női értelmiségi kör, szellemi műhely és kiállítótér.

Az épületről

A Horánszky utcában sétálva a hetes szám alatt álló épület visszafogott homlokzatával figyelemreméltóan tér el a Palotanegyed megszokott, díszes épületeitől. A téglalap alaprajzú ház pincéből, magasföldszintből és két emeletből áll. Egyszerű, visszafogott stílusban épült, neoreneszánsz elemekkel. A földszinten a költségesebb kváderezést helyettesítő vakolatsávozás súlyt ad az alapnak, a két felső két szint sima vakolatával pedig légiesebb hatást kelt. Minden homlokzati nyílás egyenes záródású, profilozott vakolatkerettel. Az eredeti terveken látható keretelt ablakkötény a földszinten ma is látható, a másodikon viszont nincsenek meg (vagy soha el sem készültek) a konzolt imitáló egyszerű, téglalap alakú, tükrös vakolatmezők. A palotaépítészet hagyományait követve az első szint lehetett a legdíszesebb: itt az ablakkötényeket szimmetrikus körmotívumos mezők töltötték ki. (Ugyanez a mintázat jelenhetett meg valaha a homlokzatot lezáró párkányon is, és ma is látható a kapun.) Ugyanezen a szinten szörnyfejekkel és akantuszlevelekkel díszített, faragott kőkonzolokon nyugvó, kovácsoltvas (a terveken balusztrádos) korláttal ellátott erkélyek láthatóak. A meglehetősen szigorú homlokzat dísze lehetett a kiemelt középtengely: az első emeleten szegmensíves, a másodikon pedig timpanonnal lezárt, kőkeretes ablak szerepel a terveken (ezek ma már nincsenek meg, vagy nem is készültek el), és ma is áll a mívesen faragott, duplaszárnyú kapu. Mögötte tágas belső udvar helyezkedik el, amiről a kétszintes emeletes ház gangjaira vezető lépcsőházak és folyosók nyílnak.

A Horánszky utcát a ház építése idején még Zerge utcának hívták^[1], amely a pár házzal arrébb, a mai Bródy Sándor utca sarkán abban az időben kocsmaként működő, mára lebontott Zerge-házról kapta a nevét.^[2]  1904-ben kapta új elnevezését Horánszky Nándor pénzügyminiszterről, aki 1902-es haláláig az utca lakója volt.^[3]  Ez a telek a mai napig két helyrajzi számmal rendelkezik, és sokáig Horánszky utca 7/a és 7/b házszámokkal volt nyilvántartva. Feltehetően a két helyrajzi szám egy korábbi, 1847-es telekfelosztási, illetve telekegyesítési tervnek köszönhető.^[4]

A Zerge utca 7. számú telekre először 1838-ban Bálony József megrendelésére Hild József egy földszintes, a homlokzatán klasszicista jegyeket viselő, belső udvaros épületet tervezett.^[5] Ezt követően 1872-ben Sebes Ferencné, leánykori nevén Kováts Anna, a telek akkori tulajdonosa megbízta a kor két neves és népszerű építőmesterét, Buzzi Bódogot és Schusbeck Pált egy kétszintes bérház tervezésével.^[6] Mivel a korábban itt álló földszintes ház rendelkezésre álló tervei szerint a homlokzat beosztása megyezett a mai házéval, és csupán annyi a különbség, hogy a korábbi, klasszicista ízlés szerint íves ablakokkal épült, feltételezhetjük, hogy nem bontották le, hanem beépítették a falakat az új házba, és átalakították a homlokzatot. Az építkezés 1872-ben befejeződött, majd a bérház 1877-ben gazdát cserélt, amikor is megörökölte azt a Goger család négy tagja, László, Ferenc, József, és Anna.^[7] Utánuk pedig 1887-től Jakabffy Ferenc építész és neje tulajdonába került és évtizedekig a család birtokában maradt az ingatlan.^[8]

A homlokzatot és a házat többnyire eredeti állapotában sikerült megőrizni. Ez feltehetően az 1984-es belső udvari átalakításoknak,^[9] és a 2016-2017-es, Józsefváros önkormányzata által elvégzett homlokzati felújításnak köszönhető, amelyről a kapu mellé kihelyezett tábla is tanúskodik.

A ma is álló épület tervezői, Buzzi Bódog és Schusbeck Pál a Monarchia Budapestjének sokat foglalkoztatott mesterei voltak. Kettejük közül feltehetően Schusbeck volt az épület főépítésze és tervezője.^[10] Schusbeck nevéhez számos bérpalota és középület köthető, közülük néhány ma is eredeti állapotában létezik. Ilyen például a Horánszky utca 23.^[11], vagy a Rákóczi tér 11. alatt található bérpalota is.^[12] Láthatjuk, hogy ezek az építész pályafutásának reprezentatívabb, gazdagabban díszített munkái, utóbbinál már erősen hatott rá az 1890-es években divatos magyaros szecesszió is. A Horánszky utcában álló épülete ugyan hordozza a Schusbeck életművére jellemző historizáló tagolást és díszítést, viszont a felső két szint csupasz homlokzatával eltér a többi általa tervezett épülettől.

Élet a Horánszky utca 7. falai között: nagypolgári rezidenciák, női értelmiségi kör és kárpitosműhely

Schusbeck tervei szerint az utcafrontra nem épült üzlethelyiség, így az épülethez magához nem köthető semmiféle üzlet vagy vendéglátóhely. Viszont az épületen belül működött Lindner Samu kárpitosműhelye.^[13] Szintén említésre méltó, hogy az egyik tulajdonos, Jakabffy Ferenc építész cége erre a címre volt bejelentve egészen haláláig.^[14] Jakabffy 1848-ban született Pest-Budán, tanulmányait a budai József Műegyetemen és a berlini akadémián végezte, 1875-től pedig Ybl Miklós mellett dolgozott.^[15]

Kárpitosműhely apróhirdetés: https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1924_02/?pg=197&layout=s&query=k%C3%A1rpitosm%C5%B1hely

Továbbá ebben a házban működött 1905-től a Huszár Ilona bárónő által vezetett Művészet és Művelődés női értelmiségi kör, szellemi műhely és kiállítótér.^[16] A kör 1904-ben alakult meg azzal a céllal, hogy női írókat, művészeket képviseljen, illetve nők számára egy olyan szellemi önképző kör szerepét tudja betölteni, ami segíti és támogatja őket a szakmájukban: „[Huszár Ilona] olyan művészeti egyesületet alapított, melynek czélja a szellemi munkával szakszerűen foglalkozó nők érdekeinek megvédése, támogatása és minél szélesebb körben való terjesztése.”^[17] A szervezet működésének legsikeresebb időszakában körülbelül 500-600 tagot tudhatott magáénak, viszont 1935-ben anyagi nehézségek miatt beolvadt a Mária Dorothea Egyesületbe.^[18]

Fotó: Művészet és művelődés egylet zsúrja. Budapest, 1906 https://adt.arcanum.com/hu/view/Historia_1993/?query=burucs&pg=87&layout=s

A házban működő műhelyek és irodák mellett a Palotanegyed más bérházaihoz hasonlóan ebben az épületben is főleg a polgári réteg lakott, leginkább orvosok, ügyvédek, tanárok és más értelmiségiek béreltek lakást.^[19] Több híres, illetve közismert lakója is volt a háznak. Az egyik említésre érdemes közülük Szekula Jenő író, költő, aki harcolt az első világháborúban, szépíróként pedig a Horthy-korszakban vált igazán ismertté szórakoztató ponyváinak és történelmi regényeinek köszönhetően.^[20] Másik híres lakója az épületnek Bogyó Alajos operaénekes és színiigazgató volt, aki pályafutásának pesti szakasza alatt lakhatott itt.^[21]

Szekula Jenő:

Bogyó Alajos:

^[1] Budapest Főváros Levéltára, Pest Szabad Királyi Város Tervei (1786-1873). HU BFL – XV. 17. b. 312 – 424/1872

^[2] Rokken Ferenc: A Józsefvárosi „Zerge” ház és telek. História, 1. évf. (1928) 6. sz. pp. 13–15.

^[3] Rokken Ferenc: A Józsefvárosi „Zerge” ház és telek. História, 1. évf. (1928) 6. sz. pp. 13–15.

^[4] Budapest Főváros Levéltára, Az 1873 előtti időszakra vonatkozó térképek leírása. HU BFL – XV.16.b.226/97-2

^[5] Budapest Főváros Levéltára, Pest Szabad Királyi Város Tervei, Szépítő Bizottmány (1804-1861) HU BFL – XV.17.b – 311 – 7319

^[6] Budapest Főváros Levéltára, Pest Szabad Királyi Város Tervei (1786-1873) HU BFL – XV. 17. b. 312-424/1872

^[7] Budapest Főváros Levéltára,Pesti telekkönyvi betétek. HU BFL – XV.37.c – 5495 – 36618

^[8] Budapest Fővárosi Levéltár. Gyűjtemények. Telekkönyvi és ingatlannyilvántartási iratok gyűjteménye. Pesti Telekkönyvi Betétek. HU BFL-XV.37.c.-5495-36618

^[9] Budapest Főváros Levéltára, Építési Ügyosztályok tervtára (1873-2006) HU BFL – XV. 17. d. 329 – 36619

^[10] Budapest Főváros Levéltára,Pest Szabad Királyi Város Tervei (1786-1873) HU BFL – XV. 17. b. 312 – 424/1872

^[11] Budapest Főváros Levéltára, Építő Bizottmány (ÉB) (1861-1873) HU BFL – XV.17.b.312 – 893/1872

^[12] Budapest100 – Rákóczi tér 11. [link]

^[13] Budapesti Czim-és Lakásjegyzék, 1922-1923. 28. évf. 1. rész, p. 871.

^[14] Budapesti Czim-és Lakásjegyzék, 1902-1903. 14. évf. 6. rész, . p. 469.

^[15] „Jakabbfy Ferenc” szócikk. in: Szinyei József: Magyar Írók élete és munkái. Digitális változat (eredeti megjelenés éve: 1891), Arcanum Digitális Tudománytár

^[16] Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1905-1906. 17. évf. 4. rész, p. 423.

^[17] Ország-Világ,1904. 25. évf., 15.sz. p. 207.

^[18] Burucs Kornélia: Nők az egyesületben. História, 1993. 2. sz. p. 16.

^[19] Budapesti cím-és lakjegyzék, 1912. 24. évf. 9. rész

^[20] „Szekula Jenő” szócikk. In: Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon A-Z. Javított, átdolgozott kiadás. Digitális változat (eredeti megjelenés éve: 1967) Arcanum Digitális Tudománytár

^[21] Budapest Czim- és Lakásjegyzék, 1880-1881. 1. évf.  2. rész p. 29.