1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A zártsorú beépítés sarkán álló háromemeletes, illetve négyszintes lakóházat Villax Ferenc építőmester tervezte és építette Szabó Ferenc számára. Sajnos az eredeti tervek mind elvesztek, de az 1608/1872 ügyiratszámból[1] ki lehet következtetni, hogy azokat nagy valószínűséggel 1872 májusában nyújtották be a felelős hatósági szervnek, amely Budapest megalakulását megelőző évben még Pest szabad királyi város Építő Bizottmánya volt.

    Fontos megemlíteni, hogy a szakirodalomban az a – minden bizonnyal téves – feltételezés terjedt el, miszerint a József körút 46. szám alatt álló sarokház 1890 körül épült. Az 1872-es terveket a források vagy meg sem említik, vagy pedig abból indulnak ki, hogy ezek egy korábbi épülethez tartoztak. Utóbbi igaz Déry Attila Budapesti építészeti topográfiájának józsefvárosi kötetére. Vagyis az 1872-ben épült háromemeletes eklektikus bérházat lebontották és helyére 1890 körül egy újabb háromemeletes eklektikus bérházat húztak fel.

    Budapest Főváros Levéltára az Építési ügyosztályok tervtárának anyagán belül számos átalakítási tervet őriz az épületről. Ezek közül a legrégebbi egy 1886-ban keltezett példány, amelyen a földszint egy része látszik. Ha ezt összehasonlítjuk egy 1912-es tervsorozatnak szintén a földszintet ábrázoló fóliójával, kiderül, hogy az alaprajz mindkét esetben messzemenően egyezik, tehát 1886-ban már ugyanaz az épület állt itt, amely 1912-ben és még napjainkban is. A fentebb említett Budapesti Czim- és Lakásjegyzék első példányait tanulmányozva azt tapasztaljuk, hogy a házat 1880-1881 és 1885-1886 között folyamatosan lakták. Mi több, néhány bérlőről az ebben az időszakban megjelent négy kötet mindegyikében találunk bejegyzést.

    Ezzel 1880-ig visszamenőleg fény derült az épület múltjára. Az 1870-es évekből sajnos nem állnak rendelkezésre olyan források, amelyekből folyamatosan végig lehetne követni a történetét. Annyi viszont biztos, hogy az 1872-ből származó terv legkésőbb 1873 végére megvalósult. Bizonyítékul a Budapester Bau-Zeitung und Wohnungs-Anzeiger korabeli építészeti hetilap egy 1874. április 12.-én megjelent cikke szolgál. Az előző évben elkészült új házakat bemutató sorozat részeként megjelent rövid leírás ugyan elsősorban a szomszédos József körút 48.-ról szól, de a bevezetőben azt olvashatjuk, hogy „A Bodzafa utcában (Nagykörút) három újépítésű ház magaslik ki, fejedelmien letekintve alacsony környezetére. A Hebelt, Szabó és Mendl István urak lakóházairól van szó (…)”. Afelől tehát nincs kétség, hogy 1874 áprilisában Szabó Ferenc háza is része volt a leendő körút legelső házsorának. Szabóék telektulajdonát bizonyítja a fentebb említett 1873-as ház- és telekjegyzék is, amelyben Szabó Ferenc és Anna neve került feltüntetésre a 629-632, 911/t. 1 házhelynél.

    Végül, de nem utolsósorban egy 1878-ban készült kataszteri jellegű térképen is szerepel a József körút 46. / József utca 43. sarokház. Az alaprajz a maitól csak egy keskeny udvari beépítésben tér el. Ugyanez, az udvart egy kisebb és egy nagyobb alapterületű részre osztó sáv az 1882-es topográfiai térképről is visszaköszön. Jellegéből ítélve talán egy összekötő folyosó lehetett, amelyről könnyen elképzelhető, hogy később statikai okokból el kellett bontani.

    Új ház az 1872-1873-ban Szabó Ferenc megbízásából Villax Ferenc által tervezett és kivitelezett helyére tehát csak az 1874 és 1878 között eltelt néhány évben épülhetett, ami – ha nem is zárható ki – nagyon valószínűtlen.

    A koraeklektikus, lényegében neoreneszánsz stílusú épület József körútra néző, nyugati tájolású homlokzata tizenegy tengelyes. Itt három rizalit emelkedik ki az építési síkból, egy-egy egytengelyes oldalrizalit és egy szélesebb, három tengelyt magában foglaló középrizalit. A József utcai, északi tájolású homlokzat csak egy egytengelyes oldalrizalitot és összesen öt tengelyt számlál. Ez utóbbi a főhomlokzat szomszédos oldalrizalitjával nem formál sarokrizalitot, mivel a kettőt összekötő kerekített sarok beljebb húzódik. A házat vízszintesen több övpárkány tagolja, amelyek közül kettő ugrik ki jelentősebben a falsíkból. Ezek a földszint és az első emelet, valamint a második és harmadik emelet között találhatók.

    A földszinten a tengelyek száma eltérő: A rizalitokon kívüli homlokzatrészeken a körút felől három helyett csak két nyílás helyezkedik el, a József utcában négy helyett csak három. Ellenben ezek a földszinti boltíves portálok az emeleti horizontális záródású ablakoknál jóval szélesebbek. A kőlábazat felett egy simára vakolt falsáv húzódik, amelyet egy párkány választ el a földszint nagy részét burkoló kváderkő imitációtól. A teljesen szimmetrikus főhomlokzat középső, azaz hatodik tengelyében találjuk a kapubejárót, amelyet mindkét oldalt kerékvető kő szegélyez. A fából faragott kapu szárnyai eredetileg egy-egy díszes kovácsoltvas ráccsal védett ablakot tartalmaztak. Sajnos a jobboldali szárnyból néhány éve egy ajtót vágtak ki, amely középen kettétöri az ablakot és az amúgy is hiányos rácsot, lényegesen rontva ezzel az összképet.

    Az első emeletet a földszinttől elválasztó osztópárkányt a rizalitokon egy-egy erkély töri meg. Ezek közül a középrizaliton elhelyezett szélesebb az oldalrizalitokon találhatóknál, előbbi négy, még utóbbiak csak két konzolon nyugszanak. A balusztrádos erkélykorlátok magasságában mindkét utcai homlokzaton stukkós mellvéd fut végig. Innentől felfelé síkfelületű a falak vakolása, csak a rizalitok szélén látható egy-egy sor vakolatból formált kváderkő a második emelet feletti övpárkányig. Ami a nyílásokat illeti, a rizalitokon található ablakokat ezen a két szinten falpillérek kísérik, amelyek az első emeleten dór fejezettel rendelkeznek és a sarokrizalitokon egyenes, a középrizaliton timpanonos szemöldökpárkány koronázza őket. Utóbbi esetben a szemöldök felett egy geometrikus fríz is megfigyelhető, amelynek közepén rozetta díszeleg. A rizalitokon kívüli ablakok feletti szemöldökpárkányok egyenesek és a legegyszerűbb klasszicista házakat idézik.

    A második emeleten a szóban forgó tengelyeken még ennél is puritánabb kialakítású szemöldökpárkányokkal találkozunk, amelyek az egy szinttel lejjebbiektől a konzolok hiányában különböznek. A középrizalit nyílásai között egy-egy tálkát tartó és amfórát hordozó női szobrot csodálhatunk meg. A középső nyíláshoz egy kétkonzolos erkély tartozik. A pilaszterek ezen a szinten ión fejezettel rendelkeznek és felettük timpanonos, a középrizalit szélső ablakai felett íves szemöldökpárkányt láthatunk. A második emelet feletti osztópárkány alatt egy falsáv fut végig, amelyet a rizalitok között levélmintás fríz díszít.

    A harmadik emeleten már az összes ablakot falpillérek szegélyezik, amelyekhez a rizalitokat határoló, dupla szélességű sarokpilaszterek társulnak. A fejezetek stílusa itt a kompozit oszloprendnek megfelelő. Mindhárom oldalrizaliton az épület egyik fő látványosságaként két-két téglalap alakú dombormű tölti ki a pilaszterek közötti hézagokat. Mind a hat reliefen ugyanazok a motívumok szerepelnek: Egy kúszónövények közepette kimagasló, fején virágkosarat hordozó emberi alak.

    Az épület főpárkányának díszítése visszafogott, a köb alakú támaszok alatt fogazott léc kíséri. Felette mindkét homlokzat teljes hosszában dísztelen alacsony attika húzódik végig, amely a rizalitok felett kicsit magasabb.

    E sarokház ugyan nem műemlék, de a szomszédos József körút 48. műemléki környezeteként szerepel az Örökségvédelmi Nyilvántartásban, 19000-es azonosító számon.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. HU BFL XV.17.d.329 Építési ügyosztályok tervtára (1873-2006)
    2. BFL XV.17.b.312 - Pest szabad királyi főváros tervei. Építő Bizottmány
    3. BFL XV.17.e.306 - Budapesti Műemlékfelügyelőség tervei és iratai
    4. Déry Attila: Józsefváros: VIII. kerület. Terc Kiadó, Budapest, 2007.
    5. Budapester Bau-Zeitung und Wohnungs-Anzeiger
    6. Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest, Dinasztia kiadó, 1998.
    7. Képszótár - http://www.kepszotar.hu/

    Házak a közelben