Károly körút 22. lakóház, Röser-udvar

Ma Röser-bazár néven a Budapest, 5. ker. Károly körút 22. és a hozzá csatlakozó Semmelweis utca 19. számú (egykor Újvilág utca 23. és 25.) házakat ismerjük. A mai, a 20. század elejére kialakult épületegyüttes építéstörténete összetett, számos építési szakaszra bontható. Eredetileg három önálló telken, három önálló, emeletes lakóépület állt a területen, amelyek a 20. század elejére egy többé-kevésbé egységes, belső üzletutcát magában foglaló épületegyüttessé álltak össze. Különlegessége, hogy az egykor Budapesten nagy számban létező bazárok, passzázsok közül szinte az egyedüli, amely megszakítás nélkül, ma is az eredeti funkciójában üzemel.

Az 1860-ban a három telken három önálló lakóház állt, három különböző tulajdonossal. A Károly körút 22. ház tulajdonosa Röser Miklós, az egyik Semmelweis utcára néző épület tulajdonosa Marschalkó János (szobrász, ismert alkotásai a Lánchíd kőoroszlánjai), a másik ház Lauffer Vilmos (ismert könyvkiadó) tulajdona volt.1861-ben Röser Miklós a két szomszédos Semmelweis utcai házat megvásárolta és a következő évben összenyitotta. 1868-ban két emeletet építtetett a Semmelweis utcai házakra. Röser Miklós 1881-ben lebontatta a Károly körúti házat, hogy helyére új épületet építtessen, amely udvara a másik két ház udvara felé nyitott lesz és így egy átjáróház-szerű, belső üzletutca jön létre, amelyet Röser bazárnak nevez el.

Az eredeti homlokzati terv többé-kevésbé megegyezik a mai homlokzattal. A homlokzat neoreneszánsz stílusú, a fontos szerepet kapott kereskedelmi funkcióra utal a környezetéből kiemelkedő, figyelemfelhívó kiképzése. A földszint egyenes záródású kapuval és boltajtókkal készült, kő lábazat felett kváderutánzatú (valószínűleg) vakolt felületekkel. Az első emelet nyíláskiosztása, díszítése szinte mindenben megegyezett a második emeletivel, annyi különbséggel, hogy középtengelyben egy balusztrádos erkély volt. Az első terveken is szerepel a tetővel egy magasságban lévő attika, de másmilyen, a megvalósulttól kissé szerényebb formában. A terveken nem látható, de minden bizonnyal a Röser bazára 1884 fekete márványba vésett, ma is látható felirat is ekkor készülhetett. Az első emeleti alaprajzon egy igen nagy lakás szerepel, amely valószínűleg a „háziúri” lakás lehetett.

1903-1904-ben épült fel a Semmelweis utcai két telken a ma is látható négyemeletes lakóház, amely már „pontosan” csatlakozik a Károly körúti épülethez, így ekkor válhatott a Röser bazár udvara szabályos téglalap alaprajzúvá. A földszinten, az udvarban az 1884-ben épült ház üzlethelyiség kiosztását folytatja.

1911-ben a Károly körúti ház földszintjén és első emeletén terveznek átalakítási munkákat. Ezzel összefüggésben a tervtárban egy földszinti alapjajz (helységfunkciók feltüntetése nélkül), egy metszet és az építési engedély található. Az építtető dr. Holitscher Siegfried, de a megrendelő Patschek Vilmos, aki feltehetőleg bérlő volt és üzletet vagy valamilyen vállalkozást működtethetett itt. Az átalakítás a teljes utcai frontot érintette a földszint és az első emelet magasságában. A bal oldali üzlethelyiségből lépcsőt építettek a pincébe és az első emeletre. A metszeten látható, hogy bizonyos falak a földszinten és az első emeleten vasszerkezetű kiváltást kaptak. A pince téglafödémje változatlan maradt. Feltételezés, hogy valamilyen több szintes, áruház-szerű létesítmény jöhetett itt létre. Nincs levéltári adat, de szinte bizonyos, hogy a földszint és az első emelet nagy üvegfelületekkel megnyitott, egységes, bár a neoreneszánsz homlokzattól idegen, erősen különböző, modern ízű kialakítást kapott. Az építési engedélyből még kiderül, hogy a boltkapuzat teljes egészében vasból készült és a kapualjba két oldalt kirakatszekrényeket helyeztek el. Mindez magyarázhatja a homlokzat mai állapotát is.