Károlyi-kert lakóház

A park az egykori Károlyi-palota kertje. Az ingatlan 1768-tól 1929-ig volt a Károlyi család tulajdona, 1932 óta közpark. A középkortól kezdve kertként működött, a legenda szerint itt volt Hunyadi Mátyás vadaskertje is. Az 1920-as évek végén a főváros megvásárolta a birtokot és közparkká nyilvánította. A Károlyi-kert a század derekáig szabadtéri koncertek kedvelt helyszíne volt. A palotában ma a Petőfi Irodalmi Múzeum működik.

A ma Károlyi-kert elnevezéssel illetett terület Budapest V. kerületében, a Ferenczy István utca – Magyar utca – Henszlmann Imre utca – Károlyi Mihály utca közötti területen található; Pest történeti városmagjában, a középkori város szélén helyezkedik el. A park tulajdonképpen az egykori Károlyi-palota kertje; a palotában ma a Petőfi Irodalmi Múzeum működik. Az ingatlan 1768-tól 1929-ig volt a Károlyi család tulajdona, 1932-től közpark funkciót lát el.[1] A középkortól kezdve magas rangú főurak, püspökök birtokában végig kertként működött, a legenda szerint itt volt Hunyadi Mátyás vadaskertje is.

Részlet a pesti egyetem-utczai gr. Károlyi kertből (1897)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 000784]

Az 1940-es években több építkezés is folyt a területen, melyek során régészeti leletek láttak napvilágot. 1944-ben egy oltómedence ásásakor a folyami homokban több csontváz is előkerült, melyeket a mellékletek a kora Árpád-korra, 10–11. századra kelteztek, tehát elmondhatjuk, hogy ezen a területen volt Pest egyik legkorábbi temetője.[2] 1946-ban tisztázták a temető szélesebb kiterjedését is. A későbbi korokat 14–15–16. századi kerámiaedények, levágott állatok csontjai, kisebb vastárgyak jelzik, melyek egykori szemétgödrökből kerültek elő.[3] Gróf Károlyi Antal 1768-ban vásárolta meg a birtokot, és a díszkertet az akkor divatos angolkert mintájára terveztette meg. A kert színezett tervrajza szerencsésen fennmaradt az Országos Levéltárban.[4] Az idők során számos nagy jelentőségű esemény helyszíne volt a palota és a hozzá tartozó kert: itt tartóztatták le Batthyány Lajos miniszterelnököt, s a rózsalugasban tornázott reggelente Haynau tábornok. Egy 1864-ben készült helyszínrajzon láthatjuk, hogy a Magyar utca felőli keleti oldalon a sarok beépített volt, a többi részt egybefüggő zölddel jelölték.[5]

Koncerthallgatók a Károlyi kert kerítésénél (1958)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 20135; orig: KOTNYEK ANTAL]

Az 1920-as évek végén a főváros megvásárolta a birtokot, és azt „a nép akaratának megfelelően” közparkká nyilváníttatta. A Károlyi-kert a század derekáig szabadtéri koncertek kedvelt helyszíne volt, melyeket a hetvenes években a metró építési munkálatai szakítottak félbe. 1956-ban a kert ideiglenes temetőként szolgált. 1999-ben a Fekete Doboz Alapítvány Dokumentumfilm Iskolájának hallgatói „Tér” címmel kaptak vizsgafilm feladatot. Az OSA TV válogatásában elérhető a három legjobbnak ítélt film: a Károlyi kert, a Lövölde tér és a Klauzál tér.

Az ELTE-Fekete Doboz Dokumentumfilm Iskola hallgatóinak Károlyi-kert c. vizsgafilmje (1999). Producer: Fekete Doboz Alapítvány
Videó forrása: YOUTUBE [Vera & Donald Blinken Open Society Archives]

Napjainkban a kert folyamatosan gondozott, kedvelt pihenőhely, ahol a környékbeli egyetemisták és kisgyermekes családok gyakran múlatják az időt. Szökőkutak, pompás virágágyások, árnyékot adó fák teszik még kellemesebbé az ott-tartózkodást.