Lövölde tér 7. lakóház

Ha összehasonlítjuk a fennmaradt eredeti építészeti tervekkel a mai állapotát, a Lövölde tér 7. és a Király utca 105. szám alatti historizáló, háromszintes sarokház homlokzata egy-két részlet (mint például a harmadik szint ikerablakai) kivételével követte az építész elképzelését. Ma már számos részlet hiányzik róla az eredeti külalakjához mérten, de összességében még őrzi a tervezésekor és megépítésekor megvalósult képét.

Lövölde tér 7., Fischer-ház a Király utca sarkán. Klösz György felvétele. (1900)
Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 82165; orig: BFL / levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_d_1_07_040]

A lakóház tizenhét tengelyes főhomlokzata a Lövölde térre néz. Ma is meghatározó elemei a két armírozott sarokrizalit, valamint a központi három tengely első és második szintjének pilaszteres és szemöldökpárkányos hármas ablakcsoportjai, amelynek hangsúlyát a harmadik szinten a három, többihez mérten kisebb méretű ablak egymáshoz szorosabb elhelyezése folytatja. Az 1876 körül készített fényképen lévő eredeti külalakjához viszonyítva, ma a homlokzatokról hiányoznak a rusztikázott falfelületek, a lábazati párkány (a pincenyílásokkal), az első emeleti ablakok díszes, aedikulás szerkezetei, a sarokrizalitok második emeleti ablakait szegélyező kariatidák, az utolsó két szint közötti frízes párkány, a koronapárkányt tartó konzolok, és nem utolsósorban a sarokrizalitok fölötti mellvédek.

Lövölde tér 7., homlokzati rajz, tervező: Schusbeck Pál (1872)
Kép forrása: E-LEVÉLTÁR [BFL] [levéltári jelzet: HU_BFL_XV_17_b_312_0790_1872]

A Lövölde tér 7. számú Fischer-ház felépítése előtt egy kisebb méretű lakóház állt a telken.[1] Egy 1866-os iratból kiderül, hogy az a Lauffer Vilmos (1823–1895) könyvkereskedő kért kisebb átalakításokra engedélyt, aki „ifjúsági kiadásaival” nagy hírnévre tett szert a Monarchia területén. Legjelentősebb kiadványai közé tartoznak Szalay László Magyarország története című 6 kötetes műve, Thaly Kálmán, Fáy András és Obernyik Károly munkái, valamint gróf Forray Iván Utazási Albuma.[2]

Fischer Péter (1831–1883) budapesti orvos és sebészeti műszergyáros[3] 1872-ben Schusbeck Pál építészt bízta meg a tervek elkészítésével.[4] Schusbeck tervei szerint kezdték el építeni a kétszintes, pincés bérházat. Még ugyanebben az évben egy harmadik emelet építése is megvalósult.[5] A harmadik emelet stílusában és elemeiben kissé eltér az első három szint formáitól, ennek pedig az építészváltás az oka: ezt ugyanis már Prinner Vilmos Gusztáv tervezte.

Ismeretlen nagypapa és unokája. Hollós Mór fényképészeti műintézete Budapest VII. Király utcza 105. és Lövölde-tér 7. (1910–1935)
Kép forrása: FLICKR [fotobarat2]

1893-ban már özv. Dr. Hilf Józsefné (szül. Táfner Karolin) volt a ház tulajdonosa. A számos általa kezdeményezett átalakítás mellett az 1903-ban kért „fényiroda”[6] az egyik legfontosabb. A kétszintes fényképészeti műteremben 1903 és 1926 között dolgozott Heimlich (Hollós) Mór (1877–1926), a „Magyarországi Fényképészek Özvegy és Árvaalap megalapítója és biz. elnöke, a Fényképészek Asztaltársaságának elnöke”.[7] Őt Pfeifer Antal fényképész követte, aki 1932 és 1954 között működött itt.

A KÖZÉRT dolgozói, Lövölde tér 7. (1955)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 1955; orig: KRASZNAI GYULA]