Szent István körút 14.

,A ma ismert forgalmas főút, a Szent István körút e szakasza az 1890-es évek elején gyárakkal körülvett, szinte teljesen beépítetlen terület volt. A fejlődés egyik állomásaként, és a telek alacsony áron történő hozzáférése miatt 1891-ben a Magyar Vígszínház Egylet engedélyt kapott egy új, bohózatokat és német nyelvű darabokat bemutató színház felépítésére. A Magyar Vígszínház Részvénytársaság 1894-ben alakult, Fekete József, Silberstein-Ötvös József és gróf Keglevich István vezetésével. Az építési engedélyt 1891-ben szerezték meg, a színház építését 1895-ben kezdték el. A terveket az Osztrák- Magyar Monarchia egyik legismertebb színház építész párosa, a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer készítették, a kivitelező építőmester Havel Lipót volt (a Havel Lipót cég alapítója, többek között az Igazságügyi Palota, a Vámpalota, a Műcsarnok és a Műegyetem központi épületének kivitelezője). Fellner és Helmer a Monarchia területén működésük során több mint negyven színházat tervezett, magyar vonatkozásban ezek közül kiemelhető a budapesti Népszínház (1874-1875), a Szegedi Nemzeti Színház (1882-1883), a tatai Kastélyszínház (1888-1889), a budapesti Operettszínház (Somossy Orfeum, 1893-1894), valamint a Vígszínház kistestvérének számító Kecskeméti Katona József Színház (1895-1896).

,A szabadon álló épület a Szent István körút egyik kiemelkedő dísze. A második világháborúban, 1945-ben bombatalálat érte a színházat, amely jelentősen sérült és nagy részben megsemmisült. Az épület a főhomlokzat mögött szinte újbóli felépítésre szorult. 1951-ben nyílt meg ismét, majd 1960-ig a Magyar Néphadsereg Színháza néven működött. Az 1993-1994-ben végbemenő felújításnak köszönhetően a külső homlokzatok és belső terek visszanyerték és a mai napig őrzik korabeli neobarokk összképüket, az eredeti díszítőelemeket és részletformákat azonban csak archív felvételeken csodálhatjuk meg.Mivel a második világháborúban bekövetkezett bombatalálat miatt a nézőtér teljesen megsemmisült, ezért a mai összkép bár jellegében barokk jegyeket mutat, mégis jelentősen megváltozott: a páholyokat korábban elválasztó kariatidákat oszlopok váltották fel, a nézőtér ? és a belső terek is ? egységes fehér festést, aranyozást kaptak.

,Az 1993-1994-es felújítást Siklós Mária építész és Schinagl Gábor végezte. Az épület kiegészült, alapterülete körülbelül ezer négyzetméterrel nőtt, új díszlet- és jelmeztár, stúdiószínpad épült. Új emelet épült a Pannónia utcai, Vígszínház utcai és Ditrói Mór utcai oldalain, valamint a tér maximális kihasználtsága érdekében beépítették a tetőteret is. A kivitelezést a kecskeméti székhelyű BÁCSÉPSZER Rt. végezte. Az épület szerencsére ma kiváló állapotban van kívül és belül egyaránt, a méltán híres társulattal nagyszabású előadásokat tekinthetünk meg évadról évadra. A színház főigazgatója jelenleg Eszenyi Enikő.

,

,