1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    Kőbánya első oktatási intézménynek épült népiskoláját a magyar romantikus építészet legnagyobb alakja, Feszl Frigyes tervezte. Ligeti iskola néven 1875-ben nyitotta meg kapuit négy tanteremmel. A növekvő lakosságszám okán többször bővítették. 2007-től Kőbánya művészeti iskolájának ad otthont. A historizáló épület zenetermeiben megperdülnek a dobok, megszólalnak zenekarok, titokzatos tárgyak kerülnek elő a hangszerjavító műhelyből, a folyosók faláról fantáziadús rajzok és festmények néznek le ránk.

    Kőbánya a városegyesítés idején
    Templom, plébánia, elöljáróság, iskola: a városrészek központjában hagyományosan ezeket az épületeket találjuk. Kőbánya mai városközpontjában, a Szent László téren, a hajdani Ligettelek szélén elsőként 1873-74-ben az iskola épült meg, ezt követte a mai városháza (1894–96) és végül a plébániatemplom, amelyet 1899-ben szenteltek fel. Ekkor Kőbánya már nem a Józsefvároshoz tartozott, az 1873-as városegyesítéskor Budapest X. kerületeként önállósult.

    Pesten a kiegyezés idején 17 iskola működött, ebből csak egyetlen Kőbányán, az óhegyi, az is egy bérházban. Az 1868-as Eötvös József-féle népiskolai törvény országszerte előírta a megfelelő iskolaépületek biztosítását. Budapesten az iskolaépítési program sikeres végrehajtása elsősorban Békey Imre (1832–1889) székesfővárosi tanácsnok munkásságát dicséri.1

    1872-ben Kőbányán is megalakult az iskolaszék és a szétszórtan elhelyezkedő település részére öt iskolát tartott szükségesnek. Ebből Békey Feszl Frigyessel elkészíttette az óhegyi és a ligeti iskolák tervét, de végül csak az újonnan parcellázott Ligettelken épült meg az iskola, az is az iskolaszék által megkívánt nyolc tanterem helyett csak néggyel.2

    Ahogy azt Komárik Dénes, Feszl Frigyes életművének legavatottabb kutatója megfogalmazta: “A szabadon álló Kőbánya-ligeti elemi népiskola egyemeletes épületét szerény méretének megfelelő egyszerű historizáló architektúrával oldotta meg Feszl”.3 Az épület homlokzatát eredetileg az 1905 előtti fényképen és a terveken is látható ”Községi Elemi Nép-iskola” feliratú párkányzat és a főváros címere díszítette. Ez valószínűleg a II. világháború során pusztult el.

    Feszl Frigyes és Kőbánya
    Feszl Frigyes (1821–1884) a magyar romantikus építészet legnagyobb alakja, a pesti Vigadó tervezője az 1850-es évektől egyre többet tartózkodott Kőbányán, gyakorlatilag helyi lakossá vált. Kötődését az a családi örökség alapozta meg, amelynek révén 1860-ban egy kőfejtő és egy téglagyár került a birtokába.4

    Kőbányai kapcsolatainak köszönhetően számos épületet tervezett a helybélieknek. A levéltárakból és hagyatékából lakó- és gazdasági épületek, fogadó (1870–1880), iskola, a Dreher sörgyár részére nagy istállóépület (1874), saját használatra műteremlakás (1883 körül), valamint a római katolikus plébániatemplom tervei kerültek elő, nem beszélve a Kőbányát és környékét ábrázoló grafikák soráról.5

    Az iskolaépítési program keretében Feszl öt elemi népiskola és egy polgári iskola terveit készítette el a főváros számára és volt, ahol a művezetést is rábízták. A városi iskolaépítések vezetésére és felügyeletére kiküldött bizottmány 1873. október 3-i ülésének jegyzőkönyve szerint a Kőbánya-ligeti iskola művezetését egyebek mellett azzal az indokkal bízta Feszlre, hogy ”nevezett építész úr majdnem állandóan Kőbányán lakik”. További nyomatékot adott a megbízásnak, hogy Feszl bátyja a főváros tanácsosa volt, és Békey Imre, a minisztérium tanügyi bizottságának tanácsnoka Feszl mostohalányát, Zitterbarth Lujzát vette feleségül. Így aztán a Kőbánya-ligeti elemi népiskola esetében Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1873. december 17-én tartott közgyűlése a következőképpen határozott: ”a szóban levő művezetéssel Feszl Frigyes és László építészek az építkezés összes költségei után esedékes három és fél % jutalmi díjjal megbízatnak”. A teljes összeg 30.987 forintot tett ki.6 Ez ma kb. 155 millió forintnak felelne meg.7 A tervlapok tanúsága szerint is a kőbányai ligeti népiskola tervezésén Feszl Frigyes az unokaöccsével, Feszl Lászlóval közösen dolgozott.

    Az iskolaépület története
    A Ligeti elemi népiskola első ötven évéről meglehetősen pontosak az ismereteink, mivel Dausz Gyula (1886–1960) tanító, 1926-tól 1933-ig az iskola igazgatója8 az Ötven év (1875–1925): A X. ker. Szent László-téri elemi iskola története című, 1925-ben publikált munkájában ezt részletesen megírta.

    Az iskola építkezése 1874-ben fejeződött be és az első tanév 1875-ben úgy indult, hogy az első és a második elemi vegyesen működött két tanteremben. A harmadik-negyedik-ötödik egyesített fiúosztály a harmadik, míg a harmadik-negyedik-ötödik egyesített leányosztály a negyedik tanteremben volt elhelyezve. Egy osztályba 60-70 tanuló járt.

    A kőbányai iskolaszék már 1876-ban javasolta az iskola bővítését, de erre csak 1878-ban került sor, a Bánya utcai oldalon, ahol a földszinten és az emeleten egy-egy tanteremmel bővítették ki az iskolát. Az építkezést Kappéter Adolf építőmester vezette.

    1881-ben az iskola kútjának szennyezett vize miatt a gyerekek megbetegedtek, ekkor került sor a vezetékes ivóvíz kiépítésére.

    Kőbánya intenzív iparosodása együtt járt a lakosság számának folyamatos növekedésével, ezért is írhatta Dausz Gyula a Kőbánya múltja és jelene című, 1913-ban megjelent könyvében, hogy ”az iskolák szűk volta elleni küzdelem vörös vonalként húzódik végig az iskolaszék egész működésén”.

    Az iskola következő bővítése 1887 nyarán indult el 29.344 Ft költség-előirányzattal,9 amelynek eredményeképpen 4 tanterem, 1 tornaterem és igazgatói lakás készült el. De az iskola hamarosan újra szűknek bizonyult, az 1890-es évben például a II. fiúosztályba 100, a II. lányosztályba 84 tanuló iratkozott be,10 ezért a kőbányai iskolaszék újabb beadvánnyal fordult a Főváros Tanácsához az iskola bővítése ügyében. Ugyanekkor Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottsága a Ligeti-iskolában két osztállyal (V. és VI.) polgári leányiskola indítását határozta el.11 A fokozódó zsúfoltság miatt az iskolaszék újabb előterjesztésének eredményeképpen a Főváros 30.000 forintos költségvetéssel jóváhagyta az iskola bővítését.12 Az építkezés Schwendtner József és Hofbauer János építészek tervei alapján Lemberger Samu építőmester kivitelezésében 1892 augusztusára készült el. Így ebben a tanévben a földszinten 3 tanteremmel és egy igazgatói irodával, az emeleten pedig 4 tanteremmel kibővítve kezdődhetett el a tanítás, vagyis az iskola ekkor már 17 tanteremmel működött.13


    A Ligeti iskola 1891-1905 között. Forrás: Kőbányai helytörténeti Gyűjtemény

    Az épület oldalhomlokzatának 14 tengelyes kialakítása ekkor jött létre. Ezt az állapotot mutatja az iskolát ábrázoló egykorú képeslap,14 amely 1892 és 1905 között készülhetett.

    A Főváros 1926-ban az iskola kétemeletesre bővítésének terveit ugyan elkészíttette Kommer József építésszel (1862–1945), de a kivitelezésére nem került sor.15

    Kisebb átalakításokat és renoválást később is végrehajtottak (1923/24, 1941/42), de az iskola jelenlegi állapota, a modern résszel való kibővítés 1979-re készült el a BUVÁTI építésze, Zs. Péterfay Ilona tervei alapján. A kivitelező az ÉKV és a Magyar Néphadsereg 1200/4 sz. katonái voltak Badenszky Károly építésvezetésével, ahogy ezt az iskola lépcsőházában elhelyezett emléktábla is mutatja.

    1895-ben az iskola neve Ligeti iskoláról Bánya téri iskolára változott, majd a Szent László plébániatemplom felépítésével és a tér átnevezésével az iskola is a Szent László-téri elemi iskola nevet vette fel. 1953-tól a Pataky István tér 34., majd 1991-től újra a Szent László tér 34. cím alatt működött az intézmény.16

    Az iskola intézménytörténete
    Az iskolában nemcsak fiú és lány elemi, de 1891-től 1910-ig – a Szent László tér 1. számú iskolaépület (Halom utcai iskola) elkészültéig – leány polgári is működött. 1911-ben megtörtént a fiúk és a lányok szétválasztása, a lány elemi is átkerült az új iskolaépületbe. Egy évre rá az új iskola már szűknek bizonyult és a lány elemi visszaköltözött a 34-es szám alá, de immáron külön igazgatás alatt.17

    1913-ban Kőbányán megnyílt a polgári fiúiskola a közeli Liget utcai barakkiskolában, de a szűkösség miatt 1916-tól már egy osztály átjárt tanulni a Szent László térre.18 ”Majd a Szent László-téri elemi fiúiskola telkén tornaterem építése vált szükségessé, végül a fentebb említett iskola termeiből is apránként hetet kellett (…) lefoglalni.”19 A Liget utca 19. alatti polgári fiúiskolát 1948-ban szüntették meg és a tanulókat a Szent László tér 34. alatti iskolába irányították át.

    1883-ban ismétlő ipariskolaként indult, majd 1886-tól alsófokú ipariskola, később, 1947-ig községi iparos tanonciskola szintén működött az épületben lakatos, géplakatos és kovács szakiránnyal, amely esetenként kibővült faiparral és másokkal is. Öt tantermet vettek igénybe délutánonként. A tanulók életkora 13 és 18 év között mozgott. Mivel az iskolának nem volt tanműhelye, szakismereteik bővítésére a kerületi iparvállalatoknál került sor (LAMPART, Drasche téglagyár, Magyar Vegyipari Gépgyár, Sorg építőtelep, Szent István-tápszerművek).20 1948-ban a tanonciskola elköltözött, a polgári fiúiskola üresen maradt Liget utcai épületét kapta meg.21

    A Szent László-téri elemi iskola 50 éves fennállásának évfordulójára rendezett ünnepségről a Szózat című folyóirat 1925-ben így emlékezett meg:22

    Hogy hogyan vészelték át az iskolák a II. világháborús éveket, abba a Liget utcai polgári fiúiskola 1943-44-es évkönyve ad betekintést. A tanév a háborús események miatt csak november 3-án kezdődött és a következő év március 31-ig tartott. A tanárok felsőbb intézkedésre megrövidített óravázlatokkal és tanmenetekkel dolgoztak. A légiveszély miatt többször kellett az elemi iskola épületében lévő tanulókat hazaengedni. Az évkönyv felsorolja azokat a tanárokat, akiket katonai szolgálatuk miatt helyettesíteni kellett és megemlékezik azokról a volt diákokról is, akik hősi halált haltak.

    A szovjet csapatok Kőbánya nagy részét 1945. január elején foglalták el, január 14-én megalakult a X. kerületi Magyar Nemzeti Bizottság. ”A legelső és legfontosabb feladatok közé a gyógyszer-, élelmiszer-, és tüzelőanyag-ellátás tartozott, de már a január 16-i ülésen részt vett Józsy Ferenc, a Szent László gimnázium igazgatója, aki azt a feladatot kapta, hogy a X. kerület közoktatását szervezze újjá.”23

    A Szent László-téri iskolában február 26-án kezdődött meg a tanítás.24 Boczkó Lajos, az akkori iskolaigazgató visszaemlékezéseiből tudjuk a következőket: ”Ablak nem volt, mi deszkáztuk be az épületet. Téli kabátban ültek a gyerekek a padokban. De azért szívesen jártak be. A tanszemélyzet szovjet igazolványt és fehér karszalagot kapott, hogy ne vigyék őket közmunkára”.25 A március 15-i helyzetjelentés szerint az iskolában 4 használható és 12 helyrehozható tanterem volt.26

    Budapest Főváros 1946. október 30-i 553-as közgyűlési határozata szerint az iskola 30.000 Ft-ot kapott a helyreállításra, de a fontossági sorrend vége felé szerepelt. Az akkori helyzetet jól jellemzi, hogy a polgári iskolás és a gimnazista fiúknak iskolaidőben romeltakarításban kellett részt venni.27

    A Szent László tér 1-es iskola és a Szent László Gimnázium évkönyveiből azt is tudjuk, hogy még 1947-ben is január 3. és február 26. között szénhiány miatt szünetelt az oktatás. 1948-ra a helyzet konszolidálódott, a Szent László tér 34-es iskolából általános fiúiskola lett, a Liget utcai polgári fiúiskola tanulóit átvették és a tanonciskola átköltözött a barakk-iskolába.

    A hatvanas évek elejétől a fiúiskolában a koedukáció révén megjelentek a lányok. 1975-ben, a centenáriumi évében 410 gyerek járt az iskolába, már szaktantermi oktatás folyt és ekkor tértek át az egy műszakos oktatásra is.28

    2003-ban döntött úgy a Kőbányai önkormányzat, hogy a gyermeklétszám csökkenése miatt a két Szent László téri iskolát összevonja. Így aztán a Szent László tér 34. szám alatti iskola a következő években kimenő rendszerben megszűnt és a tér másik oldalán az 1-es szám alatti Szent László Általános Iskola fogadja a körzetből a gyerekeket.29 Az iskolabúcsúztatóra 2007. június 21-én került sor.30

    Ezzel párhuzamosan az Önkormányzat arról is határozott, hogy a Szent László tér 34. szám alatti felszabaduló épületbe a Kőbányai Zeneiskola költözik a Füzér utca 32.-ből. 2010-ben igazgatói kezdeményezésre a Kőbányai Önkormányzat döntött a zeneiskola bővítéséről, művészeti iskolává alakításáról. Ennek kapcsán 13 új hangszer jelent meg a tanszaki kínálatában, olyan különlegességekkel, mint pl. a csembaló, tárogató, tambura; a növendéklétszám pedig három év alatt 45 százalékkal megemelkedett. A hagyományos, klasszikus zenei tanszakok mellett megjelent a népzene, ill. új művészeti ágként a képzőművészet, rajz és festészet szakiránnyal. Az intézmény 2011-ben felvette a 20. századi modern magyar zenetudomány és zenekritika meghatározó alakja, a Zeneakadémia tanszékvezető professzora, Kroó György zenetörténész nevét. A Budapest Márka-díjas, Kiváló Akkreditált Tehetségpontként működő Kőbányai Alapfokú Művészeti Iskola jelenleg közel 1050 növendéke elhivatott művésztanárok irányításával tanul zenét, rajzot és festészetet a Szent László tér 34. szám alatti központi épületében és kilenc kőbányai kihelyezett tagozaton.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Ez történt a házban

      • 10:00 - 12:00
         
        Épületbejárás
        Háztörténeti séta
        Részvétel: Regisztrációhoz kötött
        Jelentkezés: Betelt
        Létszám (magán): 53 / 20

        Háztörténeti séta pincétől a padlásig, kiállítással és koncerttel egybekötve.

      • 13:00 - 15:00
         
        Épületbejárás
        Háztörténeti séta
        Részvétel: Regisztrációhoz kötött
        Jelentkezés: Aktív
        Létszám (magán): 37 / 50

        Háztörténeti séta pincétől a padlásig, kiállítással és koncerttel egybekötve.

      • 16:00 - 18:00
         
        Épületbejárás
        Háztörténeti séta
        Részvétel: Regisztrációhoz kötött
        Jelentkezés: Aktív
        Létszám (magán): 44 / 50

        Háztörténeti séta pincétől a padlásig, kiállítással és koncerttel egybekötve.

    Források

    1. Fabó Beáta: Iskolaépítés a fővárosban, In: Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998) pp. 61–76.
    2. Budapest Főváros Levéltára, Közületi tervtár (1873-1965) HU BFL XV. 17. d. 328 Ligeti elemi iskola 41/34
    3. Komárik Dénes: Feszl Frigyes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. p. 94.
    4. Komárik Dénes: Feszl Frigyes. Budapest, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. p. 11.
    5. Komárik Dénes: Feszl Frigyes 1821–1884. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, Katalógus. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984
    6. Fabó Beáta: Iskolaépítés a fővárosban. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 27, Budapest, 1998. p. 75.
    7. Danyi Pál: Magyar pénzértékindex – árak és devizák alapján 1754-től. Ártörténet.hu, 2023.01.22. URL
    8. Kiss József Imre (szerk.): Budapest Székesfővárosi X. kerület, Szent László-téri Községi Általános Faipari, Géplakatos, Kovács és Lakatos Szakirányú Iparostanonc Iskolájának Értesítője az 1937-38. iskolai évről az iskola fennállásának 52. évében. Budapest, 1938. p. 2.
    9. Budapest főváros törvényhatósága 1887. évi január hó 26-án tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve, 85. pont
    10. Dausz Gyula: Ötven év (1875–1925): A X. ker. Szent László-téri elemi iskola története. Budapest, 1925. p. 9.
    11. Budapest főváros törvényhatósága 1891. évi április hó 30-án folytatva tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. 464. pont
    12. Budapest főváros törvényhatósága 1891. évi julius hó 9-én folytatva tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. 732. pont
    13. Dausz Gyula: Ötven év (1875–1925) A X. ker. Szent László-téri elemi iskola története. Budapest, 1925. p. 10.
    14. A Ligeti iskola 1891-1905 között. Forrás: Kőbányai helytörténeti Gyűjtemény
    15. Budapest Főváros Levéltára, Közületi tervtár (1873-1965) HU BFL XV. 17. d. 328 Ligeti elemi iskola
    16. Ráday Mihály (szerk.): Budapesti utcanevek A-Z., Corvina, 2013. p. 550.
    17. Dausz Gyula: Ötven év (1875–1925) A X. ker. Szent László-téri elemi iskola története. Budapest, 1925. p. 12.
    18. A Budapesti X. kerületi Ligeti utcai Polgári Fiúiskola Értesítője az 1927–28.-i tanévről, 1928, p. 7.
    19. Budapest Székesfőváros X. kerületi Liget-utcai Községi Polgári Fiúiskolájának Évkönyve az 1940–41. Iskolai évről, 1941. p. 4.
    20. Szendy Károly: Adalékok a tanoncoktatás fejlődéséhez a székesfővárosban 2. rész. In: Statisztikai Közlemények. 75/3. Budapest, 1934. pp. 86–87.
    21. Munkabeosztás elkészítése, iskolák összevonása, vezetése és körzet-módosítások. Fővárosi Közlöny - Melléklet, 59/29, 1948. p. 2.
    22. Ötvenéves iskolai jubileum. Szózat, 1925. június 13. p. 9.
    23. Taba István: A közoktatás újjászervezése Budapest X. kerületében 1945 elején. Magyar Pedagógia, 1973. 1-2. sz. p. 163.
    24. Taba István: A közoktatás újjászervezése Budapest X. kerületében 1945 elején. Magyar Pedagógia, 1973. 1-2. sz. p. 164.
    25. Szalai György: Kőbánya története. Budapest Főváros X. kerületi Tanács, Budapest, 1970. p. 338.
    26. Taba István: A közoktatás újjászervezése Budapest X. kerületében 1945 elején. Magyar Pedagógia, 1973. 1-2. sz. p. 165.
    27. Taba István: A közoktatás újjászervezése Budapest X. kerületében 1945 elején. Magyar Pedagógia, 1973. 1-2. sz. p. 166.
    28. Beijkó Attila: Százéves kőbányai iskola. Pedagógusok Lapja, 1975. 31. évf. 8. sz. p. 2.
    29. Budapest Kőbányai Önkormányzat 12/2003. (I. 23.) és 918/2003. (V. 15.) számú önkormányzati határozatai
    30. Forrás: Máthé Mihály. Szeretlek Kőbánya Facebook-csoport, 2022. 04. 04.

    Házak a közelben