1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A budavári oktatás története 1687-re nyúlik vissza, amikor a jezsuiták iskolakomplexumot létesítettek a mai Hilton Hotel helyén. A Hess András teret emiatt sokáig Iskola térnek nevezték. Az itt álló épületekben a II. világháború végéig folyt oktatás. 1963-ig a Táncsics Mihály utca 7.-ben általános iskola működött, melyet az épület leromlott állapota miatt a Tárnok utcába telepítettek át. A jelenlegi iskolaépület 1968-69-ben, a háborúban elpusztult Esterházy-palota helyén épült fel.

    A budavári oktatás története

    A budavári oktatás története[1] a 17. századig nyúlik vissza. 1687-ben Széchenyi György esztergomi érsek létrehozott egy alapítványt, amelyből a jezsuiták akadémiai iskolakomplexumot létesítettek a mai Mátyás-templom északi oldalán (a Hilton Hotel helyén). A gimnáziumi oktatás már ez év végén megkezdődött. 1713-ban megnyitották az Academicum et Universitatis Collegiumot is, amely elsősorban lelkészeket képzett, de világi diákotthonnak is helyt adott.

    Az iskolakomplexum a 18. század közepére, 1757-ben csaknem 800 diákkal és mintegy 40 oktatóval büszkélkedhetett, köztük a hazai tudományosság legjobb képviselőivel. 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták, a gimnázium és az akadémia állami felügyelet alá került. Az oktatási szervezet reformja után, 1777-től Buda egy rövid időre a magyar oktatásügy központjává vált. Ide költöztették Nagyszombatból Magyarország egyetlen egyetemét, amelyet Pázmány Péter esztergomi érsek alapított. Az egyetemi oktatás egy része a kihasználatlan királyi palotában kapott helyet. A gimnázium főgimnáziumi rangot kapott, az akadémiát viszont megszüntették. A virágzásnak II. József vetett véget, aki az egyetemi karokat 1784-ben Pestre, a papképző szemináriumot és a jogi és filozófiai képzést nyújtó Terézia Akadémiát (Theresianumot) pedig Pozsonyba helyezte át.

    A Várban azonban nem szűnt meg az oktatás, itt maradt a Főgimnázium, amely továbbra is az egyetem gyakorlóiskolájaként működött, valamint a hozzá csatolt, leányiskolával kiegészült elemi iskola. A színvonalas középiskolát 1832-től a piarista rend vette át. A Katolikus Egyetemi Gimnázium – amely a főváros legrégibb és leghosszabb ideig működött középiskolája volt – 1876-ban a Vízivárosba költözött. Épületében – amelyről a mai Hess András teret sokáig Iskola térnek nevezték – polgári leányiskola, majd leánygimnázium működött. Az 1936-ban szintén kiköltöző Szilágyi Erzsébet Gimnázium helyén elemi iskola maradt, melynek épülete a II. világháború alatt elpusztult.

    1963-ig a Táncsics Mihály u. 7.-ben a híres cukorgyáros, báró Hatvany József egykori palotájában működött az iskola, amelyet leromlott állapota miatt a Tárnok utcába telepítettek át. Az épületet ezután átépítették, jelenleg az MTA Zenetudományi Intézetének, a Zenetörténeti Múzeumnak, a Bartók Archívumnak és a Dohnányi Ernő Archívumnak ad otthont.

    A Tárnok utca 9-11.-ben jelenleg is működő általános iskola vasbeton épülete az egykori Esterházy-palota romjaira épült 1968-ban.

    A Tárnok utca 9-11. sz telken álló házak története

    A mai Tárnok utca régi történetét a Budai Jogkönyv alapján lehet felidézni. A korabeli iratok szerint a XV. században élelmiszerkereskedők sora húzódott itt. 1413 előtt az utcát Boltosok soraként (vagy más néven Szatócs sor), illetve Apothekergasse (Apothecariusok / Patikáriusok utcája) néven ismerték, a Tárnok u. 9. helyén a zsemlyeszékek háza (Brotbanken) állt.[2,3]

    A XVIII. század közepén különböző német iparosok és kereskedők működtek itt.[4]

    Az utca 1686 után Hauptgasse (Fő utca) néven szerepelt, 1897-ben nevezték el Tárnok utcának a 15. sz. alatti palota tulajdonosáról, gróf Brunszwik Józsefről, aki a király tárnokmestere volt (királyi jövedelmek kezelésével megbízott főtisztviselő).

    A Tárnok u. 9. számú telken 1528-ban egy Brikcius nevű kereskedő háza állt (a kereskedő gyakran abban a házban lakott, ahol az üzlete is volt), amely 1686-ban Buda visszavétele után északi szomszédjával együtt nagyrészt elpusztult. Megmaradt földszinti, boltozott terei a kincstár tulajdonába kerültek és puskaművesek szállásául szolgáltak. 1687 előtt a terület dunai oldalán a Nagyboldogasszony főtemplom (Mátyás-templom) gótikus stílusú Szent László-kápolnája állt.

    A puskaművesek szállását 1697-ben ingyen kapta meg a Kamarától Kurz János Ignác alsó-magyarországi kamarai tanácsos, budai kamarai igazgató. Örököseitől 1702-1714 között az állam visszaváltotta a területet, mely puskaporos toronyként került említésre, és valószínűleg a Szent László-kápolna romjaira épült. A telek keleti oldalán a Szent Borbála lőportár állt, amelyet egy kis sikátoron át közelíthettek meg.[5]

    Az utcai részt 1805-ben Esterházy Miklós szerezte meg, és csatolta a család Tárnok utca 11-13. számú házához. Neoklasszikus stílusú épületük egy ismeretlen építész tervei szerint készült el. Az ingatlan 1896-1898 között herceg Esterházy Pál nádor, 1898-1916 között az Eszterházy-hitbizomány neve alatt volt nyilvántartva a telekkönyvben.[6] 1944-45-ben, a II. világháború során az épület emeleti része bombatalálatot kapott, és teljesen romba dőlt, ezért az emeleti maradványokat és a földszint egy részét elbontották.

    A Tárnok utca 11.

    A mai épület helyén а XIV. században két középkori ház állt, melyek a török hódoltság alatt összeolvadtak. A ház az 1686-os ostrom alatt majdnem teljesen romba dőlt, nem sokkal ezután, 1687-ben Beck budai várparancsnok építtette újjá, aki még ugyanebben az évben eladta herceg Esterházy Pál nádornak. 

    1908-ban egyesítették utcai homlokzatát a szomszédos 13. sz. házéval és egységes, eklektikus neobarokk vakolatarchitektúrával látták el. A 11. sz. ház kapuját megszüntették és ablakot alakítottak ki a helyén. Ettől eltekintve az épület nagyjából a XIX. század eleji formájában maradt meg 1945-ig. 

    Az 1944-45. évi ostrom során az Esterházy palotakomplexum súlyosan megrongálódott, és a 13. sz. épület műemlékként kezelt gótikus ülőfülkékkel díszített kapualja kivételével az egészet lebontották.

    A 9-13. sz. ingatlanok udvarán hosszú évekig az Országos Műemléki Felügyelőség műhely- és raktárépületei álltak, amely a régészeti kutatásokat megnehezítette.Az elbontott épületek helyén 1968-ban adták át a ma itt álló iskolaépületet. A 13. sz. ház helyén 1973-74-ben Gulyás Zoltán tervei alapján modern társasház épült – a középkori épület eredeti kapualja az üveg ajtószárnyakon keresztül ma is megtekinthető.[7]

    Az Esterházy-kincsek[8]

    Az Esterházy-család a régi Magyarország, illetve az akkori Európa egyik legjelentősebb főúri családja volt. A családi gyűjtemény kialakítását Esterházy Miklós nádor kezdte meg, majd fia, herceg Esterházy Pál nádor folytatta, gondosan összeválogatva ötvös remekműveket, ékszereket. Hadizsákmányként vagy ajándékként kerültek a családhoz komoly értéket képviselő arany, ezüst és egyéb tárgyak is. Köztük volt még Il. Lajos Király kardja, Mátyás király mentéje, Thököly Éva menyasszonyi ruhája, Kapisztrán Szent János és Sobieski János lengyel király olvasói is. 

    A kincseket a család fraknói várában őrizték 1919-ig. Miután Fraknót Burgenlandhoz csatolták, azokat Esterházy Miklós áthozatta Budapestre, a Tárnok utcai palotába. 

    A kincsek a Tanácsköztársaság kikiáltása után az Iparművészeti Múzeumhoz kerültek. A proletárdiktatúra bukása után az Esterházy-gyűjtemény nagyobb része a múzeumban maradt letétben, egészen a második világháborúig. A német megszállás után a teljes gyűjteményt Esterházy Pál (Miklós fia) visszahelyezte a Tárnok utcai palota pincéjébe.

    1947-ben Esterházy Pált a koncepciós Mindszenty-per keretében letartóztatták és háborús bűnösként elítélték. Az épület maradványai és a kincsek ezután állami tulajdonba kerültek.

    1945-ben a palota súlyos találatokat kapott, és csak 1948-52-ben kerültek elő a kincsek a romok alól. Mivel több évtizedig a pincében voltak és a szétlőtt épület súlya is rájuk nehezedett, a ládák és a bútorok eldeformálódtak, a ruhák pedig eláztak és bepenészedtek. Restaurálás után 1963-ban az Iparművészeti Múzeumban kerültek újra a nagyközönség elé.

    20. század: iskolaépület

    A Tárnok u. 9-13. sz. telken álló épületek az II. világháború során szinte teljesen elpusztultak. A romokat elbontották, beépítésére először lakóházakat szántak, amely végül nem valósult meg.

    1963-ban az akkor még a Táncsics Mihály utcában működő általános iskola leromlott állapota miatt annak áttelepítéséről döntöttek. Az új épület számára több helyszín is felmerült: 1958-ban még a Hess András térre tervezték építeni, majd a volt Pénzügyi Palotában alakították volna ki az iskolát.

    Végül 1962-ben a VIII. Városrendezési és Építészeti osztály a Tárnok u. 9-11-13. sz. telket jelölte ki az iskolaépítkezés céljára. A beruházási program szerint megvalósítandó iskolaépület „egyedi tervezésű, alkalmazkodik a műemléki környezethez, az adott terepviszonyokhoz és a városképhez.” A tervezéskor meg kellett oldani, hogy a ház illeszkedjen a XV. és XVIII. század között épült házakhoz, viszont funkcionálisan megfeleljen a kor igényeinek.

    Az új iskolaépület 1968-69-ben Kangyal Ferenc, a BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) építészének tervei alapján valósult meg a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat kivitelezésében. A belsőépítészeti terveket Tell Márta készítette. A kivitelezés összköltsége 20.000.000 Ft-ra rúgott. 

    A Tárnok utcai modern épület földszint plusz két emelet magas. A terület Mátyás-templom felőli oldalán kapott helyet a tornatermi szárny, mely a Szentháromság tér felől egységes lezárást ad. 

    A földszintre tervezték a főbejárattól kiindulva a politechnikai műhelyeket, raktárakat és gondnoki lakást. Az udvar felé, egy merőleges épületszárnyba került a főzőkonyha, napközi helyiségek, tornaterem és kiszolgáló mellékhelyiségei.

    A tágas előcsarnokból egyenes karú lépcső vezet a központi zsibongóba, melyből további lépcsőkarokon keresztül lehet a négyes csoportokba szervezett tantermi szintre jutni. A tantermek a Tárnok utcai szárnyban helyezkednek el az I. és II. emeleten, a hozzájuk tartozó zsibongókkal. Az I. emeleten továbbá az igazgatási helyiségek, szertárak, előadótermek, ruhatárak, valamint a vizes helyiségek kaptak helyet. 

    Az épület vasbeton pillérvázas, kitöltő téglafalazattal. Az épület fűtését központi, szivattyús központi melegvízfűtés szolgáltatja. A homlokzatburkolat a Tárnok utcai oldalon műkő, az udvari homlokzat nemes vakolatból készült. A padlóburkolatok anyaga kemény mészkő, alatta mettlachi, illetve linóleum.

    Játszó- és díszudvar is területet kapott – a közepén álló idős gesztenyefa az Esterházy család emlékét őrzi. 

    Az épületet több műalkotás díszíti: az udvaron Melocco Miklós Mátyás szobra áll, az ebédlőt Berki Viola mozaikképe ékesíti. A kisdiákok az iskola 50 éves fennállására, 2019-ben csempemozaik képet készítettek az első emeleti folyosó falára.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Fónagy Zoltán: A budai vár története 1686 után. A budai vár - online adatbázis. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Budapesti Történeti Múzeum, 2013. [link]
    2. Zolnay László: Kutatások a Tárnok utca 9-13. számú telkeken. Budapest Régiségei 23. (1973) pp. 245–254. [link]
    3. Benda Judit: A kereskedelem épületei a középkori Budán I. Budapest Régiségei 17-18. (2009-2010), p. 98. [link]
    4. Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai. Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961) pp. 575–576. [link]
    5. Czagány István: Komplex kutatási módszer az építészettörténeti és helytörténeti tudomány szolgálatában Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények (1968) 12. kötet (1-2. sz.) pp. 116–137.
    6. Beck Ervin: A Tárnok utca és az Eszterházy-palota (a Budavári Általános Iskola egykori igazgatójának kézirata)
    7. Végh András: Tárnok utca 13. A budai vár - online adatbázis. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Budapesti Történeti Múzeum, 2013. [link]
    8. Katona Imre: Nyugat-Magyarországi kincstárak – Az Esterházyak műkincsei I. A Vas megyei múzeumok értesítője 1973-1974. pp. 277–303.

    Ez történt a házban

      • 2023 February 5
        Sunday
         
      • 6:00
         
      • 10:00 - 15:00
         
        Kiállítás
        Épülettörténeti kiállítás; kiállítás az iskola diákjainak és tanárainak alkotásaiból
      • 2023 February 5
        Sunday
         
      • 6:00
         
      • 10:00 - 14:00
         
        gyerekprogram
        Gyereksarok: mesehallgatás, kézműveskedés, játékok
      • 2023 February 5
        Sunday
         
      • 6:00
         
      • 10:00 - 14:00
         
        Épületbejárás
        Épületbejárás óránként az iskola tanárainak és tanulóinak vezetésével (az utolsó csoport 14:00-kor indul) [*REG]

        Regisztráció: https://forms.gle/UbABUr6eLCRe3Uvd6
        (az utolsó csoport 14:00-kor indul)

      • 2023 February 5
        Sunday
         
      • 7:00
         
      • 10:30 - 15:00
         
        Előadás
        Rövid előadások az iskola tanulói, tanárai és a szülők közreműködésével [*REG]

    Házak a közelben