1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    A Teréz körút 31-es szám alatt lévő eklektikus bérház 1886-87-ig épült fel, építtetője Stróbl Frigyes és neje, tervezője Hauszmann Alajos. Tulajdonosa 1891-től Feledi Miksa lett, 1894-től Bentum Ignácz, 1898-tól Zimmermann Jakab és az ő leszármazottai. Egy 1995-ös feljegyzésből kiderül, hogy a ház körút felőli oldalán cipő-, ruha-, és műszaki üzlet kapott helyet, a ház fakapuja régi, kapualja elhanyagolt. Az udvarban álló két öntöttvas tartóoszlop árulkodik nekünk arról, hogy valóban későbbi a felső emelet ráépítése. Ami bizonyos, hogy 1926-ban még háromemeletes épülettel számolhatunk, amelynél a homlokzaton a 2. emeleti díszített ablaksor emelkedik ki.[1]

    A mai épület 4 emelettel emelkedik az utca fölé. A keskeny telken Hauszmann Alajos kiválóan alkalmazta kora építészeti szokásait: a kiemelkedő homlokzattal ellensúlyozza azt, hogy az épület keskeny részen csatlakozik az utcához.

    Amikor Hauszmann Alajos munkásságával foglalkozik valaki, óhatatlanul is meg kell említenie egy ezzel az időszakkal egybeeső szerkezeti átalakulást. Azt az átalakulást, amely a falakra és a boltozatokra terjedt ki. Az addigi három építészeti anyagot – kő, fa, tégla – kiegészítette még a vas olyan hengerelt vastartók formájában, amelyek lehetővé tették az egyszerűbb falrendszerek létrehozását. Eddig minél több emelettel rendelkezett az adott épület, annál vastagabbra kellett építeni a földszinti falakat annak érdekében, hogy megtartsa a nagy terhet jelentő téglaboltozat és a famennyezetet egyaránt. Az oldalirányba ható téglaboltozathoz elengedhetetlenek voltak a vastag falak. Ezt a szokást váltotta fel a vastartók segítségével kialakított lapos téglaboltozat, amely immár nem igényelt akkora teherbírású falakat, így csökkenthették a falak vastagságát addig, hogy még éppen elbírják a felettük lévő falak súlyát. Az elvékonyodott és kevesebb anyagból kialakított falakat már nem kellett tagolni, oszlopokkal, féloszlopokkal, pillérekkel megmozdítani a térben. Ami azonban Hauszmann Alajos munkásságának elejéhez köthető, az még a két falszerkezet közötti átmenetet képviseli: vagyis vékonyabb falak és lapos téglaboltozat jellemzi, de még megmarad a homlokzat erős tagolása nagy, súlyos erkélyekkel, pillérekkel, álarchitektúrával. Hauszmann Alajos munkái közül az 1971-72-ben épült (később elpusztult) Tüköry palota hozható még ehhez az épülethez példának.

    A homlokzat vízszintesen tagolt, a földszinti része durván megdolgozott, rusztikus álarchitektúrával készült. A szintek külső falborítását tekintve elmondható, hogy minél feljebb tekintünk, annál letisztultabb és annál inkább egysíkú a felület. Minden emeleten kilenc ablak található, a földszinten ezzel szemben csak nyolc, helyet hagyva így a kapunak. Az első emelet második és nyolcadik ablakánál erkélyt találunk. Az könyöklőpárkányos ablakok kváderes keretezésűek, és minden emeleten más dísszel készültek, így például az első emeleti ablakoknál figurális zárókővel találkozunk. Megjelenik a szemöldökpárkány, emeletenként más formában: a legdíszesebbek a második emeleten láthatók, ahol kétféle váltakozik: ívelt – ahol dombormű is tovább díszíti – és tört vonalú.

    A kaput felül timpanon (orommező) zárja, két oldalát pedig díszítetlen pillérek tagolják. A szemöldökgyámot rusztikus szemöldökkő tartja, Az első emelet felett díszpárkányt látunk, csak úgy kiemelkedik, mint maga a koronapárkány.

    Belépve a kapun bézs árnyalatú falak között haladhatunk a lépcsőház fordulójáig és az udvarig. A lépcső felé kovácsolt vas korlát és két vas oszlop tűnik rögtön a szemünk elé. A két oszlop későbbi kiegészítés, az újabb emelet megtartása érdekében kerülhettek a helyükre. Az udvaron autók sorakoznak, ezért a járás nehézkes is. Amint a fedetlen udvar közepén megállva felpillantunk, láthatjuk, hogy minden szinten nyitott körfolyosó helyezkedik el.

    Az első, általános kutatás után a második lépésben a Teve utcai Budapest Fővárosi Levéltára – ott is a Fővárosi Önkormányzat Mérnöki Iroda Tervtárának néhány példánya – adott bővebb információt a kiválasztott épülethez. A házhoz tartozó első homlokzati terv 1886. július 2-án készült, 3 emelettel és tetővel. A mai épülethez képest annyi változást látunk a terven, hogy az csak három emeletes, a mai pedig négy. A terven Hauszmann Sándor építőmester – az 1892-re elkészült Hauszmann-palota kivitelezőjének – neve szerepel.

    A második homlokzat-tervrajzon már 4 emeletet látunk, 1:50 arányban rajzolva, majd egy 1935. szeptemberi 14-diki alaprajzot, amin az első emeleti átépítéseket láthatjuk. Felelős építető mesternek Kalmár Károly, képviseletében pedig Szombathy László lett kinevezve a feladatra. A terv két ház komplett átalakítását mutatja (1. emelet 10. lakás, és 1. emelet 14. lakás).

    A következő terv egy lakáselosztási tervezet, amelynél építtetőnek Straub Sándor, tervezőnek és kivitelezőnek Zsirai Imre kőműves mester van megadva. A további terveken az építkezésekkel kapcsolatos statikai számítások láthatóak, említik a Kazinczy-féle födémet, a vasbeton lemezek elhelyezkedését, az emeletráépítés számadatait stb.

    Összességében elmondható, hogy a mai és a 19. századi terveken szereplő homlokzatok szinte teljes egészükben megegyeznek. Az épület szépen illeszkedik a nagykörút eklektikát idéző többi házához, keskenyen érintve a járdaszegélyt, ám hatalmas homlokzatával emelkedve a látogatója fölé.

    A teljes dokumentáció fotókkal és a Teréz körút történeti összefoglalójával  letölthető itt.

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros. VI.–VII. kerület. Terc Kiadó, Budapest, 2006.
    2. Művészet, Budapest, 1902-1915

    Házak a közelben