1/1
Tartalom

    Adatok és leírás

    Szende Péter Pál jómódú ügyvéd 1929-ben újsághirdetések egész sorában kínált luxuslakásokat kertes bérpalotájában. A bérpalota kifejezés ugyan szakmailag nem állja meg a helyét, mivel az építtető és családja sosem laktak az Ugocsa utca 2.-ben, de ettől mit sem veszített eleganciájából a sarokház, ahol a régi világban vörös szőnyeg vezetett a bejárattól a lépcsőházig.

    Az épület
    Az Ugocsa utca Buda két igen eltérő jellegű és hangulatú városrészét választja el egymástól: a nagyvárosias Krisztinavárost és a nyugodtabb, a Mártonhegy alatt elterülő Németvölgyet. De a Kiss János altábornagy (a ház építésének idején Fery Oszkár) utcák sarkára épült Ugocsa utca 2. nemcsak két városrész határán áll, hanem átmenetet képez az Ugocsa utca zártsorú és a Kiss János altábornagy utca lazább beépítése között. Miközben a „V” alakú épület nyolc tengelyével az Ugocsa utcára néző északkeleti szárnya kiépült a járdáig, a Kiss János altábornagy utcára néző, szintén nyolctengelyes déli szárnyat a földszint síkjában előkert választja el a járdától, amely az utca emelkedése miatt lépcsőkön érhető el az előkertre nyíló üzlethelyiségekből. A két tengely szélességű, lecsapott sarok a kereszteződésre néz.


    Ugocsa utca, szemben a Kiss János altábornagy (Fery Oszkár) utca – Kléh István utca sarok (1935)
    Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 19446; adományozó: Lencse Zoltán]

    Az Ujság című napilap 1928. szeptember 25-i számának ingatlanvásár rovatában megjelent rövid hír szerint Szende Péter Pál és neje, a házat építtető házaspár a beépítetlen telket a Belügyminisztérium felügyelete alatt álló Kivándorlási Alaptól vásárolta meg 40 ezer pengőért.[1] A Sárkány István által tervezett három és félemeletes épületre Budapest Székesfőváros Magánépítési Albizottsága 1928. október 29-én tartott ülésén javasolta az építési engedély kiadását.[2] A Budapest Főváros Levéltára által őrzött, 1928. szeptember 29-én kelt építészeti terveket többször módosították, utoljára 1929. július 15-én.[3] A módosítások főleg az alaprajzokat érintették, de az első sorozat részét képező homlokzati terv[4] sem felel meg minden részletében a megvalósult épületnek. Mindenekelőtt hiányoznak a főpárkány alatti barokkos díszek, a pilaszterek stilizált oszlopfője pedig arra enged következtetni, hogy az épület tervezője eredetileg egy stílusában inkább az art decóhoz közelítő homlokzatot álmodott meg. Az építkezésnél a kornak megfelelő építőanyagokat használtak. A falak részben vasbetonból készültek (például a lépcsőház határfalai), részben téglából. A pincefödém vasgerendák közötti vasbetonlemezekből készült, a többi födém ún. Újlaki rendszerű kombinált vasbetonszerkezet. Lakáskínálat tekintetében a terveken az egyszobás-hálófülkés „garçon” lakások mellett jellemzően két szoba-hallos és három szoba-hallos lakásokat figyelhetünk meg. A földszinten emellett találunk szoba-konyhás lakásokat is. Ugyanitt kapott helyet a házmesterlakás is. Utóbbi kivételével minden lakáshoz fürdőszoba és WC is tartozott, a nagyobb (két- és háromszobás) lakásokhoz cselédszoba is.


    Szemelvény forrása: Ujsag, 1929. 5. évf. 162. sz. p. 16. [ARCANUM]

    Szende Péter Pál 1929-től újsághirdetések egész sorában kínált lakásokat a „kertes luxuspalotában”,[5][6][7] bár ő maga és családja egyébként sosem laktak az Ugocsa utca 2-ben. A felső középosztály részére épült elegáns bérházról, ahol a régi világban vörös szőnyeg vezetett a bejárattól a lépcsőházig,[8] részletes információkat nyújt a Szende Péter Pál által kiadott prospektus is,[9] amelyben így reklámozza a bérlőkre váró lakásait:

    | „Az elmúlt, utolsó néhány esztendőben a Fery Oszkár ucca és Ugocsa ucca körzetében egész új városrész indult rohamos fejlődésnek. (…) Ezen a részen épül most 75 méteres uccai fronttal nemcsak ezen negyednek, hanem Budapestnek is egyik legszebb bérháza, amely bármely világváros hasonló alkotásaival is felveheti a versenyt. A ház uccai szobái keleti és déli fekvésűek, az udvari mellékhelyiségek ablakai nyugatra néznek. Az épület tehát egész nap fürdik a napsugárban. A lakások berendezésének, beosztásával összeállításánál a legjobb külföldi és belföldi példák s a mindennapi élet követelményei vétettek figyelembe. (…) Külön speciális lakástypus készült a nemházas középosztály részére is, mely lakás csaknem az egyszobás lakás árában nyújtja egy kétszobás lakás összes előnyeit s kényelmét, amennyiben ezen lakásokhoz egy nagyobb és egy kisebb szoba (hálófülke), továbbá elő- és fürdőszoba is épül. A fürdőszobában elhelyezendő gázrezsón a délben haza nem járó tisztviselő reggelijét és vacsoráját is kényelmesen és tisztán elkészítheti. A bérpalota minden lakása uccai, s csaknem minden lakásnak van nyitott és zárt erkélye. A lakások fűtőberendezése komoly pályázat alapján kiválasztott, legmodernebb, kis fogyasztású Hardtmuth rendszerű gyönyörű kivitelű fa- és szénfűtésre berendezett cserépkályhákkal és kandalókkal nyert megoldást. Ezen cserépkályhák jobbak, mint a levegőt kiszáritó központi fűtésberendezések, azonkívül a bérlő saját ízlésé és szükséglete szerint takarékosabban egész télen át fűtheti lakását és igy nem kénytelen a lakbér igen magas százalékában megállapitott fűtés-általányt fizetni és amellett pl. október elején, vagy április végén fagypont alatti hőmérséklet idején fűtetlen lakásban dideregni, mert a »fűtési saison« lejárt, máskor meg fölösleges meleget szenvedni. (…) A kertes udvar a Svábhegy felé eső oldalán nyitott, úgy hogy ennél is a legjobb, tiszta levegőt kapja az épület. A bérlő, aki helyhezkötöttségénél fogva nyaralni Budapesttől el nem távozhatik, egy ilyen kertes házban levő lakásban a nyaralás összes előnyeit megtalálja, annak kényelmetlenségei (rossz lakás, utazási fáradság, költség stb.) nélkül. (…) A lakások bérbeadásánál kifejezetten igyekeztünk és igyekezni fogunk a jövőben is arra, hogy a ház bérlői a legjobb középosztályból kerüljenek ki.”

    Az építtető
    Szende Péter Pál, az Ugocsa utca 2. építtetője zsidó család gyermekeként Zágrábban látott napvilágot 1897-ben. Középiskolába már Budapesten járt, ahol a Markó utcai Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett. Jogi tanulmányait a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen, illetve Lipcsében végezte. Diplomájának megszerzését követően önálló ügyvédi irodát nyitott. Magán- és hiteljogi ügyekre szakosodott és ezekben a témákban számos tudományos publikációja is megjelent.[10] 1927-től a Magyar Általános Ingatlanbank jogtanácsosa volt, ennek kapcsán ismerhette meg a bank akkori vezérigazgatója, Halom Dezső lányát, Erzsébetet, akivel 1928-ban házasságot kötöttek.[11] Halom Dezső 1935-ben bekövetkezett halála után Szende Péter Pál sógorával, Halom Istvánnal együtt átvette az Ingatlanbank irányítását.[12] Az első zsidótörvény életbelépését követően lemondtak tisztségükről. Szende ezután az Első Magyar Kártolószalaggyár Részvénytársaság társalapítója lett.[13]


    Szemelvény forrása: Magyar Nemzet, 1940. 3. évf. 46. sz. p. 7. [ARCANUM]

    A család 1939-ben Svájcba emigrált, ahol Halom Erzsébet 1940 februárjában öngyilkosságot követett el.[14] Egyes korabeli tudósítások szerint a Pesten maradt, szeretett édesanyját hiányolta,[15] míg mások szerint férje hűtlensége lehetett a tragikus döntés oka.[16] A férj a gyerekekkel együtt Ausztráliába vándorolt ki, de még ugyanez év júniusában ő is öngyilkos lett.[17] A családi vagyont és ezzel együtt az Ugocsa utcai bérházat is a három kiskorú fiúgyermekük, Péter, Ferenc és Sándor örökölte, akik az 1944-es adatszolgáltatási ív szerint a kanadai Vancouverben éltek.[18] További sorsuk ismeretlen.

    Az építész
    Sárkány István (1882–1970), a ház tervezője Schweiger Vilmos ügyvéd és Schweiger Karolin gyermekeként zsidó családba született Budapesten. Schweiger István 1904-ben szerezte meg építészmérnöki oklevelét a Királyi József Műegyetemen, vezetéknevét 1906-ban módosította Sárkányra. Londonban, majd Athénban is dolgozott. Hazatérve először Korb Flóris és Giergl Kálmán, majd 1905 végétől Lajta Béla irodájában vállalt munkát, aki főleg síremlékek tervezésével bízta meg. 1925-ben Sárkány István önálló építészirodát nyitott. A két világháború közötti időszakban számos épület született meg a tervezőasztalán, a kor ízlésének megfelelően először historizáló, majd egyre inkább modernista stílusban.[19] Szende Péter Pál az Ugocsa utcai bérház megépítése után egy évvel Sárkányra bízta családja neobarokk svábhegyi villájának tervezését is.[20] A második világháború után a BUVÁTI-nál folytatta pályafutását, ahol többek között a Fény utcai piac terveit készítette.[21]


    Videó forrása: Budapest100 [FACEBOOK]

    Ismertebb lakók
    Az Ugocsa utca 2. lakóinak névsorában Quittner Lujzát (1899–1975), hazánk egyik első fogorvosnőjét éppúgy megtaláljuk,[22] mint Pósa Jenő (1898–1965) Kossuth-díjas gépészmérnököt[23] vagy Lehoczki István „LEHO” (1950–2007) Pulitzer-díjas karikaturistát.[24]

    Tudsz valamit erről a házról? Oszd meg velünk a budapest100@kek.org.hu email címen!

    Források

    1. Ujság, 1928. 4. évf. 217. sz. p. 18.
    2. Építő Ipar - Építő Művészet, 1928. 52. évf. 41-42. sz. p. 170.
    3. HU BFL - XV.17.d.329 - 7687
    4. HU BFL - XV.17.d.329 - 7687
    5. Ujság, 1929. 5. évf. 165. sz. p. 16.
    6. Magyarság, 1929. 10. évf. 151. sz. p. 31.
    7. Az Est, 1931. 22. évf. 39. sz. p. 16.
    8. Pósa Gabriella: Hegyvidéki Bérpalota II. Hegyvidéki napló blog, 2011.02.25.
    9. Pósa Gabriella: Hegyvidéki Bérpalota I. Hegyvidéki napló blog, 2011.02.23.
    10. Szentmiklóssy Géza, dr. (szerk.): A magyar feltámadás lexikona 1919 - 1930. A magyar legujabb kor története. A Magyar Feltámadás Lexikona, Budapest, 1930. p. 1036.
    11. Pesti Hírlap, 1927. 49. évf. 228. sz. p. 12.
    12. Ujság, 1935. 11. évf. 269. sz. p. 13.
    13. Magyar Közgazdaság, 1937. 7. évf. 22. sz. p. 8.
    14. Magyar Nemzet, 1940. 3. évf. 46. sz. p. 7.
    15. Ujság, 1940. 16. évf. 46. sz. p. 4.
    16. Ujság, 1940. 16. évf. 132. sz. p. 5.
    17. Ujság, 1940. 16. évf. 132. sz. p. 5.
    18. HU BFL - IV.1420.r - XII. kerület - Ugocsa utca – 2
    19. Magyaróvári Fanni Izabella: Ködbe vesző életmű – Sárkány István emlékére. Építészfórum, 2020.03.27.
    20. A Munkaadó, 1929. 16. évf. 43. sz. p. 3.
    21. Magyaróvári Fanni Izabella: Ködbe vesző életmű – Sárkány István emlékére. Építészfórum, 2020.03.27.
    22. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1940. szeptember. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1940. p. 376.
    23. Budapesti Távbeszélőnévsor 1950. december. Magyar Posta, Budapest, 1950. p. 362.
    24. A lakók közlése nyomán.

    Ez történt a házban

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 18:00
         
        Kiállítás
        Háztörténeti kiállítás
      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 18:00
         
        Kiállítás
        Háztörténeti kiállítás
      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 15:00
         
        Épületbejárás
        A házban működő hegedűkészítő műhely bemutatása

        (gyülekezés a Kiss János altábornagy utca felőli előkertben)

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 28:00
         
      • 16:00 - 17:00
         
        Épületbejárás
        A házban működő hegedűkészítő műhely bemutatása

        (gyülekezés a Kiss János altábornagy utca felőli előkertben)

      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 28:00
         
      • 16:00 - 17:00
         
        Szakmai
        [ELMARAD!] Szakmai előadás az épületet tervező Sárkány István alkotói munkásságáról
      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 18:00
         
        gyerekprogram
        Gyereksarok kifestővel és kirakós játékokkal
      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 18:00
         
        gyerekprogram
        Gyereksarok kifestővel és kirakós játékokkal
      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 17:30
         
        gyerekprogram
        Részletkereső játék és helytörténeti kvíz a környező utcákban
      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 17:30
         
        gyerekprogram
        Részletkereső játék és helytörténeti kvíz a környező utcákban

    Házak a közelben