A ház programjai

Ugocsa utca 2.

+8
  • Tervező:

    Sárkány István
  • Építés éve:

    1928, 1929
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Nyitvatartás:

    SZOMBAT-VASÁRNAP 14:00–18:00
  • Kutatva:

    2021
  • Helyrajzi szám:

    7687
  • Második cím:

    Kiss János altábornagy utca 25.
  • Fotó:

    Tóvári László
  • Kutatás:

    Hauenstein Mátyás
  • Önkéntesek:

    Kovács Alexandra, Kovács Katalin, Hauenstein Mátyás

Leírás

Az épület
Az Ugocsa utca Buda két igen eltérő jellegű és hangulatú városrészét választja el egymástól: a nagyvárosias Krisztinavárost és a nyugodtabb, a Mártonhegy alatt elterülő Németvölgyet. De a Kiss János altábornagy (a ház építésének idején Fery Oszkár) utcák sarkára épült Ugocsa utca 2. nemcsak két városrész határán áll, hanem átmenetet képez az Ugocsa utca zártsorú és a Kiss János altábornagy utca lazább beépítése között. Miközben a "V" alakú épület nyolc tengelyével az Ugocsa utcára néző északkeleti szárnya kiépült a járdáig, a Kiss János altábornagy utcára néző, szintén nyolctengelyes déli szárnyat a földszint síkjában előkert választja el a járdától, amely az utca emelkedése miatt lépcsőkön érhető el az előkertre nyíló üzlethelyiségekből. A két tengely szélességű, lecsapott sarok a kereszteződésre néz.


Ugocsa utca, szemben a Kiss János altábornagy (Fery Oszkár) utca - Kléh István utca sarok (1935)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 19446; adományozó: Lencse Zoltán]

Az Ujság című napilap 1928. szeptember 25-i számának ingatlanvásár rovatában megjelent rövid hír szerint Szende Péter Pál és neje, a házat építtető házaspár a beépítetlen telket a Belügyminisztérium felügyelete alatt álló Kivándorlási Alaptól vásárolta meg 40 ezer pengőért.[1] A Sárkány István által tervezett három és félemeletes épületre Budapest Székesfőváros Magánépítési Albizottsága 1928. október 29-én tartott ülésén javasolta az építési engedély kiadását.[2] A Budapest Főváros Levéltára által őrzött, 1928. szeptember 29-én kelt építészeti terveket többször módosították, utoljára 1929. július 15-én.[3] A módosítások főleg az alaprajzokat érintették, de az első sorozat részét képező homlokzati terv[4] sem felel meg minden részletében a megvalósult épületnek. Mindenekelőtt hiányoznak a főpárkány alatti barokkos díszek, a pilaszterek stilizált oszlopfője pedig arra enged következtetni, hogy az épület tervezője eredetileg egy stílusában inkább az art decóhoz közelítő homlokzatot álmodott meg. Az építkezésnél a kornak megfelelő építőanyagokat használtak. A falak részben vasbetonból készültek (például a lépcsőház határfalai), részben téglából. A pincefödém vasgerendák közötti vasbetonlemezekből készült, a többi födém ún. Újlaki rendszerű kombinált vasbetonszerkezet. Lakáskínálat tekintetében a terveken az egyszobás-hálófülkés „garçon” lakások mellett jellemzően két szoba-hallos és három szoba-hallos lakásokat figyelhetünk meg. A földszinten emellett találunk szoba-konyhás lakásokat is. Ugyanitt kapott helyet a házmesterlakás is. Utóbbi kivételével minden lakáshoz fürdőszoba és WC is tartozott, a nagyobb (két- és háromszobás) lakásokhoz cselédszoba is.


Szemelvény forrása: Ujsag, 1929. 5. évf. 162. sz. p. 16. [ARCANUM]

Szende Péter Pál 1929-től újsághirdetések egész sorában kínált lakásokat a „kertes luxuspalotában”,[5][6][7] bár ő maga és családja egyébként sosem laktak az Ugocsa utca 2-ben. A felső középosztály részére épült elegáns bérházról, ahol a régi világban vörös szőnyeg vezetett a bejárattól a lépcsőházig,[8] részletes információkat nyújt a Szende Péter Pál által kiadott prospektus is,[9] amelyben így reklámozza a bérlőkre váró lakásait:

| „Az elmúlt, utolsó néhány esztendőben a Fery Oszkár ucca és Ugocsa ucca körzetében egész új városrész indult rohamos fejlődésnek. (...) Ezen a részen épül most 75 méteres uccai fronttal nemcsak ezen negyednek, hanem Budapestnek is egyik legszebb bérháza, amely bármely világváros hasonló alkotásaival is felveheti a versenyt. A ház uccai szobái keleti és déli fekvésűek, az udvari mellékhelyiségek ablakai nyugatra néznek. Az épület tehát egész nap fürdik a napsugárban. A lakások berendezésének, beosztásával összeállításánál a legjobb külföldi és belföldi példák s a mindennapi élet követelményei vétettek figyelembe. (...) Külön speciális lakástypus készült a nemházas középosztály részére is, mely lakás csaknem az egyszobás lakás árában nyújtja egy kétszobás lakás összes előnyeit s kényelmét, amennyiben ezen lakásokhoz egy nagyobb és egy kisebb szoba (hálófülke), továbbá elő- és fürdőszoba is épül. A fürdőszobában elhelyezendő gázrezsón a délben haza nem járó tisztviselő reggelijét és vacsoráját is kényelmesen és tisztán elkészítheti. A bérpalota minden lakása uccai, s csaknem minden lakásnak van nyitott és zárt erkélye. A lakások fűtőberendezése komoly pályázat alapján kiválasztott, legmodernebb, kis fogyasztású Hardtmuth rendszerű gyönyörű kivitelű fa- és szénfűtésre berendezett cserépkályhákkal és kandalókkal nyert megoldást. Ezen cserépkályhák jobbak, mint a levegőt kiszáritó központi fűtésberendezések, azonkívül a bérlő saját ízlésé és szükséglete szerint takarékosabban egész télen át fűtheti lakását és igy nem kénytelen a lakbér igen magas százalékában megállapitott fűtés-általányt fizetni és amellett pl. október elején, vagy április végén fagypont alatti hőmérséklet idején fűtetlen lakásban dideregni, mert a »fűtési saison« lejárt, máskor meg fölösleges meleget szenvedni. (...) A kertes udvar a Svábhegy felé eső oldalán nyitott, úgy hogy ennél is a legjobb, tiszta levegőt kapja az épület. A bérlő, aki helyhezkötöttségénél fogva nyaralni Budapesttől el nem távozhatik, egy ilyen kertes házban levő lakásban a nyaralás összes előnyeit megtalálja, annak kényelmetlenségei (rossz lakás, utazási fáradság, költség stb.) nélkül. (...) A lakások bérbeadásánál kifejezetten igyekeztünk és igyekezni fogunk a jövőben is arra, hogy a ház bérlői a legjobb középosztályból kerüljenek ki.”

Az építtető
Szende Péter Pál, az Ugocsa utca 2. építtetője zsidó család gyermekeként Zágrábban látott napvilágot 1897-ben. Középiskolába már Budapesten járt, ahol a Markó utcai Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett. Jogi tanulmányait a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen, illetve Lipcsében végezte. Diplomájának megszerzését követően önálló ügyvédi irodát nyitott. Magán- és hiteljogi ügyekre szakosodott és ezekben a témákban számos tudományos publikációja is megjelent.[10] 1927-től a Magyar Általános Ingatlanbank jogtanácsosa volt, ennek kapcsán ismerhette meg a bank akkori vezérigazgatója, Halom Dezső lányát, Erzsébetet, akivel 1928-ban házasságot kötöttek.[11] Halom Dezső 1935-ben bekövetkezett halála után Szende Péter Pál sógorával, Halom Istvánnal együtt átvette az Ingatlanbank irányítását.[12] Az első zsidótörvény életbelépését követően lemondtak tisztségükről. Szende ezután az Első Magyar Kártolószalaggyár Részvénytársaság társalapítója lett.[13]


Szemelvény forrása: Magyar Nemzet, 1940. 3. évf. 46. sz. p. 7. [ARCANUM]

A család 1939-ben Svájcba emigrált, ahol Halom Erzsébet 1940 februárjában öngyilkosságot követett el.[14] Egyes korabeli tudósítások szerint a Pesten maradt, szeretett édesanyját hiányolta,[15] míg mások szerint férje hűtlensége lehetett a tragikus döntés oka.[16] A férj a gyerekekkel együtt Ausztráliába vándorolt ki, de még ugyanez év júniusában ő is öngyilkos lett.[17] A családi vagyont és ezzel együtt az Ugocsa utcai bérházat is a három kiskorú fiúgyermekük, Péter, Ferenc és Sándor örökölte, akik az 1944-es adatszolgáltatási ív szerint a kanadai Vancouverben éltek.[18] További sorsuk ismeretlen.

Az építész
Sárkány István (1882–1970), a ház tervezője Schweiger Vilmos ügyvéd és Schweiger Karolin gyermekeként zsidó családba született Budapesten. Schweiger István 1904-ben szerezte meg építészmérnöki oklevelét a Királyi József Műegyetemen, vezetéknevét 1906-ban módosította Sárkányra. Londonban, majd Athénban is dolgozott. Hazatérve először Korb Flóris és Giergl Kálmán, majd 1905 végétől Lajta Béla irodájában vállalt munkát, aki főleg síremlékek tervezésével bízta meg. 1925-ben Sárkány István önálló építészirodát nyitott. A két világháború közötti időszakban számos épület született meg a tervezőasztalán, a kor ízlésének megfelelően először historizáló, majd egyre inkább modernista stílusban.[19] Szende Péter Pál az Ugocsa utcai bérház megépítése után egy évvel Sárkányra bízta családja neobarokk svábhegyi villájának tervezését is.[20] A második világháború után a BUVÁTI-nál folytatta pályafutását, ahol többek között a Fény utcai piac terveit készítette.[21]


Videó forrása: Budapest100 [FACEBOOK]

Ismertebb lakók
Az Ugocsa utca 2. lakóinak névsorában Quittner Lujzát (1899–1975), hazánk egyik első fogorvosnőjét éppúgy megtaláljuk,[22] mint Pósa Jenő (1898–1965) Kossuth-díjas gépészmérnököt[23] vagy Lehoczki István „LEHO” (1950–2007) Pulitzer-díjas karikaturistát.[24]

Források

A ház programjai