+2
  • Tervező:

    Moravetz József
  • Építés éve:

    1885, 1890
  • Építtető:

    nincs adat
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    lakóház
  • Helyrajzi szám:

    33722
  • Fotó:

    Vörös Nikolett
  • Kutatás:

    Farkas Edit
  • Önkéntesek:

    Debreceni Luca, Surányi Sára

Leírás

Az Almássy tér 1879-es kialakítása[1] után pár évvel épült fel a Moravetz József által tervezett, Almássy tér 13. alatt álló lakóház.

A tér mindig barátságos környezetet biztosított a magasabb tömbök között álló, egy emeletes épületnek. Mérete alapján a környező épületek kisöccsének is tekinthetnénk, de korát tekintve néhányuk nagyapja is lehetne.

Homlokzata az utcarész zártsoros beépítéséhez alkalmazkodik, ugyanakkor mély vörösbarna színével kitűnik a sorból. A neoreneszánsz stílusú ház a földszinten végig kváderkövekkel díszített, az emeleten viszont sárga klinkertégla borítja a falakat. A földszint nyílásai – a félköríves kapu kivételével – egyenes záródásúak, záróköveiken szakállas férfi és dús hajú nő  ábrázolásai váltják egymást. A kapu felett sisakot viselő szakállas férfiarc figyeli a betérőket. Az első szinten timpanonos és íves záródású aediculás ablakok váltakoznak, amelyek  robusztus oszlopai az ablakkötény balusztrádos kialakításával együtt előkelő hatást kölcsönöznek az épületnek. A homlokzatot tojássorral és fogrovattal díszített egyszerű párkány zárja.

A legelső tervek csupán egy földszintes, pincével rendelkező lakóház építéséről szóltak, amely először a mai terület déli oldalán helyezkedett el. Pár hónappal később a ház kiegészült a telek északi oldalának beépítésével. Ekkor az alapkoncepció nem változott, a pince több műhelynek, illetve fáskamrának adott helyet, míg a földszinten a korábbi 4 mellé 2 lakás csatlakozott. A belső tér elosztásában ezzel a lépéssel pár helyiség megváltozott, míg a homlokzat egyszerűen, szimmetrikusan folytatta a korábbit. Létrejött a kicsi alapterületű, de annál bájosabb belső udvar is, ahonnan a lakások nyíltak.

A pince szerepe megnőtt, amikor 1887-ben 2 darab majd’ 8 négyzetméteres sütőkemence került bele, illetve ezzel egy időben már az utcára való lejárást biztosító lépcsők is megjelentek a ház két oldalán. Ezek először szabálytalanul, több helyet elvettek a járdafelületéből, így Moravetz Józsefet ezek átalakítására figyelmeztették a hatóságok pénzbírság ellenében.

5 évvel később az első emelet is felkerült az épületre, így további 8 lakással bővült a belvárosi lakóház. A ráépítés mellett a földszinti homlokzat is megkapta mai, letisztultabb arcát.

A lakások méretei különbözőek voltak, így több társadalmi rétegnek adtak otthont. Volt, amelyik csupán egy konyhából és egy szobából állt, illetve olyan is, ami a konyhán kívül három szobával és egy előszobával is rendelkezett.[2]

A földszinti utcafrontra néző szobák sokáig üzemeltek üzlethelyiségekként, melyek idővel megszűntek.

Az idő múltával igény volt a korszerűsítésekre, legfőképpen a vizesblokkok kialakítására a lakásokon belül, ugyanis sokáig egy közös mellékhelyiség volt a földszinten. Erre a problémára viszonylag egyszerű megoldást találtak: a konyhákat válaszfalakkal több helyiségre osztották.[3]

Az épület napjainkban is gyönyörű, de most már összesen 18 lakással rendelkezik, üzlethelyiségként pedig csak a bal oldali pincerészt használják, melyben edzőterem működik.

Moravetz József kevésbé ismert mérnök volt, habár számos terve megvalósult, legfőképp Budapesten. Több társulásnak is a tagja volt – például a Kelenföldi házépítő szövetkezetnek, ahol ő maga is cégvezető volt[4] (a cég sajnos megalakulása után 3 évvel, 1898-ban felszámolás alá került).[5]

Az építőmester több évig élt a 13. szám alatt nejével, Reisner Katalinnal[6], majd ugyan elköltöztek, de ezután is az Almássy téren maradtak. Moravetz József 1919-ben hunyt el, halálát az Építő Ipar nevű folyóirat közölte.[7]

Az épület 133 év alatt sok-sok lakót befogadott, különböző történetekkel, személyiségekkel és szakmákkal. Laktak itt ügynökök, varrónők, hivatalnokok, kereskedők és sütők is.[8]

Itt élt Várnai Jenő színész[9]; Müller Gyula mérnök, aki a brandenburgi Brennabor-Műveket képviselte, amelynek autói több nemzetközi versenyt megnyertek[10]; Schwarz László kereskedő, aki ellen eljárást indítottak a „hólabdarendszer” miatt[11]; és még sokan mások, akik megannyi történettel gazdagították a ház történetét.

 

 

[1]     Wikipédia – Almássy tér (URL: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alm%C3%A1ssy_t%C3%A9r)

[2]     Budapest Főváros Levéltára (HU BFL – XV.17.d.329-33722)

[3]     Budapest Főváros Levéltára (HU BFL – XV.17.d.329-33722)

[4]     Központi Értesítő, 1895.02.07. (20.évfolyam, 1. félév, 11. szám, 181. o.)

[5]     Központi Értesítő, 1898.09.01. (23. évfolyam, 2. félév, 71. szám, 1248. o.)

[6]     Budapest Czím- és Lakjegyzék, 1890. (6. évfolyam, 79. o.)

[7]     Építő Ipar-Építő Művészet, 1920.07.15. (44. évfolyam/14. (2314.) szám, 56.o.)

[8]     Budapest Czím- és Lakásjegyzék

[9]     Budapest Czím- és Lakásjegyzék, 1928. (29. évfolyam, 2. rész, 871.o.)

[10]   Budapest Hírlap, 1912. június 12. (32. évfolyam, 138. szám, 13. o.)

[11]   Dunántúl, 1925. október 01. (15. évfolyam, 221. szám, 4. o.)

A ház programjai

További házak a közelben