2017. január 31. Janáky István, id.

Hódmezővásárhely, 1901. december 27. – Budapest, 1966. január 11.

Bio

Egyetem: 1921-1929: Budapesti Műszaki Egyetem, mesterei: Pogány Móric, Wälder Gyula. 1950: Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozat; 1953: Ybl-díj. Az 1953-ban alakult Mesteriskola alapítója, 1953-1955 között, majd 1956 után igazgatója. A Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége állandó zsűritagja.

A Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karának 1921-től volt hallgatója, de diplomatervét csak 1929-ben védte meg. Az elhúzódó tanulmányok egyik fő oka, hogy nem döntött egyértelműen az építész hivatás mellett. Jól rajzolt, verseket írt, kávéházakba járt, újságokban publikált, széles baráti köréhez írók és képzőművészek egyaránt hozzátartoztak. 1929-ben az Arvé és Gerstenberger, 1930-tól viszont már a Tőry és Pogány irodának dolgozott (itt készült tervei Pogány Móric neve alatt jelentek meg).


Margitszigeti Palatinus strandfürdő. (1937)
Kép forrása: Tér és Forma, 1397. 10. évf. 7. sz. p. 179. [WIKIPEDIA] [feltöltő: Rimanóczyjeno]

Az 1936-os Margit-szigeti strandfürdő pályázaton I. díjat nyert. A tervezésre önálló irodát szervezett, amely egyéb más megrendeléseket is teljesítve 1948-ig működött, és pályázatai közül minden évben legalább egy első díjat nyert. Így, az erre az időszakra tehető megbízásai megalapozták hírnevét. Munkáira erős hatást gyakoroltak a nemzetközileg is erősödő romantikus tendenciák és a beinduló falukutatási programok.

Épületein, a modernizmussal szembehelyezkedve, társművészeti alkotásokat szerepeltetett, gyakran használt nyers téglaburkolatot, terméskövet, klinkerburkolást és fát. Erre az időszakra tehető másik nagy munkája az Anyaghivatal épületének tervezése (később: Könnyűipari Minisztérium). Itt is, a strandfürdőhöz hasonlóan, a nagy méretek mellett aprólékosan kidolgozott, finom részletmegoldásokkal találkozunk. Az épület oldalán Borbereki Kovács Zoltán szobra áll, az átadás emlékplakettjét Borsos Miklós készítette el.


Fő utca a Nagy Imre (Bolgár Elek) tértől a Batthyány tér felé nézve, a Könnyűipari Minisztérium egykori épülete (1970)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 3776; adományozó: UVATERV]

A háborút követően romfelmérési munkálatokon vett részt, 1948-ban belépett az ÉTI-be (Építéstudományi és Tervező Intézet), 1949-ben történt átszervezésekor a MATI-ba (Magasépítési Tervező Intézet), majd a Középülettervező Vállalat munkatársa lett. 1948-ban és 1949-ben elkészítette Népstadion terveit (a végleges terveket ifj. Dávid Károly és munkatársai néven jegyzik), és több más megbízatás mellett megkapta a budai Várpalota helyreállításának tervezési munkálatait (a rekonstrukciós munkákat Gerő Lászlóval végezte). Első elképzelései lapos tetővel és kupola nélkül ábrázolják a palotát, de egy 1951-ben kiírt pályázat hatására neoklasszikus kupolát tervezett. 1951-1953 között a munkálatok még folytak, 1954-ben leállították az építkezést, 1956-ban a tervezést is. 1957-ben megbízást kapott a kecskeméti Aranyhomok Szálló terveinek elkészítésére, ahol egy korábbi, törökországi megbízás tapasztalatait hasznosította. Az Aranyhomok Szállón ismét fontos szerephez jutottak a művészek: együtt dolgozott Csernus Tiborral, Hintz Gyulával, Makrisz Agamemnonnal és Pólya Tiborral. 1959-ben mauthauseni emlékmű-terve első díjat nyert, 1964-1965-ben még pályázott a Nemzeti Színház telepítési tervével és tervezésével.


Kecskemét, Kossuth tér, Aranyhomok Hotel, hall. (1963)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 11724; adományozó: BAUER SÁNDOR]

Sikerei ellenére egyre többször került konfliktusba az elvárásokkal, igényessége egyre távolabb helyezte őt a rendszer tervutasításos elképzeléseitől. 1966 januárjában munkahelyén váratlanul meghalt.


Nyitókép: Janáky István emléktáblája a Miskolci Egyetemen (Varga Miklós alkotása) (1931)
Kép forrása: WIKIMEDIA COMMONS [user: Szalax]