Zárt ház

Frankel Leó utca 49.

+25
  • Architect:

    Fellner Sándor , Jakab Dezső , Soós Aladár
  • Built:

    1928, 1888
  • Build by:

    Újlaki zsidóság
  • Builder:

    Győri Sándor
  • Function:

    lakóház, zsinagóga
  • Opening hours:

    SZOMBAT–VASÁRNAP 10:00–18:00
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    14571/1-2
  • Second address:

    Árpád fejedelem útja 15.
  • Photo:

    Gyulai Szilvi
  • Research:

    Ódry Emese
  • Volunteers:

    Csaba Enikő, Szabó Kata, Farkas Babett

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Frankel Leó utca 49 alatt álló hatemeletes bérház nagyon különleges, mert belül az udvarában egy zsinagóga található. A Frankel Leó utcáról nézve zártsoros beépítésű ház U-alakot formáz. Az U két szára a Dunára néz, szabad belátást engedve így a zsinagóga apszisára.
A Frankel Leó utcai homlokzat öttengelyes, szimmetrikus épület. Az épület közepén árkádos, hármas kapuzaton át lehet bejutni. A 3 kapu 1-1 oszloppal határolt, felettük hangsúlyos, kiugró párkányzat látható, három ponton gyámokkal alátámasztva. Felette, a középső falsík jobbról és balról 1-1 félhasáb alakú rizalittal határos. A párkányzatig a homlokzat téglával, felette vakolással díszített.
A homlokzatot tovább tagolják a félköríves és egyszerű négyzetes ablaknyílások. A párkányzat felett zsidó vallási jelképek találhatók: mérműves jellegű Dávid csillagok és menóra relief, tetején Mózes kőtábláival.
A kapun belépve szemben látható maga a zsinagóga, amihez kis oszlopcsarnokon át lehet odajutni. A bejárati rész a homlokzatból előreugrik, alapzata lépcsőzetes, teraszos kialakítású. A karzati oldallépcsők kapui előtt is teraszos kiképzés van. Ezek a női kapuk, felettük csúcsíves ablakok láthatók. A neogótikus homlokzat háromtengelyes, nyerstéglával borított, a tagozatok vakoltak, középrészén 2 áltámpillérrel, oromzatos, lépcsőzetes lezárással látható. A két támpillér között a főpárkány csúcsíves ívmezőt alakít ki.[1]
A kapu felett félköríves orompárkány van, csúcsán kettős kőtábla, az oromzat mögött az előtér tetőrésze kétoldalt mérműves ablakokkal díszített.  A középső nagy ablak csúcsíves, bélletes, Dávid csillaggal a tetején, felette szamárhátíves keret van. Az ajtó fából készült, vasdíszítménnyel.[2]  A zsinagóga körül bent loggiás-jellegű, oszlopos függőfolyósók vannak.
A Duna-parti homlokzaton az U-alakú épület szárai lekerekítettek, a homlokzatból kiugranak, közrefogják a zsinagóga apszisát. Ezen az oldalon is Dávid csillagok jelennek meg a falsíkon.
Újlaki zsidóság először 1766-ban emelt itt zsinagógát, Nöpauer Máté építőmester tervei alapján. A nagyobb közösség befogadása miatt építettek a régi helyére új zsinagógát 1888-ban. [4]  A zsinagóga eredetileg magában, üres telken állt, vendégfogadók, földszintes házak bennük hitközségi helyiségek és vágóhíd vette körül.
A terveit Fellner Sándor műépítész készítette el, amik szinte maradéktalanul meg is valósultak a zsinagógán. Fellner az első olyan építészek közép tartozott, akik szerint a zsinagógát nem kell külön tipikus zsinagóga stílusjegyekkel megkülönböztetni.[5]  Pesten született, a József nádor Műegyetemen tanult. A bécsi Polytechnikum után Párizsban Garnier műtermében a francia gótikát, reneszánsz és barokk stílusokat tanulmányozta. Főbb alkotásai: debreceni Ipari és Kereskedelmi Bank székháza (1891), Magyar-Belga Fémipari Rt. gyára (1895), egykori pest Ritz szálló, Pénzügyminisztérium, Szentháromság tér (1904) és az Igazságügyminisztérium, Markó utca (1918). [6]
1928-ban épült a zsinagóga elé a bérház, feltehetőleg védelmi okokból. Az átépítés után úgynevezett palota típusú zsinagóga lett, amit akkor alkalmaztak, ha nem akarták a zsinagóga templomszerűségét hangsúlyozni vagy a telek kevéssé volt alkalmas rá, hogy templomot építsenek rá. [7] 1928-ban magát a zsinagógát is átépítik, kibővítik beton födémmel és egybeépítik a bérpalotával, azonban gótikus stílusát meghagyták. A felújítás miatt majdnem kereszt alaprajzú lett a zsinagóga.
Az új bérházban kisboltok, portásfülke, műhely, raktár, cselédszobák, a hitközség irodái, tanácsterem, téli imaterem, az alagsorba fiatalok kultúrterme kapott helyet. Az 1928-as Tér és Forma szerint a bérházban központi fűtés volt, lakások jó kialakításúak, mellékhelyiségekkel ellátottak, a konyhákban gáztűzhely van. Még lift is volt a házban már ekkor. [9]
A bérház építőmestere Győri Sándor okleveles építész volt, tervezői Jakab Dezső és Sós Aladár. Jakab Dezső Réven született. A millenáris kiállítás idején a Földművelésügyi minisztérium műszaki kiállítási épületeit ő tervezte. Korábbi épületein a lechneri magyaros stílus érvényesült, később a barokk majd a francia reneszánsz forrásaiból merített ihletet alkotásaihoz. Az utolsó években Sós Aladár építésszel dolgozott együtt. [10]
Sós Aladár Temesváron született. Már egyetemi hallgató korában részt vett a Ritz Szálló és a Gerbeaud-palota tervezésében. Diplomájának megszerzése után a palicsi fürdőtelep, a marosvásárhelyi kultúrpalota, a dévai színház, a pozsonyi kultúrpalota tervezésében és kivitelezésében vett részt.  Jakab Dezsővel és Komor Marcellel közösen tervezte az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Fiumei úti központját. [11]
A második világháborúban megrongálódott a ház, a németek istállóként használták a zsinagógát. [12] 2000-ben és 2014-ben emléktáblát állíttattak a házból elvitt zsidó embereknek és a Vörösmarty cserkészcsapatnak.
1983-ban is módosítanak az épületen; áthelyeznek ajtókat, falakat, modernizálják azt. A kilencvenes években és 2000-ben ismét felújították az épületet a zsinagógával együtt. [13]
A zsinagógát és a bérházat is a Budai Zsidó Hitközség építette, melynek székhelyévé vált a Frankel zsinagóga. A hitközségnek olyan gazdagabb tagjai is voltak, akik anyagilag támogatták a bérház megépítését, például a textil gyáros Goldberger Ferenc családja és az acél-és fémiparos Weiss Manfréd. [14]
A hitközség tagjai között számos tudós, értelmiségi és művész is volt, például Heller Bernát és Strausz Adolf orientalisták, dr. Baracs Károly ügyvéd, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár, dr. Geréb József klasszika-filológus, Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Emőd Tamás és Lengyel Menyhért írók. [15]
A bérházat Beer Berthold egykori hitközségi elnök kezdeményezésére terveztették. [16] Több rabbi is működött a zsinagógában: Dr. Schőner Alfréd Buda főrabbija 1975-1985 között, dr. Benoschofsky Imre mellett dr. Edelstein Bertalan, a fiatalon mártírhalált halt dr. Vidor Pál, valamint dr. Geyer Artúr, az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárosa, dr. Kiss Arnold főrabbi, akit 1901-ben választottak meg a budai hitközség élére, íróként, költőként, műfordítóként is működött.  [17]
A hitközség tisztelettel kezeli egykori nagyjai emlékét, róluk emléktáblák mesélnek a zsinagóga belsejében. A kortárs családi visszaemlékezések pedig további adalékot nyújtanak a hitközségi vezetők életéről:
Billitzer Ernő, egykori főrabbi,Viola nevű lányával és feleségével a ház 2. emeletén, a 7-es számú lakásban laktak. Viola édesanyjával 1945-ig bújkált. Jávor Billitzer Viola már Izraelben él, de kapcsolatban van a közösséggel. Így emlékszik vissza egy 2007-es levélben édesapjára: Billitzer Ernő Szerencs közelében született, ortodox rabbi-és kántorcsaládban. A családi név eredetileg Horowitz volt. Az egyik felmenőnek azonban egy magyar gróffal való perpatvara miatt bújdosnia kellett, ezért a sziléziai Billitz nevű városban tartózkodott. Szerencsre visszatérve Billitzer néven anyakönyveztette magát és gyermekeit. Billitzer Mór, a nagyapa, Egerben szolgált kántorként. A 7 fiú közül apja, Ernő volt a legidősebb. A fiúk Békéscsabán laktak és tanultak a jesivában (talmudiskola). Ernőnek zenei érzéke volt ezért magától kezdett el énekelni és hegedűn tanulni. A zsinagógához egy országos pályázat útján került és főkántor lett, fiatal kora ellenére. Emellett zenepedagógusként is dolgozott.
Parczel Sándor, hitközség pénztárosa, főkönyvelője volt. Felesége, és lánya, Edit, Óbudán találtak menedéket. A háború után visszaköltöztek 5.emeleti lakásukba. Parczel Edit ma Haifán, Izraelben él. Így ír édesapjáról: Parczel Sándor 1906-ban, Óbudán született. Apja, Parczel József, a budai hitközség főjegyzője volt. Parczel Sándor Párizsban a Sorbonon tanult matematika-latin szakon. Budapestre visszatérve, apja kérésének eleget téve a budai hitközség főkönyvelője és pénztárosa lett. A munkaszolgálatra való behívás előtt nevezték ki főtitkárnak, de ezt már nem tölthette be.
Tyápay Katalin írásában beszámolt a ház egykori idős lakójáról, Kamarás Ödönné Manciról, aki több lakásban is lakott a házban.  A nagyapja, édesapja, az unokái és a dédunokái is itt éltek-élnek. A háború végén lányával csak azért jött vissza, hogy újra láthassa a házukat. Szemben, az egykori Esplanade hotelben  (Lukács fürdővel szemben állt, Frankel Leó utca 38-40) volt az első bálja, és a zsinagógában adta össze férjével őt Vidor Pál.
Elbert Márta filmrendező, az ötvenes években lakott itt gyerekként. Elbert úgy emlékszik vissza, hogy a hatvanas évek végéig ’’bögrekorszak’’ volt a házban: „Mindenkinek volt egy bögréje – kék, sárga, pöttyös, csíkos -, és azzal ment a szomszédba lisztet, cukrot, grízt kölcsönkérni. Soha nem tartottuk számon, ki kinek és mivel tartozik. Ha volt, adtunk, ha nem, kértünk.(…)”

A teljes dokumentáció letölthető itt

Events of the house